Az áldozat mércéje a szeretet – Szent Liturgia Boldog Romzsa Tódor emlékezetére

Van Nyíregyházán egy hely, ahol a 2006-ban megalapított Nyíregyházi Ruszin Kisebbségi Önkormányzathoz regisztrált 120 ruszin és az egyre növekvő ruszin-szimpatizánsok találkozni, identitást őrizni, imádkozni tudnak (akár ószláv nyelven is). A Nyíregyháza-örökösföldi Görögkatolikus Egyházközség fogadta be ezt a közösséget két éve, s azóta tartanak együtt megemlékezéseket és rendezvényeket.

2016. június 25-én Luscsák Nílus munkácsi püspök áldotta meg Boldog Romzsa Tódor életnagyságú ikonját a Szentháromság Görögkatolikus Templom udvarán. Az ikont a ruszin önkormányzat állíttatta, emlékezve az akkor 15 évvel korábbi eseményre: Ukrajnai látogatása során Szent II. János Pál Pápa épp június 25-én avatta boldoggá Romzsa Tódor vértanú püspököt Lembergben.  

„Azóta évente több alkalommal is összegyűlnek a ruszinok a templomban, az ikonnál, s közösen imádkoznak a magyar görögkatolikusokkal, megvalósítva a kárpátaljai püspök törekvését, aki az egységért imádkozva összefogta a ruszin, a magyar és más nemzetiségű hívőket, amivel a nemzetek békés együttélését is elősegítette, és segítheti most is” – nyilatkozta honlapunknak Varga Márta a Nyíregyházi Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.

2018. november 4-én, megemlékezve Boldog Romzsa Tódor vértanú haláláról, egy ilyen találkozásra érkeztek ruszinok, magyarok egyaránt. A Szent Liturgiát Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök vezette, aki prédikációjában a vértanúságról és az áldozatvállalásról elmélkedett.

„Amit ajándékba kapunk, azt öröm másokkal megosztani” – mondta a főpásztor kiindulva abból a hétköznapi megfigyelésből, ahogyan a gyermekek az ajándékba kapott csokoládét testvéreikkel megosztják. „Keresztény életünk ugyanezt tükrözi. Sokszor rácsodálkozunk arra, hogy mennyi ajándékkal halmoz el minket az Isten, s az ajándékokat, keresztény neveltetésünknél fogva, szeretnénk másokkal is megosztani. Mindenki a maga mértéke szerint ad belőle másoknak.”

Személyes gyermekkori emlékeit felidézve, és a 20. század üldöztetésekkel teli időszakait elevenítve fel, keresztény vértanúkat, köztük Romzsa Tódor püspököt, a szónok arra hívta fel a figyelmet, hogy „a vértanúságnak nem az a mércéje, hogy ki mennyit szenved, hanem – mint ahogyan azt Pál apostol Szeretethimnuszában is olvashatjuk – az áldozat mércéje a szeretet: ki milyen szeretettel tud áldozatot vállalni, tanúságot tenni.” A keresztények ősidőktől alkalmazták az evangéliumi tanítást, mely szerint az szereti a felebarátját, aki képes mindenét odaadni, még az életét is. A vértanúság félelmetes és fájdalmas volta ellenére a hitvalló áldozatra sokan megtiszteltetésként tekintenek, hiszen Isten arra méltatta őket, hogy életükkel tegyenek tanúságot.

„Én vajon milyen áldozatra vagyok kész, mennyit tudok letörni és embertársaimnak nyújtani Isten nekem adott ajándékaiból?” – tette fel a kérdést az atya. „Mi milyen gyermekei vagyunk az Istennek? Szembesülve a drága adománnyal, képesek vagyunk-e azt megosztani másokkal, mint a gyermekek az ajándékot? A vértanúk példája visszahat-e miránk?” – hangzottak az önvizsgálatot is segítő homília záró gondolatai.

A házigazda, Szabó Tamás parókus, pasztorális helynök a szertartás végén megköszönte a püspök atya és Papp Tibor főhelynök atya szolgálatát, s arra emlékeztette a jelenlévőket, hogy bár Nyíregyháza történelmében a tirpákok betelepüléséről többet hallani, nem feledhetjük, hogy az ő érkezésük előtt itt települt le az 1390-es években egy népcsoport, melynek emlékét egy városrész nemcsak nevében őrzi (Oros – azaz orosz), hanem az ottani görögkatolikus templom épületében is. „Múltunk mellett a jövőnk is összeköt, mely azonban csak szeretetből megvalósuló áldozattal lehetséges” – mondta az atya.

A liturgiát Boldog Romzsa Tódor ikonja előtt folytatták az ünneplők, majd Varga Márta elnök fejezte ki háláját a ruszin önkormányzat nevében. A közös agapén a személyes találkozásra is alkalom nyílt a templom udvarán.

Szöveg és fotó: Polyákné Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye