Én minden évben, - idén már harmadszor - feltöltődve térek haza a világi vezetők lelkigyakorlatos hétvégéjéről. Maga a hely - Máriapócs - különös érzéssel tölt el, mindahányszor ott vagyok. Péntek estétől vasárnap délig, megpihenek a Szüzanya karjaiban és feltöltődöm.

Természetesen egy ilyen lelkigyakorlatról az ember a lelki feltöltődés mellett, magával akar vinni valami újat: a világi vezetők feladatát illetően tapasztalatokat, hasznos ötleteket, a hitünk terén pedig a hétvége vezetőjének előadásaiból új magyarázatokat, élettörténeteket melyek segítenek megtalálni a helyes utat az életünk feladatainak megoldásához.
Nos, ez a hétvége mindenben bőséges volt!! Sokat imádkoztunk, bölcs szavakat hallhattunk, és egy egyházközség egy évi munkáját láthattuk, ami nagyon motiváló volt.

Az előadásokról magammal hoztam tíz oldal jegyzetet, ami remélem elegendő lesz egy évre... Mert egy évig ebből táplálkozom. Visszaolvasom, újragondolom az előadó szavait és megpróbálok változni. Lassan, de próbálok.
A püspökatyával való imádkozás és beszélgetés is nagyon megtisztelő. Már hiányozna, ha szombat esténként nem venne részt a vecsernyén és utána a fórumon belül nem beszélgetne a jelenlévőkkel. Tömérdek dolgot gondolunk vagy hallunk, de pontos magyarázatot ő ad nekünk.

És nem szabad elfelejteni az örömöt a már állandó tagokkal való találkozásakor, a jó nagy beszélgetéseket, az új tagok megismerését és a tapasztalatok megosztását egymás között. Néha úgy érzem magamat, mintha egyszerre két nő lennék, az egyik sok év börtön után kiszabadul, a kapunál búcsúzáskor azt mondja neki a másik: ugyan ez az egész csak egy vicc volt. Én is komolyan úgy érzem, hogy néha ez a két nap is kevés, hogy mindent megbeszéljünk.
Nagyon jól éreztem magamat ezen a lelkigyakorlaton is és már alig várom a következőt.

Képek az eseményről a Máriapócs Nemzeti Kegyhely honlapján.

Oláh Bernadett

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum