Thouhths on lent

A zsidó nép, kijővén a fogságból, elhagyta a világi rabságot, a bibliai Egyiptomot, s egy hosszú, küzdelmes vándorlás állott előtte. A nagyböjti út, a 40 évhez hasonlóan 40 napon át nehéz, küzdelmes, s az Egyház a „lelki Egyiptom” rabszolgaságától akarja megőrizni tagjait. A Nagyböjtben, a bűnbánat és megbocsátás „szűk útján” a következő böjti fegyelem van érvényben: - A Nagyböjt kezdetének a Vajhagyó vasárnap esti istentiszteletének, a Megbocsátás vecsernyéjének a kezdő áldása számít. - Az első hét, a „Tiszta hétfő”-vel kezdődő ún. „Tiszta hét”, ekkor szigorú böjt van előírva, azaz tartózkodni kell a bor és az olaj fogyasztásától is. „Tiszta hétfő” a „lelki tavasz kezdete”, s az e hét estéin olvasott Krétai-kánon is a Paradicsomba való sóvárgásunkat jeleníti meg. A Nagyböjt többi napján csak hétvégén fogyasztható bor és olaj, ezt azonban csak az erős szervezettel rendelkező emberek gyakorolják. Az első hét szigorúságát a mi Triódionunk is megerősíti az első hétfő esti magyarázatnál: „a hagyomány szerint nem végezzük az előre megszentelt áldozatok szolgálatát szerdáig, hogy a hagyomány szerint böjtölhessen minden szerzetes, akik meg kibírják, böjtölhetnek egészen péntekig”.³⁰ A szerdai Előszentelteket követően ismét megjelenik a rubrika: „Ma közösen is asztalhoz ülünk, de csak szigorú böjti eledeleket eszünk, és méhsört iszunk a hét első szerdáján. Csütörtökön (a szerzetesi szabályok szerint) nem ülünk (közös) asztalhoz, hanem böjtölünk péntekig. Akkor asztalhoz ülünk és étkezünk”.³¹ Pénteken Szent Tivadar nagyvértanú emléknapja miatt: „Asztalhoz ülve a szent emlékezetére olajos dolgot lehet ennünk és bort innunk. Ez a hagyomány Szent Száva és Eutim atyáink közösségéből maradt reánk. (Most viszont már nem tesszük ezt, a nap sajátos jellege miatt.)”.³² E tekintetben Triódionunk antik palesztinai tradícióra épít. - Ha Keresztelő János fejének megtalálása a nagyböjti időbe esik, akkor e napon – az első hét kivételével – fölmentés van érvényben borra és olajra.³³ Olykor a szevasztei negyven vértanú emléknapja is a Nagyböjtben van: „Étkezéskor olajosat és bort is magunkhoz veszünk, a nagyböjt első hetében azonban olajosat nem, hanem csak bort”.³⁴ - Nagyböjt ötödik szerdáján az Előszenteltek után, a Krétai-kánon olvasása előtt – melyre az éjszaka negyedik órájában adják a jelt – a következő az előírás: „A vacsoránál ma bort is lehet inni”.³⁵ - A Nagyböjt Lázár szombatjának kezdetén ér véget, ez a 40. nap, a Nagyhét már önálló időszakot alkot. - Virágvasárnap megengedett a hal, a bor és az olaj fogyasztása. (Kezdőpontja az előző napi alkonyati istentisztelet kezdő áldása.) Triódionunk is megerősíti: „Az asztalnál fölmentés van hal fogyasztására”.³⁶ Ez a rend érvényes a szevasztei negyven vértanú emléknapján, és Örömhírvétel ünnepén, kivéve, ha az Nagyhétre esik. - Nagyhéten minden egyes nap szigorú böjt. Nagyszombat a legszigorúbb nap, ekkor az éjféli feltámadási Liturgiáig mindenféle ételtől tartózkodni kellene. Sőt, egy másik megközelítés szerint az utolsó étkezésnek Nagycsütörtök este kell megtörténnie (eszerint ekkor a liszt, a bor és az olaj megengedett), s onnantól csak a szombati Bazil-liturgia végén lehetséges egy kis bor és gyümölcs fogyasztása, erőt adván az ünneplés további fontos szertartásaihoz. Triódionunk Nagycsütörtökön, a lábmosás szertartásának elvégzése után a következőképpen fogalmaz: „Az ebédlőben bort és olajat is lehet fogyasztani”.³⁷ Nagyszombaton pedig az esti vecsernyével egybekötött Vazul-liturgia befejeztével így utasít: „Az elbocsátás után a helyünkön ülve maradunk, s a testvéreknek egy darab kenyeret s fügét vagy datolyát adnak, meg egy pohár bort is”.³⁸ Cireseanu a következőket mondja a nagy heti időről: „A böjtölés jellege is különböző volt mindaddig, amíg egy egységes szabályozás életbe nem lépett. Az Apostoli Konstitúciókban így olvasunk a megtartóztatásról: “böjtöljetek a Nagyhéten, csak kenyeret, sót, zöldségeket és vizet fogyasztva, a bortól és a hústól teljesen tartózkodjatok. A Nagypénteken és Nagyszombaton, ha az egészségetek engedi, ne ízleljetek semmit az esti kakasszóig… Nagyszombaton böjtöljetek a Feltámadás napjának fel virradtáig, a templomban virrasztva olvassátok a Törvényt, a Prófétákat és a Zsoltárokat.” Epifániosz, a ciprusi Szalamisz püspöke ugyanígy tanítja a nagy heti böjtölést: “szárazböjt” vagyis kenyér, só, zöldségfélék és víz. A kánon így mondja: “ha püspök, pap, diakónus, felolvasó vagy énekes - hacsak nem akadályozza betegség - nem böjtöl a Nagyböjtben vagy a szerdákat és péntekeket nem tartja meg, fokoztassék le”. A laodiceai zsinat 50. kánonja megparancsolja, hogy Nagycsütörtökön ne legyen feloldva a böjt: „hanem az egész negyven nap szárazböjt legyen”. Ezt a kánont megerősítette a VI. Egyetemes Zsinat is a 29-ik kánonjával. Ugyanezen zsinat 56-ik kánonja meghagyja, hogy a Nagyböjt szombatjain és vasárnapjain minden keresztény tartózkodjon „élőlények, tojás és tejes dolgok fogyasztásától”.³⁹ - A nagyböjti időszak egyik jellegzetessége, hogy a keleti egyház felfogásában tilos az esküvő, annak örömteli jellege miatt. Ez más, zajos mulatságokon való részvételre is vonatkoztatható.⁴⁰ Ám, ami talán már elfeledett: Kelet a tilalmat a fényes héten is fenntartja, pontosan az ellenkező indokból: a feltámadás ünnepe utáni héten menyegző azért nem tartható, mert semmi más öröm nem szoríthatja háttérbe Krisztus feltámadásának a diadalát! Csak megjegyzem: régen a latin egyház is ismerte a fényes hétre vonatkozó házasságkötési tilalmat! Sőt, a kora középkori Nyugaton is bőven találkozunk a házasélet gyakorlásának tilalmával, a témát Katus László egyik írása ismerteti. Emellett Evdokimov más tiltott napokat is felsorol Keleten a házasságkötéssel kapcsolatban: a Nagyböjt és a Fényes hét mellett tiltott nap a kedd, a péntek, a vasárnap, az ünnepek vigíliája, az Előhírnök vigíliája és ünnepe (aug. 28. és 29.), a Kereszt ünnepei (szept. 13. és 14.), a Nagyböjt előtti hét, az Apostolok és Nagyboldogasszony böjtje, valamint a Karácsonyi böjt egészen január 7-el bezárólag.⁴¹ - Keleten a böjt ugyanígy vonatkozik a házastársak szexuális együttléteire is. Nikodémosz Hágioritész Exomologetárionja szerint: „Meg kell jegyezni a következőt is, hogy éppúgy ahogy szerdán, pénteken és Nagyböjtben tartózkodni kell a hústól, ugyanúgy tartózkodni kell a testi gyönyöröktől is. Ezért esküvőt nem lehet ezeken a napokon tartani, mert Pál apostol azt parancsolja, hogy a házaspárok nem egyesülhetnek az ima és a böjtölés idején: ”Ne tartózkodjatok egymástól, legföljebb közös akarattal egy időre. Hogy ráérjetek a böjtölésre és az imádságnak éljetek (1Kor 7,5). És a hittudós Aranyszájú tanúként hozza Joel mondását: Hirdessetek szent böjtöt – jöjjön ki hálószobájából a vőlegény, és nászházából a menyasszony (Joel 2,15-16) mondja, hogy még a friss házasok, akinek erős vágyuk, életerős fiatalságuk és bilincsektől szabad ösztöneik vannak, ne egyesüljenek a böjt és az imádkozás ideje alatt. Aztán hány olyan más házaspár van, akiknek nincsenek ilyen ösztöneik, mégse egyesülnek? Ezért Balszamón azt mondja, hogy a házaspárok, akik nem gyakorolnak önuralmat a Nagyböjt ideje alatt, nem áldozhatnak Húsvétkor és vezekelniük is kell. Hasonlóképpen azokra a házaspárokra, akik szerdán és pénteken egyesülnek, penitenciát kell kiróni”. Cireseanu pedig ezt mondja: „A Nagyböjtben, ami a szomorúság és bűnbánat valamint a katekumenek felkészülésének időszaka, az Egyház tanítása szerint tiltottak a mulatozások, színházi előadások, cirkuszi játékok és a testi fenyítés. A régi időkben ilyenkor elengedték az adósságokat és felszabadították a rabszolgákat. A laodiceai zsinat 52-ik kánonja meghagyja, hogy a böjt idején nem illik esküvőket tartani vagy születésnapokat ünnepelni”. Még egy megjegyzés: Örömhírvétel ünnepén bizonyos böjti jellegzetességek (pl. három „csendes metánia”) megmaradnak szertartásainkban. Ez liturgikus okból azért van így, mert március 25. beletartozik a 40 nap számításába, s mivel a számnak kereknek kell lenni, és bár az ünnepen fölmentések vannak, a böjti jelek ezen időszak érzékeltetésére mégis jelen vannak szertartásainkban.

Forrás: ³⁰Triódion, 143. ³¹Triódion, 144. ³² Triódion, 215. ³³ Méneánk szerint: „Utána asztalhoz ülünk. Fölmentés borra és olajra”. Lásd Orosz, A. (szerk.), Ménea III. Január és február hónapokra, Nyíregyháza 2005, 656. ³⁴ Orosz, A. (szerk.), Ménea IV. Március és április hónapokra, Nyíregyháza 2006, 58. ³⁵ Triódion, 470. ³⁶ Triódion, 616. ³⁷ Triódion, 672. ³⁸ Triódion, 756. ³⁹ CIRESEANU, op. cit. Lásd: http://www.eph.md/news/invatatura_d... ⁴⁰ Vö. IVANCSÓ, I., Görög katolikus szertartástan, Nyíregyháza 2000, 173. ⁴¹ Ivancsó István fordításában a fiatal papok találkozójára: EVDOKIMOV, P., Az esküvői szertartás magyarázata, Nyíregyháza 1992, 16.

Kanyó Árpád

Forrás: Magyar Görögkatolikusok Facebook-oldala

Nyíregyházi Egyházmegye