Harangszentelés Nyírlövőn
HÍRARCHÍVUM
2008. június 1. 22:31
Idén áprilisban egyházközségünk hívei egy felejthetetlen erdélyi kiránduláson vettek részt Paróchus atya vezetésével. Az ilyenkor szokásos város és templomnézéseken kívül egy viszonylag szokatlan cél vezérelte őket. Sokan életük végéig emlékezni fognak arra a napra, amikor előttük készült el a nyírlövői templom új harangja Székelyudvarhelyen. Egy busznyian figyelték imádságos áhítattal, köztük többen is szakmai szemmel, miként öntik végleges formába az ötvözetet. Sokan videózták az öntési fázisokat, vagy fotózkodtak meghatottan az álharang mellett.
Izgatott várakozással vártuk a napot, amikor kiderül, milyen is lesz az új harangunk hangja. A várakozás tevékenyen zajlott, a férfiak díszburkolattal és gyepkővel díszítették a templomkertet az ünnepségre. Az asszonyok sem maradtak le mellettük, mivel rengeteg süteményt készítettek.
Pünkösdhétfőn, templomunk búcsúján az egész környékről sereglettek a harangszentelés hírére. A filiákból külön autóbusszal és kerékpárral jöttek át a hívek, de Abaújszántóról, Pestről, Hajdúdorogról, Biriből és Balkányból is érkeztek vendégek. Előtte való héten a régi kis harangot is áthozták az egykori kápolna tornyából, ahol korábban „végezte áldásos munkáját.” A szertartás kezdetén a Papról érkezett kórus énekelte el a Székelyhimnuszt. Andrejcsik Józsefné, egyházközségünk pénztárosa leplezte le ünnepélyesen a virágkoszorúval felékesített 2,7 q-s, gisz frekvenciájú harangot. Az ünnep fényét a Nyírlövőhöz kötődő görög és római atyák, valamint a helyi református lelkipásztor jelenléte emelte. A harangszentelést Mosolygó Sándor, egyházmegyénk egyik legidősebb papja végezte, majd a jelenlévő papok is bekapcsolódtak az olajkenésbe. A körmenet alatt szólalt meg először a harang. Jellegzetes erdélyi hangzása sok, főleg idős szempárból könnyeket csalt elő. A búcsúi liturgia közös agapéval és beszélgetéssel zárult.
Sorainkat a harang feliratával zárjuk:
E harang hirdesse Isten dicsőségét,
vigye imáinkat szent színe elé.
Élőkért, holtakért, édes magyar hazánkért.
Készült szeretetből, ércből és a hívek adományából
2008. április
A Hargita lábainál
Lázár Imre műhelyében
Czinege Henrietta és Szűcs Klaudia
Izgatott várakozással vártuk a napot, amikor kiderül, milyen is lesz az új harangunk hangja. A várakozás tevékenyen zajlott, a férfiak díszburkolattal és gyepkővel díszítették a templomkertet az ünnepségre. Az asszonyok sem maradtak le mellettük, mivel rengeteg süteményt készítettek.
Pünkösdhétfőn, templomunk búcsúján az egész környékről sereglettek a harangszentelés hírére. A filiákból külön autóbusszal és kerékpárral jöttek át a hívek, de Abaújszántóról, Pestről, Hajdúdorogról, Biriből és Balkányból is érkeztek vendégek. Előtte való héten a régi kis harangot is áthozták az egykori kápolna tornyából, ahol korábban „végezte áldásos munkáját.” A szertartás kezdetén a Papról érkezett kórus énekelte el a Székelyhimnuszt. Andrejcsik Józsefné, egyházközségünk pénztárosa leplezte le ünnepélyesen a virágkoszorúval felékesített 2,7 q-s, gisz frekvenciájú harangot. Az ünnep fényét a Nyírlövőhöz kötődő görög és római atyák, valamint a helyi református lelkipásztor jelenléte emelte. A harangszentelést Mosolygó Sándor, egyházmegyénk egyik legidősebb papja végezte, majd a jelenlévő papok is bekapcsolódtak az olajkenésbe. A körmenet alatt szólalt meg először a harang. Jellegzetes erdélyi hangzása sok, főleg idős szempárból könnyeket csalt elő. A búcsúi liturgia közös agapéval és beszélgetéssel zárult.
Sorainkat a harang feliratával zárjuk:
E harang hirdesse Isten dicsőségét,
vigye imáinkat szent színe elé.
Élőkért, holtakért, édes magyar hazánkért.
Készült szeretetből, ércből és a hívek adományából
2008. április
A Hargita lábainál
Lázár Imre műhelyében
Czinege Henrietta és Szűcs Klaudia
Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum
