Engedtessék meg az olvasó, hogy egy személyes tapasztalással, élménnyel kezdjem…

2011-ben, amikor iskolánk, a nyíradonyi Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola létrejött, az a 34 ember, a kollégáim, akik akkor velem együtt úgy döntöttek, hogy összefognak, vállvetve harcolva elkezdenek egy szolgálatot, ma sem rendült meg hitében.

Sőt évről évre erősödik lelkünk, mert minden egyes lépésünknél ott tudjuk Istent, aki észrevétlen, lelkünkbe költözve tevékenykedik - mint egy rendező a színfalak mögött.

Én azóta gyakran olvasom a Bibliát, ami Istenről beszél, aki azért alkotta meg az embert, hogy az uralkodjon a Teremtés egészén.

Vajon igazak-e a Bibliában foglaltak?

Ez olyan, mintha azt kérdeznénk, igazak-e Shakespeare színművei? A drámák általában szórakoztató célzattal íródtak, nem arra törekednek, hogy mindig valós történelmi tényeket mutassanak be.

A Biblia nem enciklopédia, nem is történelmi szöveggyűjtemény, hanem teológiai célzatú írások gyűjteménye, amire olyan szüksége van az embernek, mint a szomjazó sivatagi vándornak a vízre.

Lapjain keresztül Isten jelenik meg, aki minden hibája ellenére szereti az embert, elfogadja olyannak, amilyen, és tisztában van azzal, hogy teremtménye nem tökéletes. De a vele való érintkezés során megváltoztat bennünket.

A kicsiny mustármagból nőtt „terebélyes fa” részei, alkotóelemei vagyunk. Vágytam arra (többedmagammal), hogy ennek a „fának” a többi, apró elemeivel (kollégáimmal) találkozhassak.

Megtörtént, hiszen 2013. augusztus 27-én összegyűltünk. Ezúttal Újfehértón.

Nagy örömmel mentünk, hiszen tudtuk, hogy hasznunkra válik. Vendéglátóinknak köszönet a kedves fogadtatásért.

Zsúfolásig megtelt a művelődési ház, hiszen már közel 400 pedagógus dolgozik a görög egyházmegye által fenntartott intézményekben.

Mi a közös bennünk?

Ugyanabból a gyökérből táplálkozunk, édes testvérek, Isten gyermekei vagyunk, kapcsolatainkat az egymás iránti szeretet és megbecsülés övezi.

Ezt a hitemet erősített meg dr. Papp Miklós görögkatolikus lelkész, tanszékvezető tanár három előadása is.

Természetesen most sem maradt el azoknak a kollégáknak a jutalmazása, akik kiemelkedőbben dolgoztak, élharcosaik voltak az előző tanévnek.

Az egyik díjazott intézményünk igazgatója, Gólya Györgyné Ilike lett.

Hálát adtam az Úrnak, hogy Őt is kiemelte közülünk. Őszintén örülök sikerének, mert tudom, hogy az a kemény munka, amit elkezdett az iskolaalapítás pillanatától, nem szakad meg, folytatódik. Hiszen számára e munka egy folyamat, küldetés.

Nem harsog, nem kérkedik, alázatos.

Jó vezetőhöz mérten végzi dolgát, gyakorolja vallását, s keresztényi erények birtokosa, öntudatosan ragaszkodik a görög szertartáshoz, példás életet élő pedagógus és családanya. Ember. Példakép. Gratulálunk!

A Lelki-napon tovább erősödött hitünk a közös cél eléréséhez. „Szeresd felebarátodat, mint magadat” (Mt 22,37; 22,39).

Minden kollégámnak erőt, egészséget kívánok az új tanévben.

Dicsőség Jézus Krisztusnak!

Szilágyiné Csatlós Mária

fényképek: Keczán Ibolya

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum