Camp in Boldogkőváralja

1.nap: Ebéd után a vár megnézése, romantikus visszaérkezés a vár felől, rövid pihenés, vacsora, majd éjszakai túra. Rengeteg szentjánosbogár mutatta az utat… Utána esti ima, s nagy nehezen pihenés. 2.nap: Reggeli után irány Arka. Patakban sétálás, fürdés, kavicsgyűjtés, majd Arka község megtekintése. 60 fős zsákfalu, csodálatos, festői környezet; megnéztük az egyik parasztházat, udvarát, ahol annakidején 80-90 fő táborozott a híres „KÖZ-TÁBORBAN”. Megnéztük az udvar végében a patakot, ahol annak idején, 1985 tavaszán, a legszebb kőre leülve tanultam meg Sík Sándor: Örvénynek az örvény c. versét. Hazatérve a Tekerjes fogadóba, ebéd, majd játék következett, s mivel itt is nagyon meleg volt, az ebédlőben, klímás helyiségben játszottunk. Ezután a gyerekek feltalálták magukat, vödrökkel, flakonokkal locsolták egymást, aztán jégkrémmel hűsítettük magunkat, majd a vacsora után újabb éjszakai túra következett, a várhoz. Beszámoltak a gyerekek az angyalkázásról, a nap legszebb élményeiről, majd aludni kellett volna… 3.nap: Mivel délutánra rossz időt ígértek, ezért reggeli után elmentünk a Regéci várba. 4 éve újították fel, csodálatos volt. Alig, hogy elérkeztünk a kisbuszokhoz, megjött a vihar. Hazafelé úton néhány kidőlt fát, gallyat eltávolítottunk, s amint megérkeztünk a szállásra, ebéd közben 40 mm eső ömlött Boldogkőváraljára is. A vihar elmúltával megnéztük a görögkatolikus templomot, imádkoztunk, majd megdöbbenve néztük, hogy a tegnap még csendes patak ma már kb. 80 cm-t emelkedett, s iszonyú hanggal folytatja útját. Iszonyatos sodrása miatt nem lehetett még a közelébe sem menni. A bátrabbak lejöhettek velünk egy pincébe is, mely, kb. 70-80 méter hosszú volt, s jól esett felfrissülni a + 9 C fokban. Aztán szalonnasütéssel folytattuk az estét, s ami sohasem maradhatott el, a létszám ellenőrzés. Nem volt névsorolvasás, hanem mindenkinek volt egy száma, s egymásután, gyorsan kellett elmondani. Ezt a sikert mutatja az egyik képen a 00.19.31. azaz 20 másodpercen belül ellenőriztük, hogy meg van-e mindenki. Este átbeszéltük a kiküldött levelében szereplő biblia neveket, az angyalkázást, a”mi volt ma a legjobb?”, majd éjfél után újabb éjszakai túra következett a közeli falu irányába. Egy vadmacska kísért bennünket, amelyet búcsúzáskor néhány gyermek hiányolt. Hazatérve, gyorsan lefeküdtek, mert elég fárasztó volt a szabolcsi gyerekeknek a hegyi túra. Utolsó nap nagyon nehezen ébredtünk, reggeli után összepakolás, mivel délután újabb csoport érkezett, majd játék az udvaron. Az ebéd elfogyasztása után elbúcsúztunk a pataktól, amely addigra megnyugodott, elköszöntünk egymástól, majd elindultunk hazafelé. Testileg ugyan fáradtan, de lelkileg feltöltődve érkeztünk meg, miközben jónéhányan még megnéztük a tokaji és a tímári görögkatolikus templomokat is, természetesen a meglepetés fagyi sem maradt el Tokajban. Köszönet, hogy ilyen jó gyerekekkel voltunk együtt. Milyen volt a tábor? - kérdésre, ezt válaszolták: „fenomenális; patent; tökéletes; még maradjunk”. Jövő nyáron folytatjuk…

Szöveg: Szabó Gábor, fotó: Demecseri Görögkatolikus Egyházközség

Nyíregyházi Egyházmegye