A remény emberei kiutat mutatnak – Cigánypasztorációs találkozót rendeztek Budapesten

Az eseményen jelen volt Kocsis Fülöp hajdúdorogi metropolita is. A lovári nyelven elmondott Miatyánkot követően Székely János szombathelyi megyéspüspök köszöntötte a megjelenteket. Elmesélte egy korábbi élményét, amikor egy olyan cigány származású nővel beszélgetett, akinek tulajdonképpen a bőrszínén kívül semmi más kapcsolata nem volt a cigánysággal, s mint mondta, kiskorában nem értette, miért különböztetik meg őt társai az óvodában és az iskolában. Óvónő lett, s ekkor a cigány gyerekek szemében látta meg az igazi, szeretetteljes befogadást. A püspök ennek kapcsán megjegyezte: az Egyház a cigány embereknek a befogadást, a tiszteletet tudja megadni a pasztoráció során. Hozzátette: sokszor úgy érzi, mintha teljesen magukra hagyták volna az embereket hazánk bizonyos területein, de az állami vezetés felismerte és elismeri az egyházak ottani tevékenységét.

Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár előadásában a kormány álláspontját tolmácsolva elmondta, a leszakadó, illetve leszakadt társadalmi rétegek szegénységének újratermelődését kell megakadályozni. Ezt pedig csak úgy lehet megvalósítani, ha a gyerekeket karoljuk fel, segítve ezzel családjukat is.

A szegénység újratermelődésének megakadályozása érdekében a gyermekszegénység problémáját kell megoldani – mondta a helyettes államtikár. Hozzátette: segíteni kell az oktatáshoz jutást, illetve csökkenteni a végzettség nélküli iskolaelhagyások számát. Ezek érdekében indították el többek között a Biztos Kezdet Gyerekházak programot, melynek keretében a kisgyermekek együtt lehetnek szüleikkel, akik így megtanulhatják, mit kell tenniük a gyermekek egészséges fejlődésének érdekében, emellett maguk is életvezetési tanácsokat, segítséget kapnak. Langerné Victor Katalin hozzátette: ezzel a szülő ismereteket sajátíthat el a saját egészséges személyiségfejlődéséhez is.

A helyettes államtitkár szólt a hároméves kortól kötelező óvodai nevelés bevezetéséről, melynek köszönhetően a gyerekek ingyenes ellátásban részesülhetnek. Támogatják az anyanyelvi vagy roma dajka foglalkoztatását, valamint juttatnak az intézményeknek anyagi forrásokat az eszközvásárlásra, és biztosítják a tematikus műhelyek, a régiók tapasztalatcseréjének lehetőségét is.

A Bari shej, vagyis Nagylány mentorprogram a cigány lányok iskolai lemorzsolódásának megakadályozását célozza. Hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű lányokat vonnak be a programba, akik gyengén teljesítenek tanulmányaikban, vagy olyan családi háttér áll mögöttük, hogy fennáll az iskolai lemorzsolódás veszélye.

Tanoda programot is indított az állam, segítséget nyújtva a gyerekeknek, a szülőknek és az iskoláknak egyaránt. A Kollégium Plusz modellprogram a fiatalok kollégiumi elhelyezése mellett gyermekeket segítő, védő és prevenciós feladatokat is ellát. E program a családból kényszerűségből kiemelt általános iskolás gyerekek fejlődését segíti, többek között fejlesztő és kísérő pedagógusok közreműködésével.

A legújabb tervekről is szólt a helyettes államtitkár, amikor ismertette a településfelzárkózást segítő 300 falu program terveit. Mint mondta: a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján azokat a hátrányos helyzetű településeket kívánják programjukkal támogatni, ahol növekszik a gyermeklétszám.

Kocsis Fülöp érsek-metropolita felszólalásában arról beszélt, hogy szíriai útja során látta, hogy a magyar állam mennyi segítséget nyújt a közel-keleti államokban élő keresztényeknek, de minderről a média legtöbbször hallgat vagy negatív módon számol be. Hasonló a helyzet a helyettes államtitkár által elmondottakkal kapcsolatban is. Hozzátette: sokszor az Egyházat is támadások érik, mondván: munkájuk során szegregáció történik, pedig a cigányság felzárkóztatása nemzeti sorskérdés.

Molnár-Gál Béla, a kazincbarcikai Don Bosco Általános Iskola, Szakközépiskola, Szakgimnázium, Gimnázium és Kollégium vezetője, állandó diakónus előadását azzal kezdte, hogy ő három módon is kapcsolódik a cigánysághoz: ismeri őket, mert romákat oktató iskolát vezet; emellett az Egri Főegyházmegye diakónusaként cigányokkal foglalkozik, illetve ismeri lelkiéletüket is, hiszen egyik rokona cigány lányt vett feleségül. Mint mondta, sokszor hallja papoktól azt a panaszt, hogy a cigányokkal nem lehet liturgikus élményt megélni, mert nem járnak még vasárnapi szentmisére sem. Kiemelte: sokszor a cigányok félnek a megszégyenüléstől, hiszen sok esetben azt sem tudják, miként kell viselkedni a többségi társadalom elvárásai szerint. A személyes kapcsolat nagyon fontos a cigányok életében. Molnár-Gál Béla megjegyezte, sok pap nincs jelen köztük, csupán fizetett segítők foglalkoznak a környékbeli cigányokkal. Don Bosco példáját követve viszont az oratóriumok a közös programok, az egymás megismerésének, elfogadásának megfelelő helyszínei, ahol önkéntes alapon van mindenki jelen.

Molnár-Gál Béla hangsúlyozta, a gyerekekkel és a felnőttekkel összehangoltan kell foglalkozni. Szólt a családpasztoráció fontosságáról is, illetve felvetette, hogy a papképzésben nagyobb  hangsúlyt kellene fektetni a gyakorlati képzésre.

Szász Csilla Rita, a Szent Ferenc Kisnővérei rend tagja ötödmagával Arlón végez cigánypasztorációt. Vallják, hogy az emberekkel csak úgy érdemes és lehet foglalkozni, ha együtt vannak, együtt dolgoznak velük, és együtt, egy településen élnek. A nővér egy videót vetített le az arlói házuk életéről. Ebben az ott dolgozók meséltek arról, hogyan élnek, mennyi szeretet kapnak azoktól, akik felé ők is a szeretet sugározzák.

Végül Rózsahegyiné Juhász Éva, a debreceni Szent Miklós Görögkatolikus Roma Szakkollégium vezetője, majd Makkai László görögkatolikus egyetemi lelkész, a miskolci Görögkatolikus Roma Szakkollégium igazgatója, diákotthonvezető beszéltek munkájukról.

ű

Orosz Istvánné Rita, a Nyíregyházi Egyházmegye cigánypasztorációs referense pedig többek között rámutatott, hogy mennyire fontos a Nyíregyházi Egyházmegye Cigánypasztorációs Bizottságának kezdeményezése, amely lehetőséget biztosít a görögkatolikus papnövendékek számára, hogy rendszeresen roma közösségekbe látogassanak, megismerjék a cigányság életét, szokásait, történelmét, kultúráját.

Szöveg: Bókay László/Magyar Kurír, fotó: Merényi Zita

Nyíregyházi Egyházmegye