Az Istenszülő templomba vezetése

A hagyomány és egy apokrif - nem hiteles - evangélium leírása szerint az idős Joachim és Anna fogadalmat tettek, hogy ha Isten gyermekkel ajándékozza meg őket, akkor az ő szolgálatára szentelik gyermeküket. A szentéletű házaspár be is váltotta ígéretét. Kisgyermeküket, Szűz Máriát három éves korában felvitték a jeruzsálemi templomba és átadták a főpapnak, hogy ott nevelkedjék. Ennek az eseménynek az emlékét ünnepeljük ma, amikor az Istenszülő Szűz Mária templomba való bevezetésének ünnepét tartjuk. A templom volt Mária számára az a környezet, amelyben felkészült nagy hívatására, hogy Istennek anyjává legyen, ahol a gyermek Mária hosszú ideig élt a templomban, ha nem is lett állandó lakhelye élete végéig.

Templomba vezetése, a templomba való bemenetele mégis hasonló értelmű, mint azoké, akik kolostorba vonulnak. Az Istentől kapott hivatás, egyedi kiválasztása az Isten Fia megtestesülésének nélkülözhetetlen eszközévé avatja. Háromévesen nem is érthette meg ezt, de szüleit a Szentlélek vezette arra, hogy kezdetektől az Istennek szenteljék őt, és Isten elfogadta őt. Ez a bemenet a templomba az isteni misztérium rejtett megnyilvánulása volt. Micsoda paradoxon ez?! Rejtett megnyilvánulás. Rejtett volt, mert akkor még senki nem tudta, hogy az Isten szent házába kísért leányzóval milyen isteni misztérium készül elő. Hitünk és hagyományaink utólagos bölcsességével azonban egy lányt látunk a templomba vitetni, egy lányt, akit Isten öröktől fogva arra választott ki, hogy Isten Anyja legyen. Jelenléte a templomban ezt az igazságot erősíti meg.

Szöveg: Ivancsó István, Internet, videó: Gerner Attila, Pásztor Richárd, Polyákné Tóth Nóra

Nyíregyházi Egyházmegye