A menekültkérdés megoldásáról tartottak konferenciát Budapesten

Kocsis Fülöp érsek-metropolita a konferencián felidézte: 2017-ben és 2018 nyarán is járt Szíriában (a beszélgetéseket az érsek első és második útjáról ITT és ITT olvashatják), és két látogatása során egészen más kép fogadta. Míg 2017-ben katonai ellenőrzőpontokon haladtak át, rakéták és ágyúk zajától volt hangos a vidék, addig 2018 augusztusában Damaszkuszban már élet volt az utcákon, kinyitottak a boltok, a kávézók. Ugyanakkor az „emberek szeméből szomorúság, szorongás és kimerültség sugárzott”.

Úgy fogalmazott: „amit Szíriában láttam, meggyőzött arról, hogy nem lehet más célunk, minthogy stabilitást biztosítsunk”, „perspektívát adjunk” az ott élőknek és mindazoknak, akik haza akarnak térni. 

Kitért arra: „ha azt akarjuk, hogy a keresztények a szülőföldjükön maradjanak, akkor helyre kell állítani a templomaikat és iskoláikat. Szíria jövője az iskolákban kezdődik, a keresztény iskolák ugyanis mindig nyitva álltak a muszlim gyerekek előtt is”, így nemcsak az oktatás, hanem a társadalmi megbékélés és párbeszéd helyei is. 

Ezzel szemben az „agyelszívás” és az „elvándorlás bátorítása” megfosztja Szíriát a jövőjétől. Megjegyezte azt is, hogy a békeépítés útján a nyugati hatalmak nem kényszeríthetik rá a Közel-Keletre a saját ideológiájukat.

Hazugak, képtelenek és koncepciózusak a Sargentini-jelentésnek a magyarországi egyházak helyzetére vonatkozó állításai – mondta Soltész Miklós egy vallásszabadságról szóló konferencián hétfőn Budapesten.

A 2016-ban indított, az üldözött keresztényeket támogató Hungary Helps program alappillérei a közvetlenség és az őszinteség – mondta Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára a konferencián.

Az államtitkár szerint a magyar kormány megpróbálja elkerülni azt a hibát, amit sok nemzetközi segélyszervezet elkövetett: nem akar okosabb lenni a támogatottaknál, nem akarja helyettük eldönteni, hogy mire van szükségük. 

A magyar kormány és a magyar egyházak képviselői ezért elmentek a Közel-Keletre, és közvetlenül a rászoruló közösségeknek tették fel a kérdést, hogy miként segíthetnek. Emellett elhívták a közel-keleti, valamint afrikai egyházi vezetőket Magyarországra, és igyekeztek nemzetközi nyilvánosságot biztosítani nekik, hogy elmondhassák a világnak, milyen helyzetben vannak. 

Az üldözött közösségek vezetőivel folytatott párbeszéd során alakult ki a hármas célkitűzés, hogy a közösségek megmaradásához biztosítani kell a túlélést, az életteret és a megélhetés feltételeit.

Azbej Tristan bezsélt arról is: összefüggő problémarendszerről van szó, amely egyaránt vallásszabadsági, humanitárius és migrációs kérdés. Ezt a problémát egy olyan kis országnak, mint Magyarország, esélye sincs megoldani, azt azonban megteheti, hogy módszertani példát állít más országok, illetve a nemzetközi szervezetek elé.

Az államtitkár a program mögött lévő motivációként említette, hogy Magyarország kimondottan büszke keresztény kulturális alapjaira, erre építi nemzetpolitikáját és külpolitikája egy részét is. „Ezért érezzük, hogy kötelességünk külön felelősséget vállalni, külön programot indítani és külön kormányzati egységet szentelni a keresztény közösségek megsegítésének”. 

A Hungary Helps ugyanakkor nem kivételez a keresztényekkel, hiszen vallási és etnikai hovatartozástól függetlenül segíti a fejlődő világban, illetve a krízisrégióban élő rászoruló közösségeket.

Azbej Tristan elmondta azt is, hogy gyakran elhangzó kritika szerint azzal, hogy segítik a keresztény közösségeket, még inkább rájuk nyomják azt az egyébként is rajtuk lévő stigmát, hogy a „Nyugat kegyeltjei”. 

Az államtitkár szerint ennek ellentmond, hogy például az iraki Erbílben, ahol a káld katolikus egyház által működtetett Szent József-klinika gyógyszerellátását biztosítja a magyar kormány, a keresztények után a második legnagyobb ellátott csoport a konzervatív muszlim nők, akik szülészeti, nőgyógyászati kezelésekre járnak a kórházba, mert jobban megbíznak a katolikus orvosokban és nővérekben, mint a muszlimokban. 

Nemcsak az tehát a program célja, hogy megmentse a keresztény közösségeket, hanem az is, hogy olyan helyzetbe hozza őket, hogy segíthessék a velük együtt élő más vallási csoportokat, és ezáltal javuljon társadalmi megítélésük – tette hozzá Azbej Tristan.

Kapcsolódó cikkek:

Kocsis Fülöp érsek-metropolita tartott előadást a Nemzeti Múzeumban 

Hajdúdorogon járt az aleppói melkita érsek

Szíriai menekülteket látogatott meg Fülöp atya Libanonban

A szír katolikus egyházfővel találkozott Fülöp atya

Bartolomeosz konstantinápolyi ortodox pátriárkával találkozott Fülöp atya

A szíriai keresztények üzenete

Beszámoló első kézből

Üzenet Aleppóból

A szíriai pátriárkák tiltakozása

Megérkezett Fülöp atya Damaszkuszba

Ferenc pápa záróbeszéde Bariban: Elég legyen a Közel-Kelet kihasználásából!

Forrás: MTI, Magyar Kurír, fotó: Merényi Zita

Nyíregyházi Egyházmegye