A nyíregyházi bíróságon Szent György vértanú napján folytatódott a huszár-telepi iskola szegregációs pere, melyet a CFCF alapítvány indított a görögkatolikus egyház ellen.

2007-ben a nyíregyházi városvezetés úgy döntött, nem kíván pereskedni az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekekért Alapítvánnyal, inkább bezáratta a telepi iskolát. A legnagyobb probléma nem is az volt, hogy a diákokat szétszórták a város különböző iskoláiban, hanem az, hogy erre sem a pedagógusokat, sem a szülőket, sem a diákokat nem készítették fel kellőképpen.
2011 szeptemberében a görögkatolikus egyház alapított iskolát a Huszár-telepen, mely 2012 szeptemberétől óvodával bővülve a Sója Miklós Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola néven önálló intézményként működik.

Az alapítvány azonban beperelte a várost, az egyházmegyét és a városban levő két oktatási intézményét valamint most már a Klebersberg Intézményfenntartó Központot is, mert véleményük szerint az ott folyó pedagógiai munka káros a gyermekek számára. A tavaly kezdődött per soron következő, április 23-ára hirdetett tárgyalásán Balog Zoltán minisztert hallgatták meg, aki önként vállalta, hogy az alperesek oldalán tanúskodik.

Az emberi erőforrások minisztere még a tárgyalás előtt kezdeményezte a felek peren kívüli megegyezését, de ez a törekvése nem vezetett eredményre.

A tárgyalás előtt sajnálatos módon a cigány hallgatói hálózat, mely erre az alkalomra szerveződött tüntetést szervezett. Azonban a gyermekeiket az iskolánkba járató szülők is megjelentek a tárgyaláson, és nem rejtették véka alá véleményüket a felperes előtt. A bíróság épülete előtti szóváltásnak Balog Zoltán és Kocsis Fülöp püspök úr megjelenése vetett végett. A miniszter előbb az édesanyákhoz ment, hogy köszöntse őket, majd a tiltakozó táblákat tartó sorfalhoz lépett, és ott is megszólította egyik ismerősét.
A tanúvallomás során Balog Zoltán elmondta, hogy azt a komplex programot, mely a Huszár-telepen elindult, a város, az egyház, a TKKI és civil szervezetek részvételével kezdettől fogva támogatják, és ebben jelentős szerepe van az iskolának is.
Balog Zoltán méltánytalannak és erkölcsileg is felháborítónak tartja, hogy „amíg emberek élnek nyomorban, a gyerekek 22%-a mélyszegénységben, a roma lakosság 85%-a munkanélküli, addig itt egy olyan peren vagyunk, ahol egy iskola 35 gyereket színvonalasan nevel tisztességben és szeretetben. Az alapítvány pedig ennek az iskolának a bezárására mozgat meg pénzt, energiát, hihetetlen apparátust”.
Hangsúlyozta azt is, mennyire súlyos kötelességünk, hogy ne legyen Magyarországon hátrányos megkülönböztetés, és annak reményét is kifejezte, hogy van olyan keskeny út, melyen a két érdek, a két oldal összetalálkozhat. Más ügyekben az alapítvány munkája segítő is volt, de észre kellene venniük, hogy ez a mostani törekvésük káros.

Balog Zoltán miniszter úr több alkalommal járt az iskolában és a telepen, sőt ezt a tanévet épp a társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár, Langerné Victor Katalin nyitotta meg.
A hitéleti nevelés mellett fontos az iskola közelsége, mint ahogy ezt miniszter úr ki is emelte, de említette azt is, a gyereket a családban, a családdal együtt kell segíteni, és nem támogatja a gyereknek a közösségből való kiemelését.
A „szülők bevonása minden integrációs iskolai oktatás alfája és omegája.” Említést tett a felnőttképzési programokról, családi délutánokról, mely kihat az egész közösségre. „Itt közösségépítés folyik, a szülők bevonása ebben az ügyben példamutató, máshol is így kellene csinálni. A szülőket érdekeltté kell tenni abban, hogy a gyerek iskolába járjon. Ne legyen szakadék a szülő és az iskola között.
Kormányzati intézkedésekkel már jelentősen csökkentették a hiányzások számát, de a huszár-telepi iskola élenjár abban, hogy egyáltalán nincs indokolatlan hiányzás
– hangzott el Miniszter úr vallomásában az itt folyó pedagógiai munka elismeréseként.

Abban mindenki egyetértett, hogy maga a terület szegregált, de arra hívta föl a figyelmet, hogy szegregált környezetben is lehet minőségi oktatást folytatni. Az egyház éppen ezt tudja nyújtani a romapasztorációs munkáján keresztül, s ezáltal nagy segítséget adhat az integráció folyamatában. Az iskola pedagógiai munkájára utalva elmondta, hogy a keresztény gondolkodás, a hit, a lelki támasz olyan többletet adhat, ami több mint pusztán esélyegyenlőség.
Sója Miklós, az újkori történelem első papja, aki elindította a cigánypasztorációt. Ezért a görögkatolikusoknak tapasztalati ismeretük van arról, hogy mit jelent a vallási-hitbeli megerősítés a hátrányos helyzetben élők számára – hallhattuk Balog Zoltántól.

A felperes ügyvédnőjének kérdésére beszélt továbbá azokról a programokról is, amelyek az integrációt a többségi társadalom oldaláról is elősegítik elő: Bizalom és Munka program, Útravaló és Macika ösztöndíj, a cigány társadalmi ismeret oktatása) a tanoda program és a felnőttképzés, továbbá az egyház saját szervezései, a közös családi napok rendezvények, valamint az iskola saját integrációs pedagógiai programja, amely szintén tartalmaz a többségi társadalom tagjaira vonatkozó elemeket. Ezt a folyamatot nagymértékben segítheti még a kötelező erkölcs illetve hit- és erkölcs oktatás bevezetése.
Az egyházaknak nagy lehetősége van arra, hogy az előítéleteken változtasson, akár szószéken, akár hittanórán tanítva, vagy egyéb egyházi tevékenységek által. Hiszen a békés együttéléshez mindkét oldalon változni kell.
„Köztudott, hogy a görögkatolikus egyház püspöke kiáll a cigányság mellett, és szeretettel beszél róluk. Ez nagy tudatformáló erő több millió hívő előtt – beleértve más felekezetűeket is -, akik ismerethiány vagy más okokból negatív módon viszonyultak a cigánysághoz.”

Balog Zoltán azt kérte, hogy olyan ügyekben, ahol valóságos szegregáció van, lépjünk fel határozottan, de a pozitív programokat ne akadályozzuk.
A tárgyalás végén mégiscsak egyesség született arról, hogy az eljárást fél évre felfüggesztik. Ez idő alatt a peres felek keresik a megegyezés útját, azt a közös utat, melyet Balog Zoltán is említett.
Talán nem véletlen, hogy éppen aznap, mikor a görögkatolikus egyházban a hitéhez ragaszkodó magas rangú császári tiszt, Szent György vértanú ünnepe van, akkor a bíróságon az emberi erőforrások minisztere igaz keresztényként harcol egy jó gyakorlatért. Tanúságtétele szerint a békés együttélés pusztán emberi erőfeszítésből, politikai aktivizmus, mechanikai jogértelmezés és erőltetett jogorvoslat útján nem tud megvalósulni. Ennek útja tehát nem a bíróságon, hanem a krisztusi szeretetben keresendő.

Juhász Éva
cigányügyi megbízott

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum