Szegeden 2014. július 25. és augusztus 3. között ismét megrendezésre került a Szent Mihály Arkangyal Ikonfestő Műhely. A Műhely határozott célja, hogy – imádságos légkörben – a bizánci hagyományból forrásozó, dogmatikai, lelkiségi és művészi szempontból egyaránt hiteles munkák készüljenek szakértő vezetés segítségével.

2014-ben a Műhely szakmai vezetését Seres Tamás festőrestaurátor-művész, ikonfestő vállalta, aki fiatal korát meghazudtolva már számos komoly munkát készített Magyarországon és külföldön egyaránt. Ezek közül kiemelkednek a nyíregyházi püspöki templom (Szent Miklós társszékesegyház) készülő új ikonosztázionjának alapképei. A Műhely vezetésében a művész segítségére volt Bajzik Anna festőrestaurátor szakos egyetemi hallgató.

Ebben az évben a megfestésre kiválasztott képmás egy, az athéni Bizánci Múzeumban őrzött XV. századi ikon, az ún. Odigitria (Útmutató) Istenszülő volt. A résztvevők szabályosan elkészített, merevítővel ellátott, alapozott és csiszolt fatáblákkal érkeztek, és a munka felrajzolásával kezdték meg tevékenységüket. A felrajzolás után következett az aranyozás valódi arannyal és a poncolás (az aranyozás felületén ismétlődő díszítő motívumokat alkalmazó eljárás). Ez a művelet különösen fontos, mert Pavel Florenszkij, a zseniális orosz teológus szerint (akit az Orthodox Egyház szentként tisztel) "az ikont fényre festik". Ez azt jelenti, hogy az ikonon az arany segítségével ábrázolt isteni fény Krisztus színeváltozásának fénye; ez árad ki a világra Krisztus jelenléte miatt, és ez a fény, a Szentlélek fénye ragyog minden szent ember arcán, mindazokén, akiket ikonon is ábrázolni lehet.

Seres Tamás a Műhely egyes munkafolyamatai során részletesen ismertette az ikon készítésének fázisait a fatábla elkészítésétől az utolsó simításokig. A vetített előadások alkalmat adtak a résztvevőknek, hogy bepillanthassanak a régi korok mestereinek technikájába, és ellessenek olyan dolgokat is, amelyekkel korábban talán nem találkoztak. A restaurátori ill. ikonfestészeti műhelytitkokon kívül útibeszámolót hallhattunk egy néhány évvel ezelőtti Áthosz-hegyi zarándoklatról, láthattuk a Szent Hegy kolostorait, épületeinek egyedülálló kifestését, és fényképfelvételek segítségével megtekintettük a szaloniki Bizánci Múzeum ikongyűjteményét is. Végezetül első kézből kaptunk rövid ismertetőt a 2012-ben Rómában rendezett, Liturgia és művészet. Mai magyar ikonok című kiállításról.

A Műhely résztvevői idén két jeles vendéget köszönthettek. Terdik Szilveszter művészettörténész Katolicizmus és ikonfestészet címmel tartott vetített előadást, melyben átfogó képet vázolt fel a keleti ikonográfiának a kereszténység nyugati térfelében meghonosodott alkotásairól a legkorábbi időktől a XXI. századig. Kisléghi Nagy Ádám festőművészt, a Műhely 2013. évi szakmai vezetőjét a Gondviselés vezette éppen ezekben a napokban Szegedre. Látogatásával kellemes meglepetést és nagy örömet okozott a Műhely résztvevőinek. Rögtönzött előadásában röviden bemutatta a máriapócsi kegytemplom főhomlokzatára készülő Krisztus-mozaik tervét ill. a mű összeállításának folyamatát. (A tervek szerint az új mozaik augusztus hónap folyamán kerül fel végleges helyére.)

Aranyosi-Vitéz Gellért, a Műhely szervezője vetített előadásában (Lélekben és Igazságban, avagy mitől ikon az ikon?) megkísérelte felvázolni azokat a kritériumokat, amelyek az ikont ikonná teszik, és példákon keresztül mutatta be, hogy milyen – olykor templomainkba is beszivárgó – elhajlásokkal találkozhatnak ma a hívő keresztények.

A Műhely kilenc napja alatt a szegedi minorita rendház refektóriumában szinte vágni lehetett a csendet, az elmélyült munka a terembe belépő számára mintegy tapinthatóan érzékelhető volt. Nagy segítséget jelentett Szaplonczay Miklós szegedi görögkatolikus parókus atya hozzájárulása, aki kora reggelenként Szent Liturgiát, esténként pedig vecsernyét szolgált a Műhely résztvevőinek részvételével, Királyné Kocsis Magdolna énekes szolgálatával. Hasonlóképpen köszönettel tartozunk Szaplonczay Márk teológusnak, aki imaórák vezetésével segítette elő az alkotók lelki állapotának "karbantartását".

Különleges színfoltot jelentett a Műhely utolsó estéjén Imrényi Tibor protojerejnek, a szegedi Szent György Nagyvértanú Ortodox Egyházközség parókusának előadása, aki röviden ismertette a Szent György templom ikonosztázionjának történetét, az oltárnak és az azon elhelyezett liturgikus eszközöknek, ikonoknak teológiai jelentőségét, majd bemutatta a templom érdekesebb ikonjait és azok történetét.

Bár a kilenc nap a legtöbb résztvevő számára ezúttal is kevésnek bizonyult a kiválasztott ikon teljes befejezéséhez, az együtt töltött kegyelmi idő remélhetőleg mély nyomot hagy lelkükben, hiszen az élményeken kívül hazavihették az Istenszülő Szűz imádságban megfestett képmását. Hála legyen érte az Istennek!

Aranyosi-Vitéz Gellért

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum