Egyházmegyei tanodanap Nyíregyházán

„Ha összefogunk, többek és erősebbek vagyunk – Isten kegyelméből” – köszöntötte az egybegyűlteket dr. Papp Tibor főhelynök a hagyományteremtő szándékkal megrendezett tanodanapon, augusztus 3-án. Az atya által „az összefogás jelképeként” aposztrofált rendezvényen ugyanis nemcsak a szociális iroda és a január óta működő tanoda irányító szervezet vette ki a részét a szervezői munkálatokból, hanem az egyházmegye többi szociális intézménye is.

A hodászi Szent Miklós Ápoló- Gondozó Otthon többek között az ellátásban, eszközök biztosításában, a Szent Miklós Gyermekvédelmi Intézmény a kézműveskedés, arcfestés, csillámtetoválás és a foci lebonyolításában, az öt tanoda az akadálypályák megvalósításában segítettek – sorolták fel a teljesség igénye nélkül dr. Morvai Anikó és Pusztai László főszervezők a szervező társak vállalt feladatait.

A szülőkkel, szakmai és lelki vezetőkkel érkező kétszáz gyermek számára egész napos vidámságot hoztak ezek az előkészületek. Az önfeledt játékban pedig tanulhattak szeretetről, kegyelemről, küzdelemről, bizalomról és önbecsülésről is, ám mindezt indirekt módon, azzal a módszerrel, amellyel a tanodák a hétköznapokban is működnek.

Ezt a tapasztalatot erősítette meg Szabó Bernát Sándorné, az egyházmegyében működő tanodák szakmai koordinátora is, aki a tanodák fontosságára és működésük mikéntjére akkor kapott első ízben rálátást, amikor felkérték a Sója Miklós Általános Iskola igazgatójának.

Az iskolában tanuló diákok szociális hátrányainak leküzdésére a tanoda a legalkalmasabb; a délelőtti tanulás elmélyítése és gyakorlása is mindig a tanodára hárult, főként azoknál a gyerekeknél, akiknek a családjában nem tudtak segíteni a szülők – emlékezett vissza arra az időszakra, amikor még foglalkozásvezetőként kezdett dolgozni a tanodai közösségben. „Fontos fogni a gyermekek (főként felsősök) kezét egy felnőttnek, aki megérezteti velük a tanulás ízét”.

De a tanoda – elriasztó neve ellenére – nem csupán délutáni napközi: „a (tovább)tanuláshoz feltétlenül szükséges szociális kompetenciákat, képességeket fejlesztünk, odaszocializáljuk a gyereket, hogy integrálható legyen a társadalomba. S mivel egyházi fenntartású intézményekről van szó, a tanodákban a teljes embert fejlesztjük, odafigyelünk a lelki életre is. A szakmai irányítók mellett minden tanodának van lelki vezetője is, így erkölcsi tanítást is kapnak a délután hozzánk érkezők. Minden gyermek lelkében ott él a természetfölötti felé a vágy, melyet kibontva az Istenhez mutathatunk utat a csemetének.”

A korábbi, már több ciklust megélt, két tanoda mellé januártól befogadást kaphattak a nyitott házak is, így ez évtől már mind az öt (a máriapócsi, tuzséri, hodászi, kántorjánosi és huszár-telepi) tanoda finanszírozásban részesül. Az úttörő elődök munkáját figyelve sokat tanulhatnak a tanodává átminősített nyitott házak, és kamatoztatni tudják a korábban megszerzett módszertani tudást.

Ugyanakkor egy új szervezet is létrejött a tanodák irányítására (a Nyíregyházi Egyházmegye Tanoda Irányító Szervezete): ennek hozadéka a mai közös tanodanap is, hiszen a szervezet segít abban, hogy „a tanodák erőiket egyesítsék. Nem elszigetelten, hanem egységben tudnak működni, s a hálózatban dolgozás azt is elősegíti, hogy a hátrányos helyzetű területeken is ugyanazt kaphassák meg a gyermekek, mint egy nagyvárosban. A szakmai vezetők munkaközösségét is létrehoztuk, s havonta találkozunk. Az irányíró szervezet által tudjuk érdemileg képviselni a tanodákat, és az egyes közösségekben szakmai fejlődést tudunk indukálni a gyermekek érdekében.”

Szabó Bernát Sándorné arról is beszámolt, hogy az egyes településeken szoros együttműködés folyik az egyházközségekkel, s a családpasztoráció és a cigánypasztoráció is erősíti a tanodák munkáját.

„Lelkileg vezetni és emberileg példaként állni a fiatalok előtt munkában és imádságban” – fogalmazta meg a szakmai koordinátor a tanodáknak a legfőbb feladatát, melyeknek létjogosultságára ékes bizonyíték a Sója-iskola első elballagott évfolyama, ahol az iskola és tanoda összefogásának eredményeként minden végzett növendék továbbtanul.

Szép példája rajzolódott ki ezen a napon az egyház és civil szféra összefogásának is, hiszen a Szabolcsi Fiatalokért Egyesület munkatársai látványpalacsinta sütéssel, Szafi-koktéllal és buborékfocival járultak hozzá a tanodanaphoz.

A csapatversenyek és a focibajnokságok eredményhirdetéseire megérkezett az egyházmegye főpásztora, Szocska A. Ábel püspök is, aki osztozott a gyermekek felhőtlen örömében. A tanodanap habpartival búcsúzott meghívottjaitól.

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye