Nyíregyházán tartotta háromnapos őszi küldöttgyűlését a KÉSZ

„Lelkiismeretesen tartsátok meg az Úr parancsait és törvényeit, amelyeket szabott nektek,” (MTörv 6,17)

Ahogy korábban már hírt adtunk róla, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének őszi küldöttgyűlése Nyíregyházán zajlott. A több szempontból is rendhagyó találkozások sora már az összejövetel első délutánján megkezdődött, amikor a küldöttek közösen tekintették meg azt a Munkácsy Mihály-kiállítást, amely a Munkácsy 50 címet viseli a Jósa András Múzeumban. A sokszínű, izgalmas tárlat a nyáron nyílt meg, de a nagy érdeklődés miatt még mindig látogatható. Így csodálhatták meg a küldöttek a nagy mester alkotásait, amelyek Pákh Imre magyar–amerikai műgyűjtő kollekciójának részei.

A küldöttgyűlés hivatalos megnyitóján a keresztény történelmi egyházak mindegyike képviseltette magát. Az ország 73 KÉSZ-csoportjából és a határon túlról érkező vezetőket és küldötteket elsőként a KÉSZ elnöke, Makláry Ákos köszöntötte, majd Franczelné Bor Mária, a helyi csoport elnöke üdvözölte. Ugyancsak köszöntő szavakat mondott Sztankó Gyöngyi, a Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség lelkésze, Felföldi László, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye általános helynöke, Polgári László, a Nyíregyházi Egyházmegye Püspöki Hivatalának irodaigazgatója és Gaál Sándor, a Nyíregyházi Református Egyházközség esperes-lelkipásztora.

Az estét Popovics Béla tanár, helytörténész és felesége, Palojtay Márta előadása koronázta meg, amelyet Művelődéstörténeti barangolások Kárpátalján címmel tartottak hatalmas érdeklődés és számtalan kérdés feltevés mellett. A Munkácsról érkezett Magyar Örökség díjas Popovics Béla ma a kárpátaljai magyar közélet egyik jeles képviselője. Az elemzők szerint szavaira, előremutató intelmeire – akár a hit fontosságáról, akár a családi élet tisztaságáról és társadalomerősítő szerepéről beszél – figyelni kell. Az első estét jó hangulatú, élénk beszélgetés, ismerkedés, barátkozás zárta.

„Nem dicsekszünk mértéktelenül mások munkájával, de megvan a reményünk, hogy ha hitetek növekedni fog, bőséges megbecsülésben lesz részünk köztetek saját munkakörünkben.” (2Kor 10,5)

Az összejövetel érdemi munkáját szombaton reggel kezdték meg a küldöttek, miután a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban szentmisén vettek részt. A Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskolán Véghseő Tamás rektor, Vinnai Győző országgyűlési képviselő, Jászai Menyhért alpolgármester és Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közgyűlés elnöke is köszöntötte a küldöttgyűlést.

Amikor az őszi küldöttgyűlés különlegességeit soroljuk, az összejövetel napirendjét is meg kell említeni, miután a megszokott napirendek mellett – mint amilyen a beszámoló az előző küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról, az elnökségi beszámoló, a tájékoztató a 2018. évi Szent Adalbert-díj és Csanád Béla-díj kitüntetettjeiről, illetve a tájékoztató a 2019. évi országos programokról – egy olyan munkafeladatról is szólni kell, amely ugyancsak komoly hozzáállást követelt meg: a felkészülést a jubileumi évre. 2019-ben ugyanis 30 éves lesz a KÉSZ. Ezzel kapcsolatban nyilatkozta Makláry Ákos atya: 1989 januárjában alapították a KÉSZ-t, a rendszerváltás előtt. Ez a harminc év már történelem. Ezt szeretné a civil szervezet méltó módon megünnepelni. Az elnök atya külön hangsúlyozta: a KÉSZ az ország és a magyar nemzet keresztény öntudatát mélyítette, tisztította, illetve ökumenikus egyesület lévén a kereszténység felekezetek fölöttiségét is megmutatta.

Makláry Ákos atya, a küldöttgyűlés levezető elnöke napirend előtti gondolatokat is megfogalmazott, többek között elmondta, hogy az összejövetelen a küldöttek együtt vannak Krisztussal és úgy dolgoznak, mint az apostolok. A jól végzett tanácskozás után minden küldött hazamegy a családjához, a saját településére, majd tevékenységével tovább hirdeti az evangéliumot.

Az előző küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról Galgóczy Gábor, a KÉSZ társelnöke beszélt, majd a részletes elnökségi beszámolóval ismerkedhettek meg a küldöttek. Sok részletről is szólt Makláry atya. Így elmondta, hogy az elmúlt fél évben több helyi csoportnál történt változás: újjáalakultak vagy új vezetőséget neveztek ki a hatékonyabb munka érdekében.

Az már természetes, hogy számtalan országos programon részt vesznek a civil szervezet tagjai. Így most is ott voltak a Keresztény Szigeten, amelyet jövőre többgenerációs programmá szeretnének bővíteni. A KÉSZ-t képviselték tagjai számtalan fontos eseményen is, mint amilyen a CÖF–CÖKA–CET éves megbeszélése volt, részt vettek a „A vallási közösségek biztonsági helyzete egy változó világban” című konferencián, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezett. Ott voltak a észesek a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat fogadásán, a Rétvári Bence államtitkár úr meghívására rendezett életvédő-kerekasztal-megbeszélésen és a Parlamenti Szalon rendezvényén is.

A KÉSZ vezetősége és néhány helyi csoport képviselői több határon túli partnerszervezetnél járt látogatóban: Délvidéken, Beregszászon és Kolozsváron is. A KÉSZ jelentős rendezvénye volt az a színházi program, amely egy zentai szerző, Verebes Ernő Gerendák c. művét mutatta be több helyszínen Kárpát-medence-szerte a Bethlen Gábor Alap támogatásával. A KÉSZ hagyományos éves zarándoklata idén Máriaremetére érkezett, amin közel hatszázan vettek részt. Együtt töltekezett a Mária-kegyhelyen a magyarországi és a határon túli tagság.

Miután az őszi küldöttgyűlés az év végét is jelzi, a KÉSZ elnöke az éves munkáról általános értékelést is megfogalmazott: „Akkor lehetünk elégedettek, ha a csoportok jól működnek, és éves beszámolóik azt tükrözik, hogy az adott településeken kovászként működtek. Persze nem minden csoport virulens, számolhat be nagy eredményekről, de a kicsinek is örülni kell. A 73 csoportnak az a legfontosabb feladata, hogy evangelizáljon. Számunkra az az értékmérő, hogy mennyire sikerül az Evangéliumot a különböző programokon és eseményeken megmutatni.”

A nyíregyházi összejövetelen ismertették azt is, hogy a 2018. évi Szent Adalbert-díjat rendhagyó döntés alapján nem magánszemélynek, hanem a Családok évében egy szervezetnek, nevezetesen a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalomnak ítélték oda, a magyar demográfiai krízis megoldása érdekében kifejtett és a családok gyermekvállalását széleskörűen segítő, aktív közösségteremtő tevékenységének elismeréseként. A KÉSZ elnöksége 2018-ban posztumusz Csanád Béla-díjat adományozott a nemrég elhunyt Németh Anikó, mellyel elismerni kívánta mind az erzsébetvárosi KÉSZ-csoport elnökeként, mind a KÉSZ jogi szakértőjeként végzett áldozatos munkáját.

A találkozón tájékoztató hangzott el a 2019. évi országos programokról. A KÉSZ jövőre rendezi XII. kongresszusát, amely egybe esik a jubileumi ünnepséggel. Az országos zarándoklatot Kalocsán tartják jövő októberben, míg az adventi zarándoklat helyszíne Bécs lesz.

„Rendüljön meg minden ember, reszkessen az egész világ és örömtől repessen az ég, midőn az oltáron a pap kezében megjelenik Krisztus, az élő Isten Fia.” (Assisi Szent Ferenc)

Az őszi küldöttgyűlés rendhagyó eseményei közé tartozott az az előadás is, amit az Eucharisztikus Élet Mozgalom elnöke, Versegi Mária Beáta CB tartott a megjelentek számára. „Minden forrásom belőled fakad” (Zsolt 87,7), ezzel a zsoltáridézettel kezdte előadását Beáta nővér, aki egyben a NEK Titkárság oktatási referense is. A 2020-ban Budapesten megrendezésre kerülő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz kapcsolódóan Az Eucharisztia életünk és küldetésünk forrása – Hogyan kapcsolódjunk be az előkészületeibe? címmel beszélt és elmélkedett arról, hogyan és mire tanít minden hívőt az Eucharisztia. Külön kitért arra, hogy minden segítő lelki erőmű, még a betegek és az idősek is, akik nem járnak rendezvényekre, de őket is mindenképpen be kell vonni az előkészületekbe.

A kongresszus keresztény identitásunkra igyekszik rávilágítani. Számtalan kérdés és kétely vetődik fel bennünk, mutatott rá az előadó. Ilyenek: Mi vagyok? Mit jelent, hogy én keresztény vagyok? Mi az, amit képviselek? A válaszokért a gyökereinkhez kell eljutnunk.

Az Eucharisztikus Élet Mozgalom elnöke arra ugyancsak felhívta a figyelmet: fontos a KÉSZ-tagok számára, képesek legyenek tudatosítani akár a hívők, akár a nem hívők körében az eucharisztikus kongresszus rendkívüliségét.

Azt is elmagyarázta, hogy mit ünneplünk az Eucharisztiában: Krisztus kereszthalálát és feltámadását. Ez a hívő ember számára evidens, de a világnak nem. Az előadó szerint nagyon fontos a fogalmak megismerése is, mindenképpen tudni kell, mi az Eucharisztia jelentése: a hálaadás, a liturgia maga, az oltári szentség. De legalább ennyire tudatosodnia kell annak, hogy a 2020-as kongresszus egy olyan ünnep, amelyre mindenki meghívást kap. Ez a száz évente ismétlődő rendkívüli esemény, amelynek részesei lehetünk majd, két hétig tart és valódi ünnepi esemény lesz. A világkongresszusnak három szakasza van: a mostani, ami a felkészülést jelenti, majd maga az ünnep, és ezt követően folyamatos kísérése annak a kegyelemnek, amit kapuk.

Végül üzent is Versegi Mária Beáta nővér az őszi küldöttgyűlés útján minden KÉSZ-tagnak: „Lépjünk ki belső lelki szobánkból, induljunk el templomainkból, keressük a világunkban azt, ahol Isten megszentelő jelenlétére szükség van. Figyeljük, miként sóhajtozik a teremtett világ Isten fiainak megnyilvánulására, hol van szükség a cselekvő szeretetre, az irgalmasság tetteinek megnyilvánulásaira.”

Miután az összejövetel résztvevői megismerkedtek az Eucharisztikus Élet Mozgalom és Versegi Mária Beáta nővér témához kapcsolódó kiadványaival, arról beszélgettek, hogy a KÉSZ hogyan kapcsolódhat be az 52. világkongresszus előkészületi munkájába. Sok konkrét ötlet, kezdeményezés hangzott el, amelyek gyakorlati megvalósulásra várnak.

„A jubileumot tartsátok szent dolognak…” (Lev 25,12)

A Leviták könyvének intését a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége komolyan veszi: 2019 ugyanis a civil szervezet jubileumi éve. Három évtizedes fennállását ünnepli, és az előkészületeket a nyíregyházi küldöttgyűlésen már meg is kezdte. Makláry Ákos atya elmondta, hogy a szervezetnek előre kell tekintenie, hiszen sok feladat várja jövőre. A harminc évről méltó módon kívánnak megemlékezni a készesek, ennek kapcsán kell visszagondolni a szervezet múltjára, de jelenét is át kell tekinteni, és a jövőjére is rá kell világítani. Ennek jegyében kérte fel az elnöklő a helyi csoportok vezetőit megalakulási sorrendben a felszólalásra.

A bajai csoport volt az első megalakuló, még 1990-ben. Sorra szólaltak fel az összejövetelen a csoportok vezetői, és számoltak be többéves, illetve évtizedes tevékenységükről. Majd végül, de nem utolsó sorban, a nyíregyházi csoport ifjúsági tagozatát mutatta be Gollerné Konyári Irén, helyi KÉSZ vezetőségi tag, tehetséggondozásért felelős középiskolai igazgatóhelyettes, akikről – egyetlen fiatalokat összefogó tagozatról lévén szó – külön gondot viselnek, és kísérik tevékenységüket a felnőtt csoport tagjai.

A munkaszombat estéjén bankett keretében adták át a KÉSZ elismeréseit. A Szent Adalbert-díjat a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom alelnöke, Újvári Enikő, a Csanád Béla-díjat, amelyet Németh Anikónak posztumusz adományoztak, az erzsébetvárosi helyi csoport képviselője, Somogyiné Aldobolyi Nagy Katalinvette át. A díjátadón a küldöttek – újra csak rendhagyó módon – a baráti beszélgetés, ismerkedés mellett közös éneklésbe kezdtek. A Kárpát-medencei népdalok szinte mindegyikét mindenki ismerte. A hangulatot pedig a négygyermekes építőmérnök, a budafoki csoport új elnöke, Ambrus Károly tárogató játéka biztosította.

„Szemmel tartod járásomat és pihenésemet, gondod van minden utamra.” (Zsolt 139,3)

A nyíregyházi házigazdáknak bizony volt gondjuk arra is, hogy a vendégek a munka mellett ki is kapcsolódjanak. A három nap alatt szentmisén vettek részt a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban, Szent Liturgián a Szent Miklós Görögkatolikus Székesegyházban, az Evangélikus Nagytemplomban orgonakoncertet hallgattak egy Norvégiából érkezett evangélikus csoporttal közösen.

A helyi csoport tagjainak kalauzolásával pedig Nyíregyháza városával ismerkedtek az őszi küldöttgyűlés résztvevői: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, megyei jogú város és székhelye a nyíregyházi járásnak is. Az ország hetedik legnagyobb városa, közel 120 ezer lakossal. A számtalan épített látnivaló, emlékmű, köztéri szobor mellett a napokban elkészült új belvárosi park és a különleges szökőkút tetszett leginkább a vendégeknek. A szemerkélő eső ellenére nagy élvezettel járták be a várost.

„A testvéri szeretetről pedig nem szükséges írnom nektek, hiszen titeket Isten tanított az egymás iránti szeretetre” (1Thessz 4,9)

A KÉSZ elnökségének tagjai és a küldöttgyűlés határon túli résztvevői a harmadik napon is folytatták a munkájukat, újfent a gyakorlattól eltérően. A Kárpát-medencei munkaértekezlet a három évvel ezelőtt megtartott találkozó záradékaira támaszkodva, valamint a 2017-es tatai küldöttgyűlés munkájából született Küldetésünk című füzet Kárpát-medencei együttműködésre vonatkozó fejezetét figyelembe véve folytatta Nyíregyházán a munkát. Rövid, áttekintő helyzetképet adott minden határon túli résztvevő (a délvidéki Keresztény Értelmiségi Kör, a kárpátaljai KÉSZ-csoport, a rimaszombati Katolikus Kör és a kassai Szent Gellért Pasztorációs és Oktatóközpont) az anyaországon kívül élő magyarság, illetve a KÉSZ társszervezeteinek helyzetéről. Így született meg egy átfogó kép arról, hogy milyen a kereszténység helyzete, megítélése a régióban. A műhelymunka eredményeként a legfontosabb kérdésre is megfogalmazták a választ: hogyan látják a keresztény értelmiség helyét és szerepét, valamint mozgásirányát a közeljövőben. Erről közleményt jelentettek meg.

Összeállította: Szabó-Hangya Teréz/KÉK

Forrás és fotó: keesz.hu, videó: Kölcsey Tv

Nyíregyházi Egyházmegye