KOCSIS Fülöp in Syria

Az adományt, melyet Kocsis Fülöp metropolita adott át Juszuf Abszi pátriárkának, gyermekprogramokra, gyermekek orvosi ellátására, és egy háborúban megrongálódott görögkatolikus iskola fölújítására fordítja a melkita patriarkátus.

Többek között annak a melkita görögkatolikus iskolának a felújítására, mely a legnagyobb alap-és középfokú oktatási intézmény volt Szíriában. 3500 gyermek tanult az óvodát, általános iskolát és gimnáziumot magában foglaló, párját ritkító intézményben. A kicsiknek kisvasút volt az udvaron, a nagyobbaknak informatikaterem, több könyvtár, minden tanteremnek külön mosdója, az udvaron több sportpálya, és mindez a legjobb fölszereltséggel. Az iskola fővédnöke Asszad elnök felesége volt. 2011-es megnyitása után csak egy évig működhetett az iskola, mert a dzsihadisták bombázni és lőni kezdték, majd főhadiszállásként használták. A hatalmas épületegyüttes siralmas állapotban van, mindenütt ropog az üvegszilánk és a törmelék, bizonyos helyeken bokáig lehet gázolni a nagy kaliberű töltényhüvelyekben, és rengeteg éles töltet hever szanaszét.

Fülöp atya látogatást tett Szíria legfőbb muzulmán vezetőjénél is. Ahmed Badreddin al-Hasszún 2005-ös hivatalba lépése óta élénk szereplője a keresztényekkel való párbeszédnek, s a különböző muzulmán irányzatok, és a vallások közötti megbékélés híve. A szunnita nagymufti 22 éves fiát dzsihadista merénylők gyilkolták meg 2011-ben, ám ő a megbocsátás híveként kegyelmet kért a merénylőkre. Fülöp atya megkeresésének olyan súlyt tulajdonított, hogy munkatársai a találkozó előtti estén telefonon kértek engedélyt, hogy a találkozón a damaszkuszi televízió is jelen lehessen. A nagymufti köszönetet mondott a katolikus főpásztornak a látogatásért, melyet a felekezetek közötti megbékélés fontos lépésének tekintett. Fülöp atya a máriapócsi Istenszülő ikonjának másolatát ajándékozta neki, melynek különösen örült, hiszen – mint ki is emelte – Szűz Máriát a muzulmánok körében is nagy tisztelet övezi. A találkozó végén a nagymufti imafüzért ajándékozott Fülöp atyának, aki elmondta, hogy a Jézus-imát fogja imádkozni vele. Viszonzásul saját csotkiját ajándékozta a muzulmán vezetőnek. A tolmácsolásban Speidl Bianka orientalista, a Görögkatolikus Metropólia állandó Közel-keleti szakértő-tanácsadója nyújtott segítséget.

Majd a magyar metropolitát X. János antióchiai görög ortodox pátriárka is fogadta Damaszkuszban, aki a beszélgetés során ismertette egyháza helyzetét, és köszönetét fejezte ki, hogy az érsek európai egyházi vezetőként személyesen látogatta meg a szíriai keresztényeket. A pátriárka többször is elmondta: tisztában van azzal, hogy Magyarország milyen sajátos szerepet vállal a Közel-Keleten élők megsegítésében. Többször is hivatkozott a magyar külügyminiszterrel való találkozására, és kérte is a főpásztort, hogy segítse a magyar kormánnyal való további kapcsolattartást.

Az antióchiai egyike az öt ősi patriarkátusnak (a jeruzsálemi, alexandriai, konstantinápolyi és római mellett), melyet a hagyomány szerint Szent Péter alapított. A 451-es kalkedóni zsinattól kezdve az akkor kiközösített nesztoriánus keresztények is antióchiai pátriárkának nevezték vezetőjüket, ők a szír ortodoxok. A belőlük kivált és Rómával 1783-ban egységre lépett közösség ma az szír katolikus egyház, melynek vezetője szintén antióchiai pátriárka. A kalkedóni zsinathoz hű görög (görög rítusú) ortodoxok pátriárkája is az antióchiai címet viseli. (Ez az antióchiai görög ortodox egyház nem azonos a görög ortodox egyházzal, melyet mi egyszerűen „ortodox” egyháznak nevezünk, s melynek feje Bartolomeosz konstantinápolyi pátriárka.) A melkiták – akik az 1724-ben Rómával egységre lépett antióchiai görög ortodoxok – szintén antióchiai pátriárkának nevezik vezetőjüket. A maronita szerzetesekből lett és országos méretűvé nőtt közösség vezetője a VIII. századtól szintén antióchiai pátriárka rangot kapott.

A mostani találkozóval a Magyar Görögkatolikus Egyház immár mind az öt (melkita, maronita, szír ortodox, szír katolikus, görög ortodox) antióchiai pátriárkával közvetlen kapcsolatba lépett.

Fülöp atya nemcsak egyházi és világi elöljárókat, hanem menekült, segítségre szoruló keresztény családokat is meglátogatott Damaszkuszban.

A kereszténység legrégebbi templomait is megtekintette Fülöp atya Szíriában. Az 1500 méter magasan fekvő, hatalmas sziklákra épült Maaloulát  kisváros egyike annak a három településnek, ahol még beszélik Jézus Krisztus nyelvét, a nyugati arám dialektust. Itt található két monostor, melyek a legrégebbi keresztény monasztikus épületegyüttesek közé tartoznak: a Szent Tekla és a Szent Szergiusz és Bakhusz monostor. Mindkét szerzetesház szomorú események tanúja volt. 2013-ban kétszer is elfoglalták a várost a dzsihadisták, tizenhárom lakost meggyilkoltak, a monostorokat kifosztották.

A Szent Tekla-templomot föl is gyújtották, a Szűz Mária-szobrokat ledöntötték, a falon található ábrázolásokat kalapáccsal zúzták szét, a szerzetes nővéreket pedig elrabolták. Három hónap múlva tudta kiváltani őket a kormány, de még sokáig nem jöhettek vissza a monostorukba. Fülöp atya több nővérrel is találkozott, s az egyikük megbékélten beszélte el neki a megpróbáltatásaikat.

A város szélén található 3. századi Szent Szergiusz és Bakhusz monostor egy korábbi, római kori pogány szentély helyén épült. A kis görögkatolikus templom ikonosztázában a világ legrégebbi ismert ikonjai foglaltak helyet. Ezeket az ősi ikonokat, a többi ikonnal és a templom többi berendezésével együtt – beleértve a kétezer éves cédrusfa ajtaját – a dzsihadisták elrabolták, a templomot teljesen kifosztották. Megrongálták az oltárt is, amely még a pogány szentélyből származott, tehát szintén kétezer éves kőépítmény. A világhírű és felbecsülhetetlen értékű ikonok nem kerültek elő, ám a négyszáz éves harang, a cédrusajtó, és néhány apróbb tárgy Bejrútban bukkant föl, melyeket egy jó szándékú és tehetős magánszemély megvásárolt és visszajuttatott a templomba.

Egy helyi lány készségesen mesélte el a templom történetét, és Fülöp atya kérésére elimádkozta óarám nyelven a Miatyánkot, illetve ugyanezen a nyelven néhány zsoltárverset is a Sokirgalmú himnuszból (135. zsoltár). Végül különösen finom, helyi édes borral kínálta a látogatókat.

Maaloula után egy közeli városba, Seidnayába utazott Fülöp atya. Ez az egyik legismertebb búcsújáróhely Szíriában. A kis városkában húsz templom is van. Itt őrzik az első, a hagyomány szerint Szent Lukács festette Istenszülő ikont, amely előtt folyamatos lehetőség van imádkozni. Sokan jönnek ide zarándokok, sok esetben gyermekáldást kérő édesanyák. Érdekes módon az ikon nem látható, egy díszes ezüstdobozban őrzik.

Innen egy erős kaptatóval lehet fölmenni a görögkatolikusok által őrzött Szent Tamás monostorhoz. Ennek területén található a Mar Touma templom, amelynek a tetejére is ki lehet mászni a templomból nyíló remetlakon keresztül. Az utolsó remete mintegy száz évvel ezelőtt lakott itt.

Utoljára a falu legnagyobb melkita templomátba tért be Fülöp atya, ahol éppen Úrszínváltozás búcsúi ünnepére készültek. A helyi cserkészek fúvós és ütős zenekara lelkesen eljátszott néhány darabot a magas rangú vendégnek.

A hazafelé vezető úton Bukarestben időzött a metropolita, ahol vasárnap az ortodox székesegyházban bemutatott Szent Liturgia után a román ortodox pátriárkával, Dániel pátriárkával is találkozott és beszélgetett.

Forrás és fotó: Király András/Görögkatolikus Szemlélet Magazin

Nyíregyházi Egyházmegye