Legyen látó szívünk az elesettekre – a szociális szférában dolgozókat köszöntötték Hodászon

A Nyíregyházi Egyházmegye Püspöki Hivatalának dolgozói november 22-én együtt emlékeztek meg a Szent Miklós Ápoló-Gondozó Otthon és a Sója Miklós Szociális Intézmény dolgozóival a szociális munka napjáról, melyet először tarthattak meg az emberek Magyarországon a szociális szférában dolgozók megbecsülésének kifejezéseként.

Nem tántorította el híveket a csepergős, esős idő attól, hogy elmenjenek a hodászi Örömhírvétel (magyar) templomban tartott Szent Liturgiára, amely e kivételes nap imádságos kezdetét jelentette. A szertartást dr. Papp Tibor főhelynök atya vezette, mellette szolgáltak az oltár körül Szabó Tamás pasztorális helynök, Polgári László kálmánházi parókus, Mosolygó Béla egykori és – házigazdaként – Kanyó Árpád jelenlegi hodászi parókus atyák, valamint Gánicz Tamás diakónus.

A homíliát tartó Papp Tibor atya – kapcsolódva Jézusnak az irgalmas szamaritánusról szóló példabeszédéhez – a rászorulók iránti irgalmas cselekedetek fontosságát, valamint a szociális dolgozók áldozatos munkáját emelte ki. Krisztus ezen a történeten keresztül hat szociális érzékenységünkre, mutatja meg ki is a felebarátunk, és hogyan kell vele bánnunk, ha őt akarjuk követni.

Mert „amikor megkérdezte őt a törvénytudó: ki az én felebarátom, Krisztus válaszolhatta volna neki azt is, amit talán mi keresztényként válaszolnánk – mindenki. Ez a válasz azonban hazugság volna, hiszen mindenkinek nem viselhetjük a gondját. A mindenki ebben az esetben egyenlő lenne a senkivel: »nem az én dolgom, majd valaki megcsinálja« altathatnánk el lelkiismeretünket. Krisztus ezzel a történettel leszűkítette a felebarát fogalmát” – mondta a főhelynök.

A felebarát az, aki az irgalmunkra, a segítségünkre rászorul, „az emberélet országútjának névtelen vándora, akire rátámad bármilyen rabló, legyen az egy bandita, egy betegség vagy a kor. Mi vegyük észre, ha valakinek segítség kell, nekünk legyen látó szívünk – folytatta. Az egyházi intézménynek nem a professzionális szolgáltatásban kell többet adnia, hanem abban, hogy tudja megtölteni szeretettel ezt a szolgálatot, megesett szívvel végezni a munkát: ettől lehet krisztusi, más és mélyebb a keresztényként vállalt szociális hivatás.

A liturgia végén a vendégszerető hodászi magyar hívek süteményekkel kínálták a vendégeket. A program a Tarnai-tagban lévő Szent Miklós Ápoló-Gondozó Otthonban folytatódott Lippainé Szabó Katalin intézményvezető köszöntő szavaival, az ott lakóknak dolgozókhoz írott verses műsorával, majd Kanyó Árpád parókus atya gondolataival.

Az atya az egyház kezdetektől megfigyelhető érzékenységéről beszélt, melyet magától Krisztustól tanultunk. Visszautalt és továbbfűzte a prédikációban elhangzó gondolatokat: „Krisztus azonosítja magát az irgalmas szamaritánussal, akinek a munkáját az egyház viszi tovább, azáltal is, hogy most – a görögkatolikus egyházban elsőként – pszichiátriai intézet került fenntartása alá” – mondta.

Szent Ágoston egyik beszédére hivatkozott, aki egy evangéliumi szakaszra vonatkoztatva tette fel a kérdést: hogyan lehetünk mi Krisztus testvérei, nővérei és az anyja. „Mindannyian azok lehetünk, – hangzott az ágostoni válasz –, mert aki teljesíti az én Atyám akaratát, az az én nővérem, testvéreim és anyám. Amikor az egyház szociális munkát végez, tagjai az Isten rájuk bízott akaratát teljesítik, így rokonaivá válnak az Istennek. […] A mi többletünk az, hogy, amit megtanultunk Krisztustól, az Igazságtól, szívünkben forgatva és megfogadva életre váltjuk, akkor maga Krisztus, az Igazság van jelen.”

 Az ünnepség végén az intézmény dolgozói számára ajándékkal kedveskedtek e nap alkalmából. A lelkes dolgozók agapéval várták vendégeket. A nap folyamán az egyházmegye dolgozói megtekinthették az intézmény valamennyi épületét, találkozhattak az ott lakókkal. A nap befejezéseként helynök atya megszentelte az intézmény új gépjárművét és a főútvonal mellett felállított Miklós főpapot ábrázoló intézményi tábláját.

Szöveg: Kanyó Mária, Polyákné Tóth Nóra, fotó: Polyákné Tóth Nóra

Nyíregyházi Egyházmegye