A kereszt legédesebb, legszebb gyümölcse az Eucharisztia – a Hajdúdorogi Főegyházmegyébe érkezett a Missziós Kereszt

Rendhagyó, ám a hajdúdorogiakra jellemző módon fogadták a településen a Missziós keresztet. Az alkotást szállító furgont ugyanis eddig még egy helyen sem köszöntötték rögtön a település határában, ahonnan a zarándoklatokhoz hasonló menet kísérte a járművet a székesegyházba.

Miután helyére állították az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szimbólumát a hívek a Szent Kereszt-ereklye megcsókolásával tiszteleghettek előtte.   

- Ozsvári Csaba ötvösművész (1963-2009) alkotása nem csak azért különleges, mert előkészíti az Eucharisztikus Kongresszust és odairányítja a tekintetünket Jézus Krisztusra, hanem azért is mert összegyűjti egész Magyarország minden sóhajtását - ezekkel a szavakkal köszöntötte a Missziós keresztet Dalanics Zoltán parókus atya. Úgy látja az alkotás összegyűjti országjáró körútja során az emberek imádságait, sóhajtásait, amiket aztán mintegy közvetítő a Jóisten elé visz. Ráadásul olyan magyar szenteket állít elénk, akik minden magyar nemzedék számára példák lehetnek, ezért is kell hálát adni azért, hogy Hajdúdorogon is megcsodálható.  

Parókus atya szavai után vecsernye kezdődött, melynek végén Fülöp érsek-metropolita atya elmélkedett a Missziós keresztről.  A több mint három méter magas alkotást látva óhatatlanul is egy nagy fára asszociálhatunk, aminek árnyéka Isten láthatatlan országához hasonlóan nyújt menedéket számunkra.

Ennek a nagy fának az igazi szépsége Fülöp metropolita atya szerint a sok „lakó”, hiszen a burjánzó indák közepette egy-egy ereklye van rajta elhelyezve. Ezzel a kereszttel csaknem harminc magyar szent érkezett, és ahogy ők is ebbe fába kapaszkodtak és ebben találták meg az otthonukat most idehozták nekünk. Azt az élet fáját hozták el, amelytől Ádám és Éva a bűnbeesés után el lett tiltva.

- Elvesztették azt a csodálatosan boldog állapotot, amit az Úristen nekünk, embereknek teremtett és a bűn miatt nem juthattak oda az élet fájához és elindult egy olyan folyamat, amit nem akart az Isten: a bűnláncreakció. – emlékeztetett a főpásztor és hozzátette, ennek az Úristen akkor vetett véget, amikor öröktől fogva tervezett akaratát beteljesítette: elküldte egyszülött fiát, hogy visszavezessen minket az életbe és ismét utat nyisson az élet fájához.  

Mindezt tette úgy, hogy saját maga lett az ajtó. „Aki rajtam keresztül ki-be jár az legelőt talál (Jn 10, 9)” az élni fog, az megtalálja a táplálékot, így aztán Krisztusunk saját testével nyitotta meg az utat az élet fájához. – utalt ezzel a Megváltó keresztre feszítésére Fülöp metropolita atya.  Magát a keresztet sokan vetik meg, mivel bűnözőket akasztanak rá, hogy kínkeservvel haljanak meg rajta, így nem lehet rá szeretettel gondolni. Mégis, akár egy mustármag életre kelt azáltal, hogy Krisztus megfeszíttetett rajta és gyümölcsöt, nem gonosztevőt termett, a legszentebb, a bűntelen Istenembert.

 - Ettől kezdve, aki követik Krisztust, annak a szégyenfa életfa lesz, az árnyékában meg lehet húzódni, befogad, és a kereszt kínos ágai kitárt koronává lesznek, magukhoz ölelik mindazokat, akik Krisztust is magukhoz ölelik. – fogalmazott a főpásztor.  

Az elmélkedés végén Fülöp metropolita arra hívta fel a figyelmet, hogy a szentek azért hozták el a Missziós Keresztet, hogy felkészüljünk nemzetünk rendkívüli megújulására. 2020 szeptemberében ugyanis az egész világ ránk szegezi tekintetét, hogy lássák: nekünk, magyaroknak mit jelent a kereszt, hogy Krisztusra valóban ajtóként tekintünk –e?

- Szeretnénk majd felmutatni a kereszt legédesebb, legszebb gyümölcsét, az Eucharisztiát, amely fel van szegezve a keresztre. Mikor Krisztus testét és vérét magunkhoz vesszük, akkor az értünk szenvedő és meghalt Krisztust vesszük magunkhoz. – zárta gondolatait érsek-metropolita atya.

A hajdúdorogi székesegyházban szeptember 19-ig lesz látható a kereszt, aminek kíséretében egy vándorkiállítás is látható. A tárlatnak köszönhetően még több mindent meg lehet tudni azokról a szentekről, melyeknek ereklyéit foglalja magában az alkotás. A görögkatolikus hitéhez leghűségesebb városból Hajdúböszörménybe viszik tovább. A programokról és további útjáról ide kattintva tájékozódhatnak.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Nyíregyházi Egyházmegye