Aki mindvégig kitart, üdvözül – ünnep Timáron

A Tisza-parti község görögkatolikus temploma köré immár második éve gyűlik többszáz fős tömeg szeptember elején. Ez a nagy érdeklődés a templombúcsúnak, az oda érkező elszármazott timáriak hazalátogatásának és a Helyi Ízek Fesztiválja elnevezésű rendezvénynek is köszönhető. Az Istenszülő Szűz születését címünnepként viselő templom minden év szeptember első hétvégéjén megtelik emberekkel, de a templom előtti tér is, ahol több, mint tíz üstben helyi finomságok rotyognak.

Ez a nap a család ünnepe is, nemcsak amiatt, amire a templom falai közt emlékezünk, jelesül, hogy Joakim és Anna magtalanságából élet, család fakadt, hanem mert a templom előtti kis utca a családok sétálóutcájává változik. Olyan programokra várja a jószándékú embereket a görögkatolikus parókia a Vidék Kincse Egyesülettel karöltve, ahol kis családjával az egyházközség nagy családjába kapcsolódhat be mindenki. 

S ez az ünnep örömforrás is, „mint minden egyházi ünnep a hívő ember számára – ahogy a prédikációt tartó Galajda Balázs szakolyi parókus fogalmaz –, mert arról tanúskodik, hogy az Isten szereti az embert, az Isten lehajol az emberhez. Az Isten nekünk ajándékozta Szűz Máriát, aki az Istenbe vetett szeretetnek és végsőkig kitartó reménynek az örök példaképe.”

Majd Mária életútját követte végig beszédében az atya, mely alapján megállapíthatjuk, hogy már a kezdetek kezdetén nehézségekkel kellett szembenéznie, s gyermekét féltő, szerető anyai szívét oly sokszor járta át a tőr. De amikor Egyszülött Fia szenvedését látta, akkor is „rendíthetetlen maradt a szeretete Isten iránt, s tudta, hogy őt semmi nem választhatja el ettől a szeretettől és hűségtől.” Nem úgy, mint a hitükben megingó tanítványok: Júdás pénzért elárulja, Péter háromszor megtagadja Jézust, Tamás kételkedik feltámadásában. A mi hitünk is ily módon inog meg olykor: megfeledkezünk az Istenről, vagy kétségbe vonjuk akaratát. Így nekünk is a tanítványokkal együtt kell mondanunk: „Növeld a hitünket!” Lk17,5 Hiszen ahogy Máriától megtanulhattuk, „aki mindvégig kitart, üdvözül” – zárta ünnepi beszédét Galajda atya.

A Szent Liturgián együtt ünnepelt a szentély körül a kerület papsága, Jaczkó György kisvárdai parókus, Sereghy János balsai parókus espres, Gorcsa Péter nagyhalászi parókus, Iski István buji parókus, Hornyák Béla nyugalmazott parókus, Takács János plébános-esperes a házigazda Revák István parókus atyával.

A hívek sorában jelen volt, több politikai és közéleti személyiség, köztük Keresztes Dénes, a KÉSZ megyei elnöke és Vinnai Győző országgyűlési képviselő, aki köszöntőjében szintén az ünnep fontosságára hívta fel a figyelmet, mely Márait idézve „mély, varázsos rendrakás”. További gondolatait három fogalom, a család, a közösség és a lokálpatriotizmus köré szőtte.

Beszédét követően körmenet következett, s a miroválás után az utcán folytatódott a beszélgetésre és együttlétre is alkalmas ünnepség.

A rendezvény kivétel nélkül várt minden résztvevőt az ingyen ebédre, az azt követő Melounge Duó műsorára és a folyamatos hagyományőrző népi játszóházba, kézműves kismesterségek udvarába, valamint az ugrálóvárba és a lovagoltatásra.

Szöveg és fotó: Polyákné Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye