Határtalan tudomány – a magyar tudomány napját ünnepelték a hittudományi főiskolán

Határtalan tudomány – a magyar tudomány napját ünnepelték a  hittudományi főiskolán

A Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola Pedagógiai és Pszichológiai Központja idén is konferenciát szervezett a Magyar Tudomány Napja alkalmából, melyre november 13-án került sor a főiskola Szent Péter termében.

Szöveg: Földvári Katalin, fotó: Tóth Elek2018. november 16. 13:00

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 2199 napja íródott

A rendezvény résztvevőit Dr. Véghseő Tamás, a főiskola rektora, egyben a konferencia fővédnöke köszöntötte. Felidézte, hogy milyen hosszú utat járt be ez a kezdeményezés a Magyar Tudós Társaság gondolatától a Magyar Tudományos Akadémia programsorozatának elindulásáig. A rektor emellett kiemelte azt is, hogy már olyan tudományágak is képviseltetik magukat, melyeknek korábban a létezéséről sem tudtak. Ennek szellemében alakult ki a mostani jelmondat is: „Határtalan tudomány”, hiszen nemcsak a földrajzi korlátok semmisülnek meg a tudomány előtt, hanem a tudományos érdeklődés határai is. Ezt követően dr. Nagy Edit, a Pedagógiai és Pszichológiai Központ vezetője mondta el nyitó gondolatait, emlékeztetve a jelenlévőket arra, hogy a cél az indulásban rejlik és a határok átlépésének útján teljesedik ki.

A konferencia vendégelőadója, dr. habil. Pék Győző, Vallás és viselkedés címmel tartotta meg plenáris előadását, melyben a világi elvárásokat hasonlította össze a vallás által nyújtott biztonsággal. Az életkori sajátosságok bemutatásával és különböző gondolkodók elméleteinek ismertetésével jutott el a bio-pszicho-szocio-spirituális modellhez, amely a cselekvő embert mutatja be, akit a pszichológia már nem tud leírni. A vallásban ott van a biztonság, ami nincs kitéve társadalmi változásoknak.

A tudományos tanácskozás ezt követően két szekcióban folytatódott. A Multidiszciplináris tudományok szekciójának előadói különböző tudományterületekről hozott témákat ismertettek dr. Schmercz István moderálásával. Dr. Csajbók Zoltán Ernő a bipoláris információk mértékét ismertette a közelítő terekben, ezen belül részletesen kitért az I-es típusú bipolaritás jellemzőire, valamint a II-es és III-as típusú bipolaritásra. Előadásában felhívta rá a figyelmet, hogy az egészségügyben nagy jelentősége van ennek az eljárásnak, hiszen így ki tudják szűrni egyes betegségek jelenlétét, vagy elterjedésének lehetőségét.

Dr. Dráviczki Sándor a nyíregyházi református tanítónőképzés 20 éves történetét mutatta be. A Kálvineumot 90 éves évfordulója alkalmából a tanárok, a diákok, az oktatás és a nevelés szemszögéből objektív módon, statisztikai adatokkal illetve szubjektív módon, személyes kötődése kapcsán ismertette. Krasznai Brigitta a parlagfű káros hatásaira figyelmeztetett. Részletesen bemutatta elterjedésének történetét, milyen távolságra (650 km) és milyen magasságra (3 km) képes a szél a pollenszemeket eljuttatni. Egyetlen növény egy milliárd pollenszemet hoz létre, minden növénynek különböző pollenje van, melyeket a kutatók pollencsapdákkal vizsgálnak. A pollenszemekre szerves, allergizáló gombaspórák tapadnak, hiszen a pollen felszíne tagolt. Végül hasznos tanácsokkal látta el az érdeklődőket.

Dr. Nagy Andrea a családot, mint a társadalom alapegységét vizsgálta az emberi jogok szemszögéből kiemelve azt, hogy olyan védendő értékről van szó, melyet tiszteletben kell tartani. Részletesen beszélt a magánautonómia fontosságáról, a nemzetiségi jogról, a szabadságról és az elidegeníthetetlenségről. A szekció utolsó előadója, Dr. Nagy Edit a károsító stressz-szorongásról és a pszichoszomatikus betegségek hajlamosító tényezőiről beszélt. Két új fogalomra is kitért a biológiai, pszichológiai, gyermek személyiséget befolyásoló, valamint szociokulturális szempontokat figyelembe véve: a „padlóbaragadás” és „plafonbaragadás” jelenségére. Az előadó kiemelte, hogy egy új tudományterület is kialakult, mely a pszichoneuro-immunológiai zavarok vizsgálatára hivatott.

A másik szekcióban a teológia és a hozzá kapcsolódó tudományterületek kaptak főszerepet, az értekezést dr. Gyurkovics Miklós vezette. Földvári Katalin a máriapócsi kegykép fogadalmi tárgyainak történetébe nyújtott bepillantást a kegytemplom 1918-as leltárjának segítségével. Az első világháború idejéből fennmaradt szöveg érdekessége, hogy fény derít egy eddig ismeretlen bűntényre. Gánicz Endre előadásának címében egy provokatív kérdést tett fel: Mk 6,7-32: Keresztelő János és/vagy Jézus? A kérdés megválaszolásához négy, Márk evangéliumából vett szövegrészlet elemzésén keresztül mutatta be, hogyan tekinthető Keresztelő János halála Jézus előképének.

Inántsy-Pap Ágnes Katolikus iskolák a szekularizálódó Európában címmel azokra a problémákra világított rá, amelyekkel ezeknek iskoláknak szembesülniük kellett a vizsgált időszakban. Az előadó számos tényező megfigyelésével, elemzésével vizsgálta, hogy milyen kihívásokat okoz a katolikus oktatási intézmények számára például a migráns tanulók számának növekedése vagy a multikulturális oktatás megjelenése. 

Dr. Ivancsó István a Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus kapcsán – melyet 2020-ban Budapesten rendeznek meg -, az Eucharisztia ünneplésének kialakulását mutatta be az őskeresztény időktől a mai napig. Az Eucharisztia keresztény életünk forrása, a megjelenítő erő, mely ma is ugyanaz, hiszen ezért az óráért jött az Úr, a jelenbe hozza az üdvözítő eseményeket. Az Ige és a kenyér egyet alkot, melyben Jézus önmagát ajándékozza nekünk, ezáltal krisztushordozókká válunk. De nemcsak mi vesszük magunkhoz Krisztust, hanem Ő is Magához vesz bennünket. A következő előadó, Dr. Kührner Éva, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola könyvtárának vezetője egy olyan projekt munkálataiba nyújtott bepillantást, melynek célja a görögkatolikus periodikák digitális elérhetőségének biztosítása. A főiskola könyvtára a Matarka weboldalához csatlakozva digitalizálja a Magyarországon kiadott, magyar nyelvű illetve a külföldön megjelent vagy külföldi szerzők tollából származó görögkatolikus vonatkozású sajtótermékeket, elősegítve ezzel a kapcsolódó témák kutatóinak munkáját. Dr. Kruppa Tamás előadása a teológia területére vezette vissza a hallgatóságot: a teremtményi szabadság teológiai jelentőségét ismertette a 30 éve elhunyt Hans Urs von Balthasar szemléletében. Az előadás a következő kérdéseket járta körül: miben áll az ember Istenhez való hasonlatossága? Mihez kezd az ember, ha ráébred a létére? Ha létezik abszolút szabadság, Isten megoszthatja-e az emberrel ezt?            

A Teológiai szekciót dr. Gyurkovics Miklós előadása zárta Társadalmi kötelezettség és ókeresztény misztika címmel, melyben egy olyan levelet ismertetett, melynek sem a keletkezési idejét és helyét, sem íróját nem ismerjük. Címe: Levél Diognétoszhoz. A szöveg a keresztények társadalmi szerepkörét ábrázolja. Az előadó az elemzés során a levelet párhuzamba állította Alexandriai Philón Mózes életével kapcsolatos vélekedéseivel.

A rendezvényt agapé zárta, mely során kötetlen beszélgetés keretében folytatódott az előadások során felmerült kérdések megvitatása.

A Határtalan tudomány című konferencia előadásait az érdeklődők írott formában is kézbe vehetik majd a Pedagógiai és Pszichológiai Központ kiadványai című sorozat második köteteként.

Szöveg: Földvári Katalin, fotó: Tóth Elek

Nyíregyházi Egyházmegye

a magyar tudomány napja, konferencia, főiskola
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg
  • Kép szöveg




Hírek ebből a kategóriából

ÖN ITT VAN JELENLEG: HÍREK

VISSZA A TETEJÉRE


KÖVESSEN MINKET A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN IS:

Széchenyi 2020 Beruházások

© 2015-2024 Nyíregyházi Egyházmegye

Fejlesztés: Gerner Attila, Zadubenszki Norbert