A Magyar Nemzet idézi David Rosen rabbit, aki a Háárec című izraeli napilapnak nyilatkozva felháborítónak nevezte Izrael viselkedését a Szentszékkel szemben, hangsúlyozva, hogy bármely más ország visszahívta volna már a nagykövetét, ha a fogadó állam annyira semmibe vennél a megállapodásokat, mint Izrael. Rosen szerint a diplomáciai kapcsolatok felvétele és a problémák kialakulása is II. János Pál pápához köthetők, „akit pedig manapság a zsidók és keresztények egyaránt szentként tisztelnek.” A Magyar Nemzet emlékeztet rá, hogy pápasága idején szentként tisztelték XII. Piuszt is, de a hatvanas évektől kezdve több sajtótermékben „ellentmondásos” személyként írják le, mert állítólag nem tett meg mindent a zsidók megmentéséért. A polgári napilap megemlíti, hogy Giancarlo Centioni atya XVI. Benedek pápának a zsinagógában tett látogatása előtt három nappal emlékeztetett rá: XII. Pius pápa állította fel azt a föld alatti mentőszolgálatot, amely a Szent Rafael Egyesület fedése alatt segített a zsidóknak kijutni a nácik kezei közül. A szervezetet a pápa indítványára hozta létre néhány német pap, őket segítette állítása szerint a ma 97 éves Centioni is, akinek kötődése Mussolini pártjához segített abban, hogy ne gyanakodjanak rá. Az idős pap azt állítja, ő az utolsó, még életben lévő tagja a szervezetnek. Az újság azt is megjegyzi, hogy a katolikus egyház „elhajló ágai” is tiltakoztak a látogatás ellen, így például Florian Abrahamowicz – akit radikális politikai és hitbéli nézetei miatt kizártak a tradicionalista X. Szent Piusz Társaságból – Veronában szervezett egy megmozdulást.

A Magyar Hírlap (Kultúránk… Művelni… 15.o.) és a Magyar Nemzet (Sólyom… 14.o.) beszámolnak arról, hogy ökumenikus istentisztelettel ünnepelték a Himnusz megírásának 177. évfordulóját tegnap Szatmárcsekén. Az istentisztelet díszvendége Sólyom László államfő volt, igét hirdetett Bölcskei Gusztáv püspök, a református zsinat lelkészi elnöke és Kocsis Fülöp görög katolikus püspök. A köztársasági elnök a Himnusz érvényességéről és „korszerűségéről” folyó vitákra célozva leszögezte: nemzeti imádságunk romolhatatlan, nem lehet vele visszaélni, nem lehet leváltani. Nem helyettesíthető semmilyen más költeménnyel vagy zeneművel. Alkalmas arra, hogy mindenkit befogadjon és egyesítsen. Bölcskei Gusztáv igehirdetésében hangsúlyozta: az embernek nem tiszte sem vádolni, sem ítélkezni, tiszte viszont tanúnak lenni és tanúságot tenni a helyes, a jó, a szép, a hitben születő közösségi-nemzeti kultúra mellett. Kocsis Fülöp a mai kor fájó ellentmondásaként említette, hogy miközben a művészek nem találják a közönséget, a közönség éhezik a művészetre. Ennek okát abban látta, hogy míg a művész csak önmagáról akar érvényeset mondani, addig az egyszerű ember a szépet, a tisztát keresi, ami a fogyasztói társadalom sivárságával szemben a teremtett világról képes szépet és igazat mondani.

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum