Ezúttal Kassán tartották meg az európai görögkatolikus püspökök éves találkozóját. Mivel Kassa idén a kultúra fővárosa, a szervezők a kultúra evangelizációját jelölték meg a konferencia témájának. Görögországból, Olaszországból, Franciaországból, Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából, Ukrajnából, Fehéroroszországból, Romániából, Szerbiából, Szlovéniából és Magyarországról voltak jelen keleti szertartású főpásztorok ezen a találkozón.

Az egész rendezvényt Szent Lukács tiszteletére végzett ünnepi vecsernye imádságával kezdték a püspök atyák, a kassai székesegyházban. Már ezen is jelen volt – egyebek között – Szvjatoszlav Sevcsuk, ukrán nagyérsek és Jozef Tomko, nyugalmazott bíboros, valamint Cyril Vasil’, a Keleti Kongregáció titkára. Magyarországot, természetesen Atanáz és Fülöp püspök atyák képviselték. Az alkonyati istentisztelet után a város nagyszínházában ökumenikus koncertet rendeztek a jeles vendégek tiszteletére. Erre az eseményre Erdő Péter bíboros is elküldte üzenetét, hiszen az európai püspöki kar elnökeként ő is hivatalos volt a rendezvényre. Személyét és hivatalát Duarte da Cunha, a CCEE főtitkára képviselte.

Az első nap előadásai a kultúra és a hit, a mai civilizáció és Egyház kapcsolatáról szóltak. Minthogy Jozef Tomko bíboros sok éven át a Missziós Kongregáció prefektusa volt, roppant színes és tanulságos beszámolót tartott a keresztény hit terjesztésének kérdéseiről. „Nincs annál rosszabb – mondta – mint amikor európai szokásokat, szabályokat, viselkedésmintát visznek a hittérítők keresztény üzenetként.” A nagy vallások szorosan összeforrnak az adott nép kultúrájával, ezzel szemben a kereszténység egyetlen kultúrával sem azonosítható, lényegi eleme, hogy az isteni üzenet abban a világban testesül meg, amelybe érkezik.

A további előadások Cirill és Metód, a szláv népek között végzett apostoli munkájának fölidézésével irányították a figyelmet a mai alkalmazkodni tudó, de mégis hitelesnek maradó missziós munkára. Nem kis feladatot jelent ez a papképzésben, hogy a fiatalokat fölkészítsük a sokféle feladatra, ugyanakkor szem előtt tartva, hogy a hatékony lelki és lelkipásztori munka legfontosabb elve az Istennel való személyes kapcsolat kiépítése és fokozatos mélyítése marad. Érdekes javaslat hangzott el, mely szerint a görögkatolikus papképzésben helyet kellene biztosítani az ikonfestésnek is. Az alkotás közben az ikonok világán keresztül mélyebbre juthat el a papnövendék a keleti teológiában és lelkiségben.

A második nap előadásai már a gyakorlati életre irányultak. Azt vizsgálták milyen nehézségeket jelent a papi életben a nyugati civilizáció támadása a házasság szentsége ellen. Hogyan tudják megoldani az anyaegyházmegyétől távol szolgáló papok anyagi és lelki támogatását, valamint, ennek kapcsán arról is tárgyaltak, hogy a kisebbségben élő közösségeknek milyen megpróbáltatásokkal kell megküzdeniük, hogyan tudják egymást segíteni a görögkatolikus hívek, papok, püspökök.

Az együttlét, természetesen, a közös imádságnak is teret adott. Napközben imaórát, esténként pedig közös Szent Liturgiát végeztek a püspök atyák, az utóbbiakat a helyi hívek nagyszámú jelenlétének kíséretében. Első nap Milan Chatur, kassai püspök, második nap Ján Babjak, eperjesi metropolita volt a főcelebráns. Vasárnap mindnyájan átmentek Nagymihályra, és az ottani redemptorista szerzetesek basilica minor templomában volt a záró Liturgia, melyet Cyril Vasil’ érsek, a Keleti Kongregáció titkára vezetett. A szertartást élőben közvetítette a szlovák televízió.

A püspök atyák megbeszélték azt is, hogy a legközelebbi találkozó egy év múlva, 2014. október végén Lembergben lesz.

Az európai keleti rítusú katolikus püspökök üzenete

Az európai keleti rítusú katolikus püspökök – akik a CCEE védnöksége alatt éves találkozójukra gyűltek össze Kassán, az európai kultúra 2013-as fővárosában, a helyi görögkatolikus eparcha meghívására, abból az alkalomból, hogy Szent Cirill és Metód 1150 éve érkezett a szláv népek közé – a kultúra evangelizációjának témáját vizsgálták, felidézték a két görög testvér szent evangelizáló küldetését, és megfontolták, milyen kihívásokkal kell helyi szinten szembenézniük európai egyházaiknak. 

Találkozójuk végén a püspökök a remény, a jótékonyság és a szeretet ezen üzenetével kívánnak fordulni a hívekhez és minden jó szándékú emberhez.   

Ismételten megerősítjük és felelevenítjük Európa keresztény gyökereit, mivel mélységes meggyőződésünk, hogy Szent Cirill és Metód üzenete időszerű. Egy olyan civilizáció, egy olyan európai kultúra, amelyből kiirtják Krisztus üdvösséget termő evangéliumát, nem lesz képes erős emberi társadalmat építeni, amely etikai, morális értékeken nyugszik és a családon alapszik, amely garantálja a népek közötti igazságosságot és békét. Az Isten nélküli kultúra kétségbeesésbe és halálba taszítja az embert. Mi az élet és a remény kultúráját szorgalmazzuk: olyan kultúrát, amely az emberi személyt minden vonatkozásával együtt felöleli, amely testvériséget, szeretetet, barátságot, szolidaritást teremt, különösen a szegények, a bevándorlók és az elhagyatottak irányába. A kultúra, amely méltó a nevéhez, imádja Istent, azt az Istent, aki szereti az emberiséget és minden egyes embert, akikért életét adta és dicsőséges föltámadása által legyőzte a halált.          

Jól ismerjük népeink nehézségeit, az európai földrészen és a világon végigsöprő válságot, a terrorizmust és a különféle fegyveres konfliktusokat, a politikai küzdelmeket és a rasszizmust. A válság nem csupán gazdasági, hanem mindenekelőtt lelki. Nekünk, keresztényeknek, görögkatolikus identitásunkban az a hivatásunk, hogy még hitelesebb tanúi legyünk atyáink gazdag örökségének, amelyet oly sok lelkipásztorunk és testvérünk vértanúsága igazol.   

Örömmel és lelkesen akarjuk Isten szeretetének örömhírét hirdetni mindenkinek. Szükségünk van Istenre, hogy újra megtaláljuk földi létünk értelmét. Senki sem hordozhatja keresztjét egyedül, csakis Istennel és testvéreivel együtt. Újra meg kívánjuk tehát erősíteni, hogy Krisztus nincs távol ügyeinktől. Kéri, hogy bízzunk benne. Az élet dolgaiban benne találjuk meg a Sziklát, akire építhetünk.  

A feltámadt Krisztus élő megtapasztalásából fakadt a keresztények európai kultúrát építő elkötelezettsége. Mi, európai keleti rítusú katolikus püspökök – ma éppúgy, mint tegnap – megerősítjük jó szándékunkat, hogy együtt kívánunk működni a találkozás és a párbeszéd kultúrájának építésében, melynek alapja az igazság, a szabadság, az igazságosság, a tisztelet és a tolerancia.   

Európai vonatkozásban keleti katolikus közösségeinket és minden hívő embert személyesen arra hív meg az isteni Gondviselés, hogy folytassák Szent Cirill és Metód evangelizáló küldetését, s így elérjék a szükséges belső megújulást és a II. Vatikáni Zsinat által kívánt szisztematikus fejlődést. Gazdag hagyományunk ily módon nem csodálatra és megemlékezésre méltó emlékmű, hanem az élet forrása lesz, amely meggyógyíthatja a mindinkább szekularizálódó és a kereszténységtől eltávolodó európai kultúrát.       

Találkozónk során aggodalommal tekintettünk keresztény testvéreink és a hívők drámai, szenvedéssel teli helyzetére a Közel-Keleten, elsősorban Szíriában. A Szentatyával és a helyi püspökökkel egységben imádkozunk azért, hogy határozottabban induljanak el a párbeszéd útján, s hogy az imához igazságosságon és a különféle vallási közösségek iránti tiszteleten alapuló politikai döntések társuljanak, amelyek azonnali tűzszünetet, az erőszak minden formájának megszűnését és az országban a háborút fenntartó, hajón érkező fegyverszállítmányok leállítását eredményezi.  

Isten Anyja, valamint Szent Cirill és Metód közbenjárására kérjük Urunkat, adjon békét a földrész minden népének.

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum