Őszi KÉSZ-küldöttgyűlés Nyíregyházán

A szokásos őszi találkozásnak idén az ünneplő nyíregyházi csoport biztosított helyet. „A küldöttgyűlés ettől válik különlegessé” – mondta Makláry Ákos atya, a KÉSZ elnöke honlapunknak – mert „minden küldöttgyűlés egyforma és mégis más: egyforma, hiszen dolgozni jövünk össze, a határon túli társszervezetekkel együtt beszámolókkal, kötelező munkafeladatokkal foglalkozunk, de mégis más, mert mindig máshol tartjuk. Nyíregyházán már nagyon rég volt országos küldöttgyűlés, s a vendéglátást most – nagy örömünkre – a 25 évét ünneplő nyíregyházi csoport vállalta, ami által módunk van megismerni Nyíregyházát és történetét, az itt élő embereket és az itt élő keresztény (katolikus és protestáns) közösségeket, találkozni vezetőikkel. Tanulni is jöttünk, nemcsak dolgozni.”

A napirendi pontok közt az elnökség beszámolója és az előző küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról szóló beszámolók mellett ott szerepel a Szent Adalbert-díj és a Csanád Béla-díj kitüntetettjeiről való tájékoztatás, valamint a 2019-es jubileumi előkészületek.

„1989 januárjában alapították a KÉSZ-t, a rendszerváltás előtt, s ez a harminc év már történelem, melyet szeretnénk méltó módon megünnepelni, a majd' száz küldött most meg tudja beszélni ennek lépéseit” – hangzottak az elnök szavai. „A harminc év távlatából tekintve ennek a keresztény egyesületnek a működését – dicsérve elődeim munkáját (hiszen jómagam két éve vezetem az egyesületet) – mondhatom, hogy a KÉSZ az ország és a magyar nemzet keresztény öntudatát mélyítette, tisztította, s ökumenikus egyesület lévén egy kicsit a kereszténység felekezetek fölöttiségét is megmutatta. Járva az országot, több mint 50 helyi csoportot meglátogatva állítom, hogy nagyon sokat dolgoztak a tagok, az adott településen sok mindent megvalósítottak a harminc év alatt.”

Szombaton a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán Vinnai Győző, országgyűlési képviselő, Kovács Ferenc polgármester és Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke is köszönti majd a küldöttgyűlés tagjait. Az előadásokon, üléseken túl az evangélikus nagytemplomban orgonakoncerten, a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban szentmisén és a Szent Miklós-székesegyházban liturgián vesznek részt a megjelentek.

Az év vége felé közeledve az éves munkáról Makláry atya a következő általános értékelést fogalmazta meg: „Akkor lehetünk elégedettek, ha a csoportok jól működnek, s éves beszámolójuk azt tükrözi, hogy az adott településen kovászként működtek, bár a helyi csoportok messze vannak Budapesttől, de mégis közel, hiszen beszámolunk egymásnak, élő kapcsolat van közöttünk és működik a támogatási rendszer. Persze nem minden csoport virulens, számolhat be nagy eredményekről, de a kicsinek is örülni kell. A 73 csoportnak az a legfontosabb feladata, hogy evangelizáljon, hirdesse az Evangéliumot. Számunkra az az értékmérő, hogy mennyire sikerül az Evangéliumot a különböző programokon és eseményeken megmutatni.”

A péntek esti megnyitón Makláry Ákos elnök mellett köszöntőt mondott Sztankó Gyöngyi a Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség lelkésze, Felföldi László, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye általános helynöke, Polgári László a Nyíregyházi Egyházmegye Püspöki Hivatalának irodaigazgatója és dr. Gaál Sándor, a Nyíregyházi Református Egyházközség esperes-lelkipásztora.

Az estét Popovics Béla tanár, helytörténész és feleségének előadása zárta „Művelődéstörténeti barangolások Kárpátalján” címmel.

Szöveg és fotó: Polyákné Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye