Egymásért - egy másért – új tanévet nyitott a keresztény roma szakkollégiumi hálózat: a második nappal frissítve

Zsúfolásig megtelt a szolnoki főiskola campusának nagy előadója; 11 intézmény több mint háromszáz hallgatója jött el erre a hétvégére. A KRSZH célja sokoldalúan képzett, szakmai munkájában magas szintre törekvő, a továbbfejlődésre nyitott, elkötelezett, cigány identitásukat is vállaló, keresztény értelmiségiek nevelése.

Ennek kialakításában nyolc évvel ezelőtt Balog Zoltán – akkor még társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárként – tevékeny szerepet játszott. Az idei rendezvényen pedig örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy egyre kevesebb ismerős arcot lát a résztvevők soraiban, ami az egyre több diplomát szerzett roma fiatalnak köszönhető.

- Fontosak a szakkollégisták, fontos, hogy legyen egy olyan új roma középosztály, amely példát tud mutatni integrációban - mondta a társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki biztos és hozzátette: akiket a magyarországi romák ügye megérintett, azok "már nem tudnak menekülni", együtt akarnak jobb életet ebben az országban. Utalt ezzel azokra a vendégekre, akik „szövetségesként” jöttek el ide.

Ilyen szövetséges Vecsei Miklós is, aki először vett részt szakkollégiumi rendezvényen azóta, hogy a diagnózis alapú felzárkózási roma stratégia előkészítésének és végrehajtásának koordinálásáért felelős miniszterelnöki biztossá nevezték ki a tavasszal. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke arra bíztatta a jelenlévőket, hogy találják meg a nekik ajándékul adott, a világon egyedülálló életet, cselekedjenek, és váljanak környezetük aktív irányítóivá.

Az első intézmények egyikeként a Szent Miklós Görögkatolikus Roma Szakkollégiumot alapította meg Kocsis Fülöp érsek-metropolita az után, hogy 2015-ben létrejött a Hajdúdorogi Főegyházmegye. A főpásztor római távolléte miatt Seszták István főhelynök köszöntötte a tanulókat. Szavaival visszatért a konferencia nyitányaként elmondott imádsághoz, ami ezen a napon a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepéhez kötődött.

- Nem lehet véletlen, hogy a tanévnyitó erre az ünnepére esik. Ez a kereszt bizonyos értelemben nagyon hasonlít rátok. Krisztus keresztje a mai napig sokakban morgolódást, felzúdulást, oktalanságot vagy ostobaságot idéz elő. De mi ragaszkodjunk azokhoz az értékekhez, melyeket Krisztus keresztje jelent, és kívánom, hogy ez kössön össze mindannyiunkat!” – fogalmazott főhelynök atya.

Az eseményen részt vett Fixl Renáta, a Hanns Seidel Alapítvány képviselője is. A szervezet nagyon régóta fontos szerepet tölt be a KRSZH életében.  Jövőre lesz harminc éve annak, hogy a szervezet Magyarországon jelen van. Programjait német költségvetési támogatásból valósítja meg a demokrácia, a béke és a fejlődés szolgálatában. 

Fixl Renáta egyedülálló magyar kezdeményezésnek nevezte a régióban a roma szakkollégiumi hálózat intézményét és az általa képviselt alapítvány fontosnak tartja, hogy a roma fiatalokat minél nagyobb társadalmi szerepvállalásra ösztönözze. Hozzátette: a végzett hallgatók nagy részének van munkája, sikeresen boldogulnak. Ebből is látszik, hogy az oktatás, a képzés a felemelkedés kulcsa!

- Úgy gondolom, ha szorgalmasak és tehetségesek vagytok, veszitek az akadályokat, lediplomáztok és van munkátok hozzá tudtok járulni a közösségetek, az ország és Európa épüléséhez! – mondta Fixl Renáta.

Az efezusi tanítványok megkeresztelkedésének történetével (ApCsel 19,1–7) biztatta a hallgatókat Schanda Anikó, aki a Magyarországi Református Egyházat képviselve tölti be a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat elnöki tisztségét. „Ti magatok legyetek a változás!” – mondta, a példa pedig adott, hiszen ma már több tucatnyi mérnök, orvos, tanító és a saját területén kiváló szakember alkotja a KRSZH alumni hálózatát.

Idén a találkozó fő témája az önkéntesség, amihez kapcsolódóan - a korábbi évek gyakorlatától eltérően - a helyi görögkatolikus óvodában és iskolában végeztek önkéntes munkát a hallgatók a nap második felében.

Többek között faültetés, készégfejlesztő játékok felszerelése, és kerítésfestés volt a feladatuk. A szombat Pápai Joci, valamint a Khamoro Budapest Band koncertjeivel zárult.

A Keresztény Roma Szakkollégiumi hálózat (KRSZH) idei tanévnyitója rendhagyó módon az önkéntesség jegyében telt. Az intézményrendszer ugyanis a kezdetektől fogva nagy hangsúlyt fektet a társadalmi felsőségvállalásra, így a szakkollégiumok lehetőséget teremtenek arra, hogy a zömében hátrányos helyzetből érkező tagjai ne csak a segítség elfogadását tanulják meg, hanem ki is próbálhassák magukat segítő szerepben. Ennek elmélyítéséről szólt a konferencia második napja.

A fáradt test pihentetése és az agy megdolgoztatása érdekében vasárnap délelőtt műhelymunkákra várták a diákokat. Ezek levezetésére a szervezők olyan szakembereket kértek fel, akik a saját közösségükben aktívan tesznek azért, hogy mások életét segítsék. Vagyis az önkéntesség zászlóvivői ők.

Nyolc csoportban folyt a munka; mások mellett Balázs Mihály görögkatolikus papnövendék is várta az érdeklődőket. Idén ő volt a főszervezője a Szent Damján-tábornak, ami mintegy 150 önkéntes közreműködésével teszi azt lehetővé, hogy fogyatékkal élők egy héten át önfeledten érezhessék jól magukat.

A diákok sokat tanulhattak a beás cigány származású Jakus Lászlótól is, aki a Czinka Panna Roma Kulturális Egyesület elnöke. A szervezet alapcéljai a hagyományőrzés, a tehetségkutatás.  Mára a roma felzárkózás szinte minden területével foglalkoznak, roma és nem roma emberek bekapcsolásával.

Hasonló céllal működik az a tanoda, amit Bolyhos Andrea és Ladányi Erika vezet. Nap mint nap azért dolgoznak, hogy a nélkülöző, nehézségekkel küzdő 10-24 éves fiatalok képesek legyenek a hátrányaikat ledolgozni és kompetens felnőtté válni. Olyan – mások számára alapvető – lehetőségeket nyújtanak, mint angol tanulás, táncoktatás vagy kulturális és szabadidős programok.

A foglalkozásokat levezető szakemberek ki is értékelték a közösen megbeszélteket, így minden csoport megtudhatta hol, milyen aspektusból volt szó az önkéntességről. Általános vélemény volt, hogy mindenki nagyon nyitottan állt a témához és megértették ennek fontosságát.  

Nem lehet erről eleget beszélni, hiszen az önkéntesség terén az egész magyar társadalomnak nagy a hiányossága – világított rá Fülöp metropolita atya, aki római útjáról egyenesen érkezett Szolnokra, a tanévnyitó konferenciára. Ahogy mondta: nem vagyunk elég lelkesek, ami abból adódik, hogy sajnos nem ismert kellően ez a lehetőség. Pedig nagyon sokat ad az, ha az ember önkéntesen, viszonzás nélkül, a saját készségéből fakadóan akar segíteni másoknak.

- Mindenkinek a lelke mélyén ott van a jóság, amit időről-időre föl kell fedezni magában. Ez most főként rátok vonatkozik, de nektek ezt tovább kell tudni majd adni! A lelke legmélyén ugyanis mindenki jó. Csak ezt valami elfedi, mikor veszekszünk, mikor önzőek vagyunk, mikor nem akarjuk megérteni a másikat. Valami rárakódik a jóságra és hogyha túl sok minden rakódik ránk az önzésből és szeretetlenségből fakadóan, akkor elfelejtjük, hogy pedig mi jók vagyunk! Amikor önkénteskedsz, akkor észreveszed, hogy jónak lenni jó, jót adni jó – ez pedig lelkesítő!  - hangsúlyozta Fülöp atya és mindenkit arra biztatott, hogy fedezze ezt fel magában és adja tovább, diplomás emberekként ugyanis nagy lesz a felelősségük abban, hogy közösségeket, különféle tevékenységeket szervezzenek mások megsegítése érdekében.  

Gondolatait azzal zárta Fülöp metropolita atya, hogy egyúttal azt is ismerjük fel magunkban: a magyar és a cigány tudja szeretni egymást, képes az együttműködésre és közösen nagyszerű dolgokat véghezvinni, hiszen az „utálat senkibe sincs beleprogramozva” – ez lenne a roma szakkollégiumi hálózat lényege is.

A házigazda felszólalása után Langerné Victor Katalin a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára vette át a szót, a politikusnak ugyanis nagy szerepe volt az idei tanévnyitó konferencia tematikájának kitalálásában. Mint mondta: új elem volt az önkéntesség a kétnapos programban, hiszen korábban a szakkollégistákról szólt a találkozás, tehát arról, hogy egymással sokat beszélgessenek, megismerkedjenek. Most viszont másokra, nagy problémákkal küszködő emberekre szerették volna a hangsúlyt fektetni.

Szép megmutatkozása volt az elgondolásnak az, hogy mivel a szervezők jól sáfárkodtak a tanévnyitóra szánt büdzsével, arra is maradt keret, hogy a tiszabői általános iskolások számára tanszercsomagot adjanak át, több száz gyereknek megkönnyítve ezzel az iskolakezdést. Ezt a helyettes államtitkár mellett Rózsahegyiné Juhász Éva, a debreceni Szent Miklós Görögkatolikus Szakkollégium igazgatója adta át az iskola intézményvezetőjének.  

A másik módja a segítségnyújtásnak a véradás volt, amire minden várakozást felülmúlva csaknem negyvenen jelentkeztek!

A nap ökumenikus Istentisztelettel zárult az impozáns szolnoki görögkatolikus templomban. Balog Zoltán miniszterelnöki biztos immár református lelkészként köszöntötte ismét a szakkollégistákat és mondta el prédikációját Márk evangéliuma alapján.

A 8. fejezettől induló szakasz (Mk 8,34-9,1) néhány fontos szava köré építette fel gondolatmenetét a tiszteletes. Mint a követni, megszerezni, megmenteni, elveszíteni, kereszt vagy a szégyellni. Utóbbi a szónok szerint ebben a körben talán kettős értelemmel is bírhat, hiszen ki nem szégyellte már azt, hogy cigány vagy azt, hogy kereszt(y)én(y)?  Mikor ránk mutogatnak ezért és azt gondoljuk, bár ne kerültünk volna ilyen helyzetbe. Mert nem Krisztust szégyelltük vagy a származásunkat, de nem is álltunk ki, hogy büszkén vállaljuk…

Majd arra világított rá Balog Zoltán, hogy a kereszténységben nem mi válogatjuk meg, hogy kivel legyünk, hanem adatik. A keresztény közösség arra való, hogy meglássuk a másikban azt az értéket, ami akár minket is gazdagíthat.  „Hogy egymásban meglássuk a Teremtő arcát, az istenképű embert és Jézusnak az arcát.” – hangsúlyozta.

„Mit ér az embernek, hogy megszerzi az egész világot, a lelkének pedig kárát vallja?” – szól az igeszakasz. A tiszteletes szerint mindenki meg akar szerezni valamit, meg akarja nyerni az életet. És már hogyne akarná? Lévén nem arra való az élet, hogy céljaink legyenek és majd azon keresztül megszerezzük az életet? – fejtegette, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a szerzés folyamatában kezd el bennünk derengeni, hogy talán nem is valamire, sokkal inkább Valakire van szükségünk. Emberre! Ez egy igazi szerelmes-élmény, amit nyugodtan lehet kiindulópontnak is tekinteni akkor, amikor azon gondolkozunk, hogy milyen az, amikor Jézus Krisztus érinti meg a szívünket, a lelkünket.

 - Egyszer csak rádöbbenünk erre a liturgia emelkedettségében, egy-egy református prédikációban vagy amikor kezünkbe vesszük azt a darab ostyát és meghalljuk, hogy Krisztus teste érted töretett meg, Krisztus vére érted ontatott. – hangsúlyozta Balog Zoltán

Ezért a Valakiért nagyon sok mindent el tud engedni az ember (…) ha engedjük a belső kis hangnak, hogy megértesse velünk, mi is meg lettünk szólítva, akkor igazán bátrak leszünk. Hívőnek lenni ugyanis a legnagyobb bátorság, bízni abban, akit ugyan nem látok, de mégis elhiszem, hogy Ő a legfontosabb az életemben. Az ökumené is azt fejezi ki, hogy milyen gazdag Istenünk van, tehát ezerféle úton el lehet jutni hozzá. – zárta prédikációját a lelkész.  

Az Istentisztelet végén Fülöp metropolita atya zárszavában ráerősített Balog Zoltán gondolatára, vagyis arra, hogy ha azt a Valakit elfogadjuk, ő mindent megad, amire szükségünk van.

- Amikor útnak indítunk titeket ebbe a nagy roma-magyar közösségbe, akkor annak csak az egyik része az, hogy szeretnénk titeket segíteni a tanulmányokban, beilleszkedésben, és abban, hogyan segítsetek nehezebb körülmények között élő embertársaitoknak. A másik része pedig az, ami a keresztény roma szakkollégiumi hálózat legfontosabb küldetése is:  akiket meg tudunk szólítani azokat elvezessük Krisztushoz! – mondta a görögkatolikus főpásztor.

Langerné Victor Katalin helyettes államtitkár búcsúzóul elárulta, hogy a Belügyminisztérium egyik legfontosabb programja a KRSZH-é, hiszen évekre előre gondolkoznak azon, hogy a társadalmi felzárkóztatás gördülékeny legyen. Egyben azt kérte a tanulóktól, legyenek a „munkatársai”, úgyszólván hírnökei ennek a programnak. A szaktárca ugyanis biztosítja a dologi feltételeket, jó hírét viszont csak a diákok tudják vinni, hogy az utánuk jövő generáció is kedvet kapjon az itt tanuláshoz. Végezetül a politikus azt mondta: ez az első év, amikor a szakkollégiumok kizárólag hazai forrásból gazdálkodnak – ez közös eredmény, diákoké és vezetőké. – mondta.

Az Istentisztelet az elsős hallgatók megáldásával ért véget. Jövőre a staféta a budapestieké, a tizedik tanévnyitót a RefoRom szervezi meg.  

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye