Az elmúlt évhez hasonlóan a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola idén áprilisban is megrendezte Országos Keresztény Neveléstudományi Konferenciáját „In caritate perficias“ mottóval, „A keresztény nevelés mint társadalmi érték“ címmel – tájékoztatta szerkesztőségünket Mészáros László.

A konferencia szervezői 2014. április 25–26-án az elmúlt év tapasztalatait és eredményeit figyelembe véve tovább folytatták a 2013-ban megkezdett utat – vállalták, hogy lehetőséget, fórumot biztosítanak a keresztény pedagógiai gondolkodás és kutatás újrafelfedezésének, a hagyományok ápolásának. Az Országos Keresztény Neveléstudományi Konferencia évente visszatérő módon együttlétre és közös gondolkodásra hívja mindazokat, akik számára a keresztény szellemiségű oktatás és nevelés élethivatás.

A konferencia plenáris ülését Beer Miklós váci megyéspüspök köszöntője nyitotta meg.

A keresztény nevelés mint társadalmi érték című előadásában Fülöpné Erdő Mária rektor, főiskolai tanár kiemelte, hogy a modern társadalmak értékrendjében és elvárásaiban megjelenik a pluralizmus, a kulturális és értékrendi sokszínűség, azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy létezik objektív igazság, amelynek felmutatása a keresztény nevelés fontos feladata. A keresztény pedagógia küldetése, hogy a neveléssel foglalkozók személyes életpéldáján keresztül tartsa ébren az egyénekben és ezen keresztül a társadalomban a hit, a remény és az áldozatkész szeretet kultúráját. A keresztény szellemiségű pedagógia elmélete és gyakorlata hívő, reményteli, stabil, áldozatkész, elkötelezett ember nevelésére irányul. E folyamatban nagy szerepe van a családoknak valamint az egyre kiterjedtebb keresztény köznevelési intézményrendszernek és felsőoktatásnak is. Lényeges a keresztény nevelés megvalósításához gyakorlati segítséget és módszertani támaszt nyújtani. Erre hivatottak a keresztény felsőoktatási és közoktatási pedagógiai műhelyek, melyek együtt gondolkodására, együttes tevékenységére is szükség van.

Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus püspök Teljes élet Isten és ember előtt címmel az integráció hasznáról és keveset emlegetett káráról szólt konkrét példákon keresztül. Kiemelte, hogy az integrációról való gondolkodás csakis a keresztény nézőpontú, Isten- és emberkép fényében nyerhet teljes értelmet. Mivel a megtestesült Emberfia hozta el az istenképiség teljességét, így csakis Krisztus Titokzatos Testében lehetséges teljes emberi életet élni. A társadalmi elvárásokkal kapcsolatban hangsúlyozta: az egyházi intézményeknek nem feladata a szociális problémák átfogó megoldása, de a keresztény embernek figyelembe kell vennie azokat, miközben tanúskodnia kell egy pozitív nyelvezetű, a teljes életet célzó nevelési elmélet és gyakorlat lehetőségéről.

Tar Ibolya klasszika-filológus, a Szegedi Tudományegyetem ny. docense az európai ókori klasszikus kultúra keresztény nevelésre gyakorolt hatásáról beszélt. Kiemelte: az ókori görög-római gondolkodás szellemi kincsei a kereszténység számára ma is időtálló kiindulópontok lehetnek, különösen is az etikai és erkölcsi gondolkodás terén. A krisztianizációs folyamat révén az ókeresztény egyház nagyon sok klasszikus értéket beemelt gondolkodásába, és ezeknek az értékeknek újrafelfedezése, valamint megélése a 21. század eleji keresztény szellemiségű nevelés egyik nagy kihívása.

Jakab-Szászi Andrea, a Református Pedagógiai Intézet igazgatóhelyettese a kötelezően választható hit- és erkölcstan tanításának egyéves tapasztalatiról beszélt. Az idei tanév vége előtt a mögöttünk álló esztendő tapasztalatait ökumenikus nézőpontból összegezte, megvilágítva az új rendszer törvényi és elméleti hátterét, valamint bemutatva a nagy történelmi egyházak közös gyakorlati tapasztalatait. Megerősítette: módszertani megújulásra van szükség a katekézisben, majd röviden vázolta a protestáns egyházak ebbe az irányba tett erőfeszítéseit.

A nap további részében, valamint másnap szekcióülésekre került sor, amelyek három helyszínen folytak. Az érdeklődők összesen 36 előadást hallgathattak etika és erkölcs, neveléstörténet és nevelésfilozófia, pszichológia, művészet, irodalom és hagyomány témakörben.

Az első napot záró hangversenyen a főiskola két művésztanára, Bednarik Anasztázia és Sirák Péter szólaltatta meg a váci dóm nagyorgonáját.

A szombat délutáni műhelybeszélgetés a 21. századi keresztény pedagógia kihívásait járta körbe.

A konferencia záró szentmiséjén a főiskola énekkara Köncse Kriszta és Kemény Kinga tanárnők vezetésével húsvéti gregorián misét énekelt, valamint a húsvét ünnepéhez kapcsolódó barokk és romantikus motettákat adott elő.

A konferencián került sor a főiskola legújabb hangoskönyvének bemutatójára is, amely a négy evangéliumot tartalmazza. A hangoskönyv narrátora Bőzsöny Ferenc, a Magyar Rádió örökös főbemondója.

A konferencia kapcsán ismét megfogalmazódott: az Apor Vilmos Katolikus Főiskola kiemelkedő fontosságú feladatnak tekinti, hogy pedagógiai tevékenységével elősegítse a keresztény értékrend és az ezen alapuló kultúra közvetítését. A főiskola pedagógusképző műhelyként az európai klasszikus kultúrára és a katolikus vallásra alapozott értékorientált szellemiségével azon fáradozik, hogy hallgatóinak, valamint mindazoknak, akik a szakmaiság révén kapcsolatot teremtenek az intézménnyel, gyarapítsa tudását, segítse lelki-szellemi életének kibontakozását, illetve erősítse és támogassa pedagógiai elkötelezettségét.

Magyar Kurír

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum