Krisztus-katonák: egy alig ismert magyar húsvéti szokás

Számos húsvéti népszokást ismerünk, ám van egy nagyon régi és nagyon látványos eseménysorozat, amiről csak kevesen tudnak. Hajdúdorogon a Krisztus-katonák már sok generáción keresztül adják át e régi rítust a fiataloknak. Nem véletlen, hogy a hagyományait őrző Hajdúdorog 2012-ben megkapta az Országgyűléstől a „Görögkatolikus hitéhez leghűségesebb város” címet.

„A néphagyomány akkor él, hogyha az emberekben megvan az a lelki igény, hogy amit az őseik megéltek, azt ők sajátjukként élhessék meg” – mondta Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök, érsek.

A Krisztus-katonák mai feladatairól, felkészülésükről, az ünnepségről Horváth Zoltánnal, a csapat káplárjával beszélgettünk.

A „Görögkatolikus hitéhez leghűségesebb város”-ban, Hajdúdorogon sajátos módon köszöntik a Húsvétot, a keresztények legnagyobb ünnepét, amikor a város lakossága megduplázódik. Nagypéntektől, Jézus kereszthalálának napjától Húsvét vasárnapig múlt századi viseletbe öltözött kardos legények teljesítenek szolgálatot a Görögkatolikus Székesegyházban.

Horváth Zoltán

Székesegyház

Hogy lesz ma egy fiatalember Krisztus-katona? Mikor határozta el, hogy beáll a többi legény közé?

Családommal már kicsi gyerekként is részt vettünk Hajdúdorogon a húsvéti ünnepségeken. 18 évesen tudatosult bennem, hogy én is szeretnék részese lenni a szolgálatot teljesítő csapatnak. Jelentkeztem, és következő évben, 19 évesen már én is ott lehettem a Székesegyházban, a katonák között. Négy évig voltam „csak” katona. Az akkori káplár egyre több feladatot bízott rám, így az ötödik évben én vettem át a csapat vezetését. Ma is nagyon fontos az utánpótlás nevelése, erre én is külön odafigyelek.

Ki lehet Krisztus-katona, és hány tagja van ma a csapatnak?

8 pár, azaz 16 katona vesz részt az idei eseményen. Rajtuk kívül még a káplár, azaz én, és korábbi káplárok segítik a felkészülést és a ceremónia lebonyolítását. A fiúk között vannak újoncok, akad, aki már 1-2 éve katona, és vannak több éve szolgálók.

Mivel sorainkba csak olyan fiatal hajdúdorogi legények jelentkezhetnek, akiknek megfelelő a fizikuma, görögkatolikusok és nőtlenek, így a lehetőségek is korlátozottak. Ráadásul a 18-20 évesek közül sokan más településre költöznek, elmennek tanulni, vagy dolgozni, esetleg megnősülnek, ezért ritkaság, hogy valaki évtizedig is katona maradjon.

Sírőrzés

Milyen képességek kellenek a feladat ellátáshoz, és mit csinálnak a három napban a Krisztus-katonák?

Nagyon fontos az állóképesség. A szertartások és a sírőrzés közben a katonáknak hosszú percekig mozdulatlanul kell állniuk. Ezért is van beiktatva az úgynevezett átmozgatás, amit a káplár végez el. Ekkor megmozgatja a katonákat, nehogy rosszul legyenek. Éppen ezért fontos a fegyelem. A felkészülés alatt katonai szigor van, parancsokat kell teljesíteni. Részemről ösztönös, évek óta bevált gyakorlat, hogy ilyenkor magázom a fiúkat.

A szertartásokon kialakult feladatokat látunk el a papsághoz igazodva. Fő feladatunk a szentsírnak, Jézus szimbolikus nyughelyének őrzése. Részt veszünk az éjféli feltámadási szertartáson, valamint a Húsvét vasárnapi ünnepélyes szent liturgián és pászkaszentelésen, az ünnepi eledelek megáldásán.

Őrségváltás

A Krisztus-katonák jelenlétükkel fokozzák az események drámaiságát, méltóságát. Biztosítjuk a papság útját a hívők között. Mozgásunk, ruházatunk, fegyverzetünk ünnepélyesebbé, emelkedettebbé teszi a három napos húsvéti eseménysorozatot, ahol az egyes eseményekhez illeszkedve jelenünk meg.

A Krisztus-katonákkal az utóbbi években különböző jeles eseményeken is ott voltunk, például a 2008-as hajdúdorogi püspökszentelésen, a Máriapócsi Kegykép gyalogos zarándoklatain, 2015-ben a Szent Jobb körmeneten.

Feltámadás

Hogy zajlik a felkészülés?

A húsvéti szertartásokhoz igazodva veszünk részt az eseményeken. Különleges, előre begyakorolt, bonyolult formációkban jelenünk meg a templomban és a templomkertben. A felkészülést én vezetem, a munkában néhány egykori káplár is segít.

Az én felelősségem, hogy kiválasszam az új tagokat, beillesszem őket a csapatba. Kellő szigorral és katonai fegyelemmel készülünk a három napos rendezvényre. Az állóképeség, a megbízhatóság és a lelkierő is szükséges mindehhez. Ezért már hetekkel korábban összejövünk a Gólyavárban, melyet az egyházközség bocsát a rendelkezésünkre. A próbák során fizikailag és mentálisan is fel kell készülni a nagy eseményre.

A főpróbán a papsággal is egyeztetjük a húsvéti ünnepség egyes mozzanatait, hogy jelenlétünkkel ne hátráltassuk a szertartások menetét.

Áldoztatás

Miért lesz ma egy fiatal Krisztus-katona?

A szentsír őrzése egy önkéntes szolgálat, amit a mai fiúk általában családi hatásra, belső igényből vállalnak. Egy olyan élményt ad nekik a közös felkészülés, a közös ünneplés, ami aztán egy életre elkíséri őket. A legényekre a családok büszkék, az ismerősök is számon tartják. Az itt kialakult barátságok, kapcsolatok sok éven át kitartanak.

Szent liturgia

Mit viselnek a Krisztus-katonák és honnan szerzik be az öltézékeket?

A mai ruházat tökéletesen azonos az emberöltők óta viselt öltözettel. A fehér ing, a fekete posztó nadrág, zakó, a csizma, a Bocskai-süveg és a díszzsebkendő korábban ünnepi, vőlegényi öltöny volt. A mai fiatalok a jeles alkalomra kapják kölcsön a városban élő családoktól, akik ezeket a darabokat több évtized óta, akár 50-60 éve is őrzik, ápolják. Az én ruházatom például a nagyapámé volt, az ő vőlegényi öltönyét viselem. A ruhák az idővel kopnak, elfogynak, így tervezzük a jövőben újak beszerzését, természetesen az eredetivel egyező anyagból, fazonban.

A fegyverzet is különleges, a kardok egy része még az 1848-49-es szabadságharcból való Kossuth-kard. Néhány darab azonban már replika.

A káplár is a többi katonával azonos módon jelenik meg, a rangját a kardján függő bojt jelzi.

Pászkaszentelés

A Krisztus-katonákról viszonylag keveset tudunk. Van-e lehetőségük arra, hogy ezt a szép hagyományt máshol is megismertessék?

A Krisztus-katonaság hagyományáról 2013-ban készítettünk egy dokumentumfilmet, A Szentsírnak Őrhelyén – Krisztus-katonák Hajdúdorogon címmel. Ebből megismerhető a

hajdúdorogi Húsvét, a Székesegyház és a Krisztus-katonák története. Jó lenne, ha minél többen megismernének minket.

A hagyomány fennmaradásához nagy segítséget jelent, hogy a Krisztus-katonák húsvéti ünnepségeken való szerepe felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére.

A Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékén 2008 óta gyűlnek a közösségi identitást jelentő szokások, gyakorlatok, tevékenységek. A jegyzékre az örökségüket ápoló közösségek tehetnek felterjesztési javaslatot, amelyet azután a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága készít elő az értékelő bizottság számára. A jegyzéken szereplő örökségek legnagyobb seregszemléje a Pünkösdi Örökség Fesztivál a szentendrei Skanzen portáin.

Történetük:

A Krisztus-katonákról már a 19. század végéről maradtak fenn írásos emlékek, bár nevüket akkor még többféle módon is használták, például Kardos legények, vagy Krisztus testőr katonák néven is fellelhetők.

A görögkatolikus vallást vélhetőleg a 17. században a területen letelepedő balkáni népek hozták magukkal. A településeket a hajdúk (tizedesek) irányították. Valószínű, hogy a békésebb időszakban alakult ki az őrségállítás a jelképes Krisztus-sírnál, amit a tizedesek szerveztek meg. A mai káplári rang is tizedest jelent.

A görögkatolikus egyházközségekben a szentsír állítása még ma is élő szokás. A leghagyományőrzőbb hazai közösségek Hajdúdorogon és Nyíracsádon találhatók. Hajdúdorogon a hagyomány fennmaradását a helyi papság, az itt élő közösség és a mindenkori Krisztus-katonák segítik.

VIDEÓ: A Szentsírnak Őrhelyén – Krisztus-katonák Hajdúdorogon trailer

Szöveg: Söptei Zsuzsanna/szmo.hu

Nyíregyházi Egyházmegye