2013. február 8-10. között tartotta Máriapócson szokásos nagyböjti lelkigyakorlatát a Bazilita Harmadrend Makláry Ákos atya vezetésével. Ákos atya az imádságra összpontosította tanítását. Arra buzdított bennünket, hogy fordítsunk több időt az imádságra, jó szívvel, tiszta lélekkel imádkozzunk. A vecsernye és az utrenye imádságaira fűzte gondolatait. Engem különösen megérintett az a mondata, hogy: Tégy jót, és ne feledd, hogy ez az utolsó órád is lehet! Bizony nem tudhatjuk, mikor kell itt hagynunk ezt a világot, s számot kell adni a jó Isten előtt életünk eseményeiről. Ákos atya hangsúlyozta, hogy bármit elrontunk, azt újra lehet kezdeni, ki lehet javítani. Mindig kapunk egy újabb esélyt arra, hogy jóvá tegyük hibáinkat, bűneinket. Jézus nem a hibáit nézte az embereknek, hanem mindig a jót kereste, bizalmat adott mindenkinek. Imádságainkat bűnbánattal kezdjük, melyet a dicsőítés és a hálaadás kövessen, legvégére hagyva kéréseinket.

Már több éve veszek részt a Bazilita harmadrend lelkigyakorlatain, és mindig feltöltődve, boldogan megyek haza. Nagyon jó dolog esténként együtt énekelni a harmadrendi tagokkal, elvonulni a kápolnába imádkozni, de még az étkezés is különlegesen jó érzéssel tölti el az embert. Meg is jegyeztük, hogy Máriapócson minden olyan jó! Máriapócson mindig otthon érzi magát az ember, olyan, mint amikor a szülői házban édesanyánk gondoskodó szeretete vesz körül.

Hálát adok a jó Istennek és Égi Édesanyánknak azért, hogy idén is részt vehettem a Bazilita harmadrend lelkigyakorlatán, s bízom benne, hogy még sok ilyen lelkigyakorlaton vehetek részt.

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum