IEC 2020 - meeting with Jesus

A 15 és 30 év közötti fiatalok részvételével megrendezett esemény csúcspontján szentmisét mutatott be Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus főtitkárságának vezetője; koncelebrált többek között Palánki Ferenc, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye püspöke és Orosz Atanáz miskolci görögkatolikus püspök. Koncertet adott és tanúságot tett Cristina Scuccia, a Szent Család orsolyita kongregáció tagja, aki 2014-ben, 26 évesen Olaszországban megnyerte a The Voice televíziós tehetségkutató dalversenyt. Tanúságot tett Kovács András Péter (KAP) humorista, az X-Faktorból és A Dalból ismert Dánielfy Gergely, valamint Pulay Eszter aerobikedző; előadást tartott Papp Miklós görögkatolikus morálteológus.

*

Csöndes készülődés. A BOK csarnokban a fiatalok által körülvett színpadon felállított utcai lámpák (kandeláberek) szelíd fénye határozza meg a stílust. Mintha egy unplugged koncertre várnánk.

Zenészek, énekesek érkeznek, a közönség tapsol, a zenekar in medias res, mindenféle bevezető nélkül kezd. Igaz, nincs is mit magyarázni, ez már a második Forráspont. Ismert keresztény dicsőítő dalok hangzanak fel, remek színvonalon.

Az alkalomra összeállt csapatot Vízy Márton vezeti. „Jézus mellém állt...” – énekli. A háttérben hatalmas kivetítőn olvasható a dalszöveg, közelképben láthatjuk a zenészeket; a profizmus nyugalmával emelkedik felfelé az égbolt csillagait is idéző videomontázs. Rengeteg a fiatal, közülük néhányan már fel is állnak a székükről, énekelnek. „Áldott legyen az Úr neve” – ennek a dalnak az ereje már jól érződik, egyre többen felpattannak az ülőhelyükről, és akkor Vízi Márton azt mondja: „Szabad felállni, tapsolni, lelkendezni – és szabad nagyon szeretni.”

A bevezető koncert után két műsorvezető, házigazda lép a színpadra, Kállay Kati és Fábry Kornél, a NEK főtitkára. Mintha otthonosan mozognának ebben a műfajban, a délután folyamán az előadások között néhány mondattal összefoglalják a hallottakat, viccelődnek, mosolyognak, közvetlenek.

Elsőként az ország különféle részéből és a külhonból érkezett mintegy ötezer fiatalt köszöntik, nagyobb tájegységenként. Megtudhatjuk, hogy a BOK épületében van gyónási lehetőség, lehet készíteni speciális Instagram-fotókat, több ponton imaszándékokat gyűjtenek a szentmisére.

Az első vendég Kovács András Péter humorista. Az őt bemutató ügyes kisvideót a közönség ovációja kíséri, majd K.A.P. megjelenik testi valójában is. Arról beszél, hogy az Újszövetségben az Ószövetséghez képest többek közt az a nóvum, hogy Istent már néven lehet szólítani.

„Lakossági Istent kaptunk, aki megszólítható, és ő is nevünkön szólít minket” – mondja – „Persze nem biztos, hogy akkor, amikor éppen számítasz rá, lehet, hogy akkor, amikor éppen a gyerekednek lekeversz egy pofont, és nem akkor, amikor az oltárnál szolgálsz mint főministráns...” – teszi hozzá a humorista. K.A.P. a diákkorát is szóba hozza, poénokkal fűszerezi a történeteket, majd már komolyabb hangvétellel tanúságot tesz a hitéről. Emlékszik, hogy azt érezte, „valami átölelte, dédelgette, felemelte”, és azóta nem kételkedik Isten létében és lényegében.

Nem vagyok minta keresztény, inkább cinikus, ironikus módon nézek mindenre, az Egyházra is, önmagamra is – vallja meg őszintén. – Abban azonban biztos vagyok, hogy Isten mindig ott van az ajtó mögött, és szólít, akkor is, ha nem gondolok rá. Nem dorgál, hanem vár. Úgy szólít, hogy „fiam”, és az ölébe vesz. K.A.P. a fiataloknak azt üzeni: Szeresd magad úgy, ahogy Isten szeret téged!

A másodikként Pulay Eszter aerobicedző lép a színpadra. Ekkor Kállay Kati mellett már Martí Zoltán a műsorvezetőtárs. „Beszélgetős műsor” kezdődik, amelyben a tanúságtevőt kérdezni is lehet. Pulay Eszter elmondja, hogy olyan aerobikedzéseket tart, amelyen dicsőítő zene szól, és lehetőség nyílik imára, igeolvasásra, kis beszélgetésre is. Új edzői weboldalán meg is osztja Istennel kapcsolatos gondolatait, „kerülve az okoskodást”.

Életének nehéz időszakáról is beszél a jelenlévőknek: a veronai buszbalesetben elhunyt kedves történelemtanárára emlékezik, és arra, hogy akkor, mély fájdalmában válságba került a hite, de később kikristályosodott a gondolat: Isten semmit sem enged be az életünkbe véletlenül, semmi nem hiábavaló, ami történik, legyen az jó vagy rossz. Ezért Pulay Eszter mindenkinek azt üzeni: „Ne féljetek, bízzatok Istenben!” Az aerobicoktató a mennyasszonyi lét boldogságáról is megosztotta gondolatait a hallgatósággal.

Tanúságtétele után A Dal-ból jól ismert Dánielfy Gergely következett, egy szál gitárral lépett a mikrofonhoz. Unplugged; a háttérben őszi táj fotója, a dalban hétköznapi képek. Szeretet és hiány. Az Azt mondtad című dal szívbemarkoló hatással szól. A beszélgetős részben az énekes elmondja a dal születésének eddig féltve örzött titkát: „mamája" halála ihlette a dalt. Ezt követően szó esik arról is, hogy mit jelent a hírnév, és hogy miként lehet tabuk nélkül beszélni-énekelni az érzésekről. Csak így érdemes, élni is – érkezik a válasz az utóbbi kérdésre, majd további két lírai dalt hallhatunk Dánielfy Gergelytől, aki a hit értékét képviseli a sok esetben nem hívő színpadi világban.

*

A Forráspont második részében Papp Miklós morálteológus tart előadást az Eucharisztia és az életvezetés témájáról.

Az előadó elmondta: 17 éves volt, amikor a televízióban látta mélyen, komolyan imádkozni Helmut Kohl kancellárt. Akkor elszégyellte magát; elhatározta, hogy soha nem fog „gagyi módon” imádkozni. Megvallotta, hogy a jelenlevőkért már korábban imádkozott, hogy a Forrásponton istenkapcsolatuk szempontjából történjen velük valami, és ne csak résztvegyenek a rendezvényen.

A morálteológus az áldozás utáni lelkiállapot összetettségéről beszélt. Mi történik ilyenkor? A kéz és ujjai szimbólumaival világította ezt meg. Az első ujj jelzi, Isten önmagát adja (nekünk is önmagunkat kell adni), az áldozás szövetségkötés Istennel, és azután újra és újra e szövetség megerősítése, alapdöntés. A második, mutatóujj jelzi, hogy az Eucharisztia küld, döntéseinket odavisszük a liturgiára, ezért megyünk oda, Istennel „csináljuk együtt” az életünket.

A harmadik, középső ujj az életszentségre figyelmeztet, ami nem a hibátlanságot, hanem a szeretetet jelenti. A negyedik, a gyűrűsujj arra utal, hogy Istent szerelemmel kell szeretni (így nem kötelesség az áldozás); az ötödik, kisujj pedig arra figyelmeztet, hogy a kicsiket, a rászorulókat, az elesetteket, a kulturálatlan társainkat ne feledjük el, törődjünk velük. A tenyér az Egyház, s a teljes, nyított kéz Isten sebzett tenyerében van. „Sokkal inkább Isten tenyerében vagyunk, mint az emberekében” – mondta Papp Miklós.

A morálteológus után az este sztárja Cristina nővér következett. A fiatalok kíváncsian várták az olaszországi The Voice-győztes apácát. „Sziasztok” – ez volta az első szava. Sztárallűröktől mentes lénye, komolysága, a habitusban való szenvedélyes éneklése, kicsinysége szerethetővé teszi a jó hangú nővért. „Köszönöm, Jézus, hogy itt vagy!” – ezzel kezdte, majd arról beszélt a fiataloknak, hogy értékesek mind, különlegesek Isten szemében, és hagyják, hogy szeressék őket. Az igazi boldogság apró dolgokban rejlik, azok tesznek naggyá, és a siker nem mindig tesz jót.

A nővér elmondta, hogy annak idején a Voice szerkesztői felkeresték rendi elöljáróját, hogy kikérjék meghallgatásra. Az elöljáró féltette a legfiatalabb rendtagot, mégis bízott benne, és elengedte. Cristina nővér a Forrásponton arra hívta fel az egyházi vezetők, szülők, nevelők figyelmét, hogy bízzanak a fiatalokban, mert akkor ők ragyogni fognak, mint a csillagok. A nővér elmondta, hogy a közönség soraiban ott ül előljárója, aki egykor és ma is bízik benne. A bejelentést hatalmas ováció követte a BOK csarnokban.

Az I surrender című számra kigyulladtak a mobiltelefonok fényei, a Blessed be the name of the lord pedig felrobbantotta a hangulatot: a fiatalok vonatozva jártak körbe a széksorok között, lelkesen tapsoltak, táncoltak. Mondhatni ez volt a Forráspont forráspontja.

A nap csúcspontja a délután harmadik részében volt, a szentmise következett. Mohos Gábor, a NEK püspöke áldást osztott Erdő Péter bíboros, prímás nevében is. Szentbeszédében hangsúlyozta: mindannyian testvérek vagyunk, közös mennyei Atya gyermekei.

„Jézus, aki téged is neveden szólít, tudja, ki vagy az álarcaid mögött, a szíved mélyén; ismeri értékeidet, összetörtségedet. Szívünk ajtaján kopogtat, ahogy erről a Jelenések Könyvében is olvashatunk. Jó volna, ha már most tudnánk erre válaszolni, be tudnánk őt engedni. Mindannyiunkat örök életre hív, ami nem lesz, hanem már most van, hiszen megkeresztelkedtünk. Az örök élet nyelve pedig a szeretet. Ő vár ránk, s nekünk nem érdemes várakoztatnunk őt. Adjuk oda az életünket, és hagyjuk, hogy az Úr kiformálja belőlünk a szentet” – hangsúlyozta a püspök homíliájában.

A szentmise után Fábry Kornél, a NEK főtitkára arról beszélt, hogy az eucharisztikus kongresszus nem más, mint egy Krisztusközpontú találkozó, tanúságtétel a világ felé. A cél: ünnepelni Jézust. A misét követő szentségimádás során első alkalommal helyezték ki azt a monstranciát, amely a NEK-re készült.

A szentségimádás végén a jelen lévő diakónusok és papok egyesével áldották meg az éneklő, dicsőítő, imádságban elmélyülő, dicsőítő fiatalokat.

Az ifjúsági eucharisztikus nap ITT visszanézhető. A következő Forráspont – már a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus keretében – 2020. szeptember 18-án lesz a Papp László Sportarénában.

Szöveg: Körössy László/Magyar Kurír, fotó: Merényi Zita

Nyíregyházi Egyházmegye