Mint minden évben, idén is a Kegykép hazatérésének emlékzarándoklatával nyitottuk meg az egyházi évünket és a tanévet a Szent Bazil Oktatási Központ diákjaival.

Diákok, tanárok s a hozzájuk csatlakozó hívek, mintegy 150 ember gyűlt össze, hogy megtegye a Hajdúdorog–Máriapócs távot. Az indulásra a reggeli órákban került sor, a zarándokok megáldását követően.

Az első 10-20 km-t mindenki könnyedén tette meg, de aztán jöttek a nehézségek, a bicegő lépések, s az utolsó kilométereken már látszódott a zarándokok szemében a kimerültség, a fájdalom.

Mindenkinek meg volt a célja, felajánlása a zarándoklattal kapcsolatban. Volt, aki késztetést érzett az iránt, hogy megtegye a közel 50 km-es távot. Volt, aki a kitartását szerette volna erősíteni és volt, aki meg szerette volna köszönni a sok segítséget, amit a Szűzanyától kapott.

Szívszorító érzés egy ilyen erőt próbáló nap után megpillantani a kilométerköveket, amelyek jelzik, hogy már nincs sok hátra, a máriapócsi táblát, vagy magát a kivilágított kegytemplomot, melynek a magasba nyúló tornyai messziről hívják a megfáradt zarándokokat.

A zarándoklat egy életre szóló emlék, melynek nagyságát, igazi értékét fel sem foghatjuk. Egy csoda, melynek mindannyian a tanúi lehetünk. Egy ajándék, amelyet mindannyian megkaphatunk.

Jenei Eszter
10. B, Szent Bazilos diák

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum