A pedagógus feladata az, hogy előkészítse az Úr népét

Az ország számos pontjáról érkeztek erre a napra a pedagógusok, akik kígyózó sorokban várták, hogy bejussanak a kegytemplomba és tiszteletüket tegyék a Szűzanya képe előtt. Majd kezdetét vette a szakmai előadásokkal tarkított délelőtt. Ezek célja a görögkatolikus identitás erősítése volt, hiszen az előző években a görögkatolikus egyházhoz sok olyan intézmény csatlakozott, melyeknek pedagógusai nem ismerik a bizánci rítust. Az intézményhálózat összetartó erejének példája ez a nap – mondta köszöntőjében Czövek Éva, a Hajdúdorogi Főegyházmegye oktatási megbízottja, aki reményét fejezte ki annak kapcsán, hogy a találkozó után lelkiekben feltöltődve tér haza mindenki, és ez a megerősítés végigkíséri a tanárokat az új tanévben.

150 évvel ezelőtt Hajdúdorogon gyűltek össze először a Kárpát-medencében élő magyar ajkú görögkatolikusok. Ennek kapcsán „Ki múltjára érzéketlen, szebb jövőre érdemtelen” címmel kezdte meg az előadások sorát Dr. Véghseő Tamás atya, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola rektora. A múltidéző prezentációról egy korábbi írásunkban (Volt miért hálát adni-metropóliai nap Hajdúdorogon címmel) olvashatnak hosszabban.   

Másodjára Barcsák Marianna a Katolikus Pedagógiai Intézet intézetvezetője szólalt fel. Ő a magyar katolikus iskolahálózat jelenéről beszélt. Előadása a rendszerváltástól mutatta be hogyan bővült és gyarapodott, gyarapodik a katolikus oktatási rendszer, melyek kapcsán a számadatok a legbeszédesebbek: 1990-es évek elején 8 intézmény, egészen pontosan gimnázium tartozott a hálózatba, ma pedig már 305 intézményközpont van országszerte, 668 intézményegységgel. Ezek közé óvodák, általános iskolák, középfokú intézmények és kollégiumok tartoznak.

A rendszerváltást követő időszakról beszélt Inántsy-Pap Ágnes is. A Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola Nyelvi Lektorátusának vezetője doktori kutatásának témáját: a görögkatolikus egyházi fenntartású köznevelési intézmények sajátosságait szemléltette. Mint elmondta: a magyarországi Görögkatolikus Metropólia a katolikus egyházon belüli önálló entitás, amely három saját egyházmegyével és sajátos arculattal rendelkezik. Az államosítást megelőző időszakban több mint 140 iskolát tartott fenn, amelyek mindegyike 1948-ban állami kézbe került. Ma már újra nagyszámú gyermek, több mint 5000 diák tanul görögkatolikus fenntartású oktatási és nevelési intézményben.

Az előadás két területre fókuszált: egyrészt a rendszerváltást utáni iskolahálózat létrejöttét mutatta be, másrészt arra, hol van területileg a legtöbb görögkatolikus iskola, milyen a társadalmi beágyazódásuk, szerkezeti felépítésük, infrastrukturális helyzetük illetve a pedagógus és diákállományról is szót ejtett. Erről is még több részletet olvashatnak a Bemutatkozik a görögkatolikus oktatás c. összefoglalóban.

Mivel hatalmas létszámban, legalább 1100-an tisztelték meg részvételükkel a búcsút, ezért a szakmai programokat élőben közvetítették azok számára, akik nem a kegytemplomban foglaltak helyet. Így az Emmánuel-házban, a Családvárban és a Zarándokházban is gond nélkül lehetett hallgatni az előadásokat. Majd a pedagógusok egy helyre „tömörültek”: a kegytemplom előtti térre, ahol Püspöki Szent Liturgia kezdődött Kocsis Fülöp érsek-metropolita vezetésével illetve Orosz Atanáz és Szocska Ábel püspök atyák valamint a jelenlévő áldozópapok koncelebrációjával.

Érsek atya prédikációjában különleges eseménynek titulálta a napot, hiszen a Görögkatolikus Metropólia megalakulása óta most először gyűltek össze az Hajdúdorogi, Miskolci, Nyíregyházi Egyházmegyék pedagógusai tanévzáró pedagógusbúcsúra. E naphoz két evangélium is tartozott: a diakónus elsőként Máté evangélistára kért áldást, de mellette Lukács evangéliumából is hallani lehetett a Keresztelő Szent János születéséről szóló szakaszt.  

Keresztelő Szent Jánost úgy lehet látni, mint az igazi nagy pedagógust: az volt neki a feladata, hogy előkészítse az Úr útját, hogy a népet felkészítse arra, hogy felismerje és befogadja a Messiást – fogalmazott érsek atya. „A pedagógus feladata is az, hogy előkészítse az Úr népét, az egyes gyermekeket, az osztályközösségeket, az ifjúságot arra, hogy amikor az Úr érkezik, be tudják őt fogadni. Mert egyedül az Úr Isten tudja, hogy az egyes embernek, a világnak és a fiataloknak mire van szükségük. Akkor vagyok jó pedagógus, ha mindent elkövetek, hogy a gyermek befogadó legyen, első sorban az Isten felé.” – magyarázta a főpásztor, majd azzal folytatta szentbeszédét, hogy Keresztelő Szent Jánost anyja méhéből fogva kiválasztotta az Úr, és betöltötte szentlélekkel, Illés szellemével élt, hogy az apák szívét a fiak felé fordítsa. „Már akkor is voltak szívtelen apák. Sajnos ez ma is így van.

A pedagógus feladata az, hogy az apák szívét a gyermekek felé fordítsa. A pedagógusnak nem csak a gyermekkel kell törődni; nem tud eredményt elérni, ha nem találja meg az utat az édesapák és édesanyákhoz, az együttműködésre.” Majd érsek atya felidézte, fél évvel ezelőtti útjukat, amikor Atanáz és Ábel püspökkel együtt találkoztak Ferenc pápával, aki beszélgetésük során felhívta a figyelmet arra, hogy megszakadt a szülő, pedagógus és gyermek közötti hármas szövetség. Újjá kell ezt építeni – buzdított mindenkit a metropolita –, csak így lehet fölkészíteni, szabaddá tenni őket arra, hogy be tudják fogadni az Istent. Ám ehhez pedagógusoknak, szülőknek is nyitottnak kell lenni, ami engedelmesség nélkül nem fog menni. Érsek atya végezetül Isten áldását kérte a pedagógusok munkájára, a gyermekekre.

A Szent Liturgia végén adták át a főpásztorok a Hajdúdorogi Főegyházmegye, a Miskolci Egyházmegye és a Nyíregyházi Egyházmegye oktatási, hitoktatási elismeréseit.

Elsőként a hitoktatási díjak átadására került sor. „Az év katekétája” a Szent Piroska Görögkatolikus Általános Iskolából Tóth Elekné lett, míg „Az év pap katekétája” Rojkovich István atya lett.

Szent István-díjban Dr. Baloghné Tóth Ibolya a Dienes László Görögkatolikus Gimnázium, Egészségügyi Szakgimnázium és Szakközépiskola tanára részesült.

A Szent Gellért-díj ezüst fokozatát Deli Gabriella, a Szent Efrém Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola zeneelmélet, szolfézsszakos tanára, karvezetője kapta meg és szintén ezt a kitüntetést vehette át Káposznyákné Papp Ibolya az Istenszülő Oltalmáról Elnevezett Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola tanára.

Szent Lídia-díjat hárman vehettek át: elsőként a Szent Mihály Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola gazdasági vezetője Kujbusné Törős Anna majd a Homrogdi Görögkatolikus Általános Iskola és Óvoda gazdasági ügyintézője Babákné Iglai Marianna végül Szatmári Istvánné, a Szent Miklós Görögkatolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium gazdasági területen dolgozó munkatársa.

A Miskolci Egyházmegye Keresztelő Szent Jánosról nevezett Nevelésért díját idén Dr. Gárdainé Hídvégi Erika pedagógus részére adományozta a Fáy András Görögkatolikus Közgazdasági Szakgimnáziumért végzett erőfeszítéseiért.

Balla Andrásné a Szent Jácint Görögkatolikus Óvoda vezető-helyettese Egyházmegyei Köznevelésért-díjban részesült.

A Hajdúdorogi Főegyházmegye négy tanár munkáját Pedagógiai-díjjal ismerte el. A Miskolci Egyházmegye nyolc dolgozót, míg a Nyíregyházi Egyházmegye négy dolgozót részesített Püspöki dicséretben.

Az ünnepség zárásaként egy-egy virágcsokorral köszöntötték azt a két pedagógust, akik állami kitüntetésben részesültek a 2017/18-as tanévben. Elsőként Oláhné Kanyó Andrea a szolnoki Szent Tamás Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola intézményvezetőjét majd Szabó Attilát, a mátészalkai Móricz Zsigmond Görögkatolikus Kéttannyelvű Általános Iskola intézményvezetőjét köszöntötte Kocsis Fülöp érsek-metropolita.  

Gratulálunk a díjazottaknak!

Szöveg: Hajdúdorogi Főegyházmegye, fotó: Kerékgyártó Krisztián

Nyíregyházi Egyházmegye