2009. február 7-én a Máriapócsi Könnyező Kegykép Hajdúdorogra került. Szeptember 5-én – ahogyan az odavitel is – emlékezetes gyalogos zarándoklattal hoztuk „haza” a Képet. Egy nyíracsádi fiatalember mind az odavitelkor, mind a visszaúton segítette a Képet hordozókat, hiszen végig diktálta az ütemet. A Kép „hazakerült” Máriapócsra. A fiatalember – Barna Tibor – elhatározta, hogy a napok emlékére februárban és szeptemberben „megismétli” a zarándoklatot Hajdúdorogtól Máriapócsig. Az elgondolást tettek is követték. Azóta minden évben a két jeles napon megtörtént a zarándoklat. Immár negyedik esztendeje magam is részese lehettem a szeptemberi alkalmaknak.

Idén is igen korán keltünk, hogy Nyíracsádról, Pócspetriből, Kállósemjénből, Debrecenből, Nyírcsaholyból, Hajdúdorogról ott legyünk reggel 4 óra előtt a dorogi templomnál, ahol a Zarándokájtatosságot elvégezve indultunk neki az 50 km-es zarándoklatnak. Ahogyan a képeken is látszik, igen korán, a felkelő nap előtt jócskán elindultunk. Az úton lévő keresztek, úti ikonok, templomok előtt is imádkoztunk. A településeken végigénekeltük az utat, a településeken kívül Parakliszt, rózsafüzéreket végeztünk, s jutott némi idő a beszélgetésre, egymás jobb megismerésére is. Út közben csatlakoztak még hozzánk Nyíradonyból, Nyírkátáról, Téglásról. Követtük az elöl haladó zarándokkeresztet. Az Istenszülő oltalmába ajánlottunk magunkat, szeretteinket, egymást, egész életünket… Međjugorje „himnuszának” refrénje zsongott bennünk: „Oltalmadba végy bennünket, vigasztalj meg, tekints reánk, Szent Fiadnak ajánl minket, béke anyja, Édesanyánk!” Követtük az Útmutatót utunkon.

Újfehértón Kocsis Antal atya, Kállósemjénben, Orosz István atya és Horváth János plébános fogadott bennünket. Aztán az ötvenedik kilométer vége felé a Pócsi Bazilika harangjai…

A Szent Liturgiában – melyben a Bazilika Főgyóntatója mellett Urgyán Antal téglási parókussal koncelebráltunk – hálaadó ekténia hangzott el, majd a Liturgia után a Kegyoltárnál – szinte a csodálatos este bevezetőjeként – elimádkoztuk a Pócsra beköszönő zarándokok imádságait.

Számomra igen nagy lelki örömöt jelentett az este többi „csodája” mellet az, hogy Nyírcsaholyban sokan meghallották a felhívásomat és igen sok csaholyival imádkoztunk együtt a Bazilikában, közülük néhánnyal egészen éjjel 11 óráig.

Örömteli és lélekemelő nap volt, hála érte…

Ivancsó Sándor
kerületi esperes, nyírcsaholyi parókus 

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum