A régi-új helyszínen idén is erős lánggal lobogott a Görögtűz! Az idei táborra július 8-12. között került sor Hajdúdorogon (az előző két évben Fonyódligeten ütöttünk tábort).  Nagyon kellemes néhány napot töltöttünk együtt közel 80 gyermekkel a hajdúságban, többen könnyeikkel küszködve intettek búcsút Hajdúdorognak.

Örömkönnyek voltak ezek. A tábor vezérmotívumául szolgáló találkozás örömkönnyei.  A Zakeussal, az emmauszi tanítványokkal, a gazdag ifjúval és a tékozló fiúval való találkozáson keresztül találkoztunk egymással – és a Jóistennel is. A táborok lényege általában a találkozás, az ismerkedés – ha megnézzük, bizonyos közösségi portálokon az új ismerőseink, esetleg a függő kapcsolataink számát, láthatjuk, a tábor elérte célját. Persze, nem állhatunk meg: ezeket a kapcsolatokat, ismeretségeket és barátságokat el kell mélyíteni, folytatni kell.

Örömkönnyek voltak ezek. Örömkönnyek, melyek végigkísértek minket a heti élményeken: a hittan – és műveltségi vetélkedőkön, a sok-sok játékon, a nyíregyházi élményfürdőben és az állatparkban tett látogatásunkkor, az utolsó reggelt kezdő püspöki Szent Liturgián, s az éjszakai kincsvadászaton is, mely alighanem egyszerre okozott örömöt az álmos és kómás fejjel az ágyukból kikászálódó lurkóknak és az éjszaka razziázó rendőröknek is…

Örömkönnyek voltak ezek. Örömkönnyek, melyek utolsó este a táncparketten, a dorogi strandon ránk zúduló hatalmas jégesőben, illetve sportolásaink alkalmával is ránk találtak. Szinte végig nyárias, meleg időnk volt, ám az egyik strandos napon nem úsztuk meg a vihart – ám pánik helyett közös játékkal múlattuk az időt. A métázás és az órákon át tartó röplabdázások alkalmával is az összetartozás érzése, a csapatszellem erősödött bennünk.

Örömkönnyek voltak ezek. Örömkönnyek, mert kevesebb, mint  egy év, s újra Görögtűz.  Ennek reményében, azt hiszem, mindannyiunk nevében mondhatom: könnyek nélkül várjuk a jövő nyarat…

ifj. Obbágy László

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum