2014. március 22-én Nyíregyházán a Hittudományi Főiskolán került sor a katekéták tavaszi szakmai továbbképzésére. A közös együttlétet az Obbágy László atya által vezetett imaóra nyitotta meg. A lelki ráhangolódás után következtek az elődadások. Ezek tartalmukat tekintve a hitoktatás pszichológiai, pedagógiai, tantárgy-pedagógiai, tantervelméleti kérdéseivel foglalkoztak.
Pacsuta-Lakatos Orsolya klinikai gyermek szakpszichológus a gyermeki hit jellegzetességeiről beszélt. Görögkatolikus hívőként, szakmai szemmel, az életből vett példákon keresztül mutatta be a gyermeki személyiség fejlődését, az egyes életszakaszokra jellemző sajátosságokat. Ezek között is kiemelve a hittanoktatásban érintett korcsoportokat: óvodáskor, kisiskoláskor, serdülőkor.
Marincsák László atya a kötelező hit-és erkölcstan oktatás bevezetésével aktuálissá vált hittankönyv sorozat megújításáról, tanterv készítésének feladatairól beszélt. Bemutatta az Exarchátus munkatársai által elkészített tanterv javaslatot, előzetes munkaanyagot.
Az utolsó előadást a MKPK főkönyvelője Szilágyi Csilla és munkatársa Bükkerdő Gergely tartotta. Ismertették a hit-és erkölcstan, valamint a fakultatív hittan oktatással összefüggő törvényi változásokat. Tájékoztatást kaptunk a hittanoktatás finanszírozásáról. Felhívták figyelmünket a dokumentáció vezetésével, beiratkozással, adatszolgáltatással és nyilvántartással kapcsolatos legfontosabb feladatokra. Tájékoztatást kaptunk a hitoktatással kapcsolatos országos helyzetről, kirívó esetekről.
A nagy nevek mellett engem, vidéki tanítót, hitoktatót az a megtiszteltetés ért, hogy beszámolhattam a lakóhelyemen és munkahelyemen folyó hitéletről. Egy állami fenntartású, többségében hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákokat oktató általános iskolában dolgozom Nyírvasváriban. A jelenlévő főtisztelendő atyáknak és katekétáknak próbáltam bemutatni iskolánk és az egyház kapcsolatát, a hittanári munkámban alkalmazott főbb módszereket, munkaformákat, valamint azokat a pedagógiai, pszichológiai fogalmakat, módszereket, amelyek tudatos alkalmazásával hatékonyabbá, eredményesebbé tehető a kateketikai munka, a tanulói személyiségfejlesztés. Ilyen például a Pygmalion-effektus, a hittanár személyiségének a jelentősége, önreflexió, s rejtett tanterv hatása.
A továbbképzés jól szervezett, témáját tekintve sokszínű volt. Nagyon tetszett a katekézis több oldalról való megközelítése, hisz nap, mint nap mi is a katedrán állunk. Ránk is vonatkozik Gyergyai Albert alábbi gondolata:
„A tanári pálya minden más pályánál tágasabb, határtalanabb, s mint a Nílus termékeny vize, túlárad saját partjain. A jó tanár nemcsak pedagógus, hanem kertész, filozófus,esztétikus, lélekbúvár, művész és mesterember egy személyben, s nemcsak tudását közvetíti, bár ez sem kevés – hanem példát ad, jellemet formál, ültet, gyomlál, olt és szemez, mint a kertész, életet visz a könyvekbe, a könyveken keresztül a tanításba, állandó s eleven hidat épít az eszmény és a mindennap, az elvontság és a tapasztalás közé.”
Örülök, hogy pedagógusi, kateketikai ismereteimet bővíthettem ezen a napon!
Majoros Mária
Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum