Előadás a (mária)pócsi kegyképről

Előadásából megismerhettük, hogyan alakult ki a 17-18. században a kegykép körül a máig ható kultusz. Szűz Mária képe nemcsak a törökökkel szemben nyújtott védelmet, hanem jelentősége volt a protestánsok elleni harcban is. A protestánsokkal történő összeütközésekben a Mária-tisztelet védelmezése során tudatosan nyúltak vissza igen régi Szűzanya-ábrázolásokhoz azért, hogy ezzel is hangsúlyozzák a Mária-tisztelet történelmi hátterét. Ezzel egy időben a bizánci hagyománnyal rendelkező Istenszülő-ábrázolásoknak különleges védelmező erőt nyújtottak ellenséges fenyegetés esetén. Ez utóbbi bizonyítéka az 1697. szeptember 11-én, Zenta mellett felettük aratott diadal, melyet az ikon csodatevő erejének tulajdonítottak.

Az előadás felvázolta a kegykép Bécsbe vitelének történetét és bemutatta kultuszának elemeit, melyek a könnyezés megszűnése, a kép otthonra találása Bécsben és a törökkel szembeni védelem. A császár 1701-ben bullával ösztönözte a pócsi Szűzanya csodatevő erejébe vetett hitet és azt, hogy az alattvalók hozzá imádkozzanak a törökök feletti győzelemért. A pócsi ikon a 17. század végén - 18. század elején Bécs városa és a Habsburg Birodalom védelmezőjévé vált. 1697-ben a képpel harminchárom körmenetet, összesen 126 prédikációt, 103 zenével kísért nagymisét tartottak előtte, 68 vecsernyét és 91 litániát énekeltek el, 136 rózsafüzért mondtak el nyilvánosan. A kép előtt rendezett ünnepségeken elhangzott beszédeket, prédikációkat könyvekben jelentették meg. Legjelentősebb közülük, az 1698-ban megjelent prédikációgyűjtemény az „Abgetrocknete Thränen”, 41 lejegyzett beszéddel.

Az előadó ezt követően beszélt az ikon előtt történt csodás imameghallgatásokról. A törökvész elmúltával, a 18. században inkább a pestistől való megmenekülés reményében imádkoztak a Szűz Mária-képhez. Az eredeti pócsi ikonnál történt imameghallgatásokat két nyomtatott mirákulumos könyvből ismerhetjük ma is. Az 1703-ban és 1739-ben készült gyűjtemények az 1697 és 1738 közötti csodás eseteket tartalmazzák. Ebből tudhatjuk, hogy milyen betegségek enyhülésre nyújtott segítséget az ikon.

A pócsi kegyképet a csodás könnyezést követően számtalan értékes ajándékkal halmozták el.

Közöttük találhatók pólyás illetve női figurák, fogsorok, lábak, kezek, szemek, mellek és lovakat formázók, melyek utalnak a baj forrására, melyből fejgyógyult a beteg. A votív figurák mellett igen kedveltek voltak a hálatáblák is, melyekből Pócson ma is számtalan látható. Ma is lehet votívokat kapni a dóm melletti kegytárgyboltban, de az emberek már nem ajánlják fel ezeket a templomban, hanem hazaviszik. Ma gyertyát gyújtanak a kegyképnél, imádkoznak, pénzt dobnak a perselybe.

Érdekes előadásnak voltak tanúi a jelenlévők és reméljük a jövőben a kutatás további részleteit is megismerhetjük, ami az ikon mai tiszteletére világít rá.

Szöveg: dr. Kührner Éva

Nyíregyházi Egyházmegye