Közösségünkbe jár. Kicsit több, mint egy éve halt meg a felesége agydaganatban.
Dolgozik ezerrel, nem csak azért, hogy megéljen, hanem mert érti-tudja és szereti a munkáját. Nem hagyja, hogy szellemi teljesítménye romoljon. Fontos a vállalatánál az, amit ő nyújtani tud. Testét heti három hajnali úszással karban tartja. Fia egészséges apa támogatására számít, különösen az édesanyja elvesztése után… Nem hiányzik a templomból, sem a szerdai kisközösségi összejöveteleinkről. Tudja, hogy a testi-szellemi erőfeszítések mit sem érnek lelki feltöltődés, azaz szentségek, közös imádkozás és Szentírás-olvasás, őszinte beszélgetések hiányában.
Persze, el-elsírja magát, nagyon szerette a feleségét. Mégis: ő számomra egy olyan ember, aki keresi, és többnyire meg is találja azt az egyensúlyt az életében, amely segíti nehézségei elviselésében, problémái megoldásában, örömei és eredményei teljes átélésében.
A mi családunk 2014. március-áprilisi számában szintén keres. A test-szellem-lélek egységét, az embert. Talán segíthetünk: keressük azt az önmagunkat, amilyennek Teremtőnk álmodott!
Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum