A Népszabadság, a Népszava, a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap is beszámolnak arról, hogy Sólyom László államfő tegnap a Sándor-palotában fogadta a hazai és határon túli történelmi egyházak vezetőit. A köztársasági elnök kijelentette: a egyházak legfontosabb társadalmi szerepe a közösségteremtés; különösen nagy jelentősége van ennek a határon túli magyarok esetében, ahol a vallási közösségek szinte az egyedüli szerveződések a magyarok számára. Az államfő rámutatott: a vallási közösségek erősítik a hitet, ami a személyiség tartóoszlopa. A hit pedig alapvető fontosságú, az emberi minőség része. Az egyházi fenntartású oktatási intézmények szilárd érdekrendet képviselnek, tevékenységük eredményes, a karitatív intézmények munkája pedig nélkülözhetetlen az állam számára.

Valamennyi lap idézi Erdő Péter bíborost, prímást, Esztergom-budapesti érseket, aki a megbeszélés előtt kijelentette: „Nincs a régióban még egy ilyen ország, amely a saját történelmi egyházaival olyan skizofrén viszonyban lenne, mint a magyar, hiszen minden évben újra és újra problémák vannak az amúgy is szűkre szabott létfeltételeink körül.” A magyar katolikus egyházfő emlékeztetett: a magyar zárszámadási törvényben nem állapítottak meg konkrét összeget az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő normatívájának korrekciójára, csak utalás van egy későbbiekben kiadandó, alacsonyabb szintű jogszabályra, egy rendeletre. Ez eddig még soha nem fordult elő – mondta Erdő Péter.

Ugyanígy nyilatkozott Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, hangsúlyozva: abszurd és jogi nonszensz, hogy a kormány és az érvényben lévő vatikáni szerződés ellenére nem rendezte a zárszámadási törvénnyel az egyházi közoktatási intézmények kiegészítő normatívájának egyenlegét.

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum