Isten szíve dobog benne – Veres András a Biblia társadalmi tanításáról a Kattárs zárómiséjén

Az Ámosz próféta könyvéből való olvasmányt Boros Misi zongoraművész, az esemény ifjúsági védnöke olvasta fel.

A Szentírás-vasárnapi szertartáson Veres András arról beszélt, hogy a Biblia olvasása remélhetőleg a katolikusok életének mindennapi része, de évente egyszer kiemelten is megünnepli az Egyház a Szentírást. Gárdonyi Géza Írás a Bibliába című versének első sorait idézve mutatott rá a főpásztor a Szentírás különleges voltára: „Ez a könyv a könyvek könyve, / Szegény ember drágagyöngye. / Égi harmat lankadtaknak, / Világosság földi vaknak.”

A Biblia egyedülálló, hiszen sok másféle közeledés után Isten a Fia, Jézus által is megszólított minket. Ez pedig azt jelenti, hogy már nem szorulunk pusztán a mi sok szempontból korlátozott emberi értelmünkre, hanem úgy ismerhetjük Istent, ahogy van. A Szentírás azért is egyedülálló könyv, mert az ember és a világ létezésének titka, sőt az ember végső sorsának titka is feltárul előttünk: Isten gyermekei vagyunk, aki a vele való közösségre teremtett és hív minket. Az istengyermekség örök érvényű szabályait is megtaláljuk ebben a könyvben. Ezért is fejezi be költeményét így Gárdonyi: „Minden fakul, minden romlik, / Márványvár is összeomlik. / Bíborleplek ronggyá málnak, / Dicsőségek füstbe szállnak. / Csak ez a könyv nem tér porba, / Mintha volna élő lelke!… / Ez a könyv a Mózes bokra: / Isten szíve dobog benne.”

Ezen a hétvégén az MKPK itt, Pécsett az Egyház társadalmi tanítását bemutató rendezvényét, a Kattársat tartotta, hogy megmutassuk, milyen sokféle módon vesz részt a Katolikus Egyház a társadalom építésében – fogalmazott Veres András. – Az országjáró rendezvénnyel szeretnénk rávilágítani arra, hogy a Szentírás, a kinyilatkoztatás számunkra nemcsak vallásos ismeretet ad, hanem megmutatja a Krisztus-követő élet normáit is. A Biblia nemcsak elvont értelmi ismereteket ad, hanem a mindennapi életre vonatkozóan is ad eligazítást. A nem hívők sokszor nem értik, mi köze a vallásnak a mindennapokhoz. Pedig ha a vallásos élet nem nyilvánul meg a mindennapi életben, nem tekinthető hitből fakadó vallásosságnak, csak szokásnak.

Az Istenben hívő ember minden erejével törekszik ebben a világban Isten országát építeni. Isten azért adta a világot, hogy az ember annak használata által boldog legyen a földön. Hiba csúszott azonban a használat módjába, ezért vannak a súlyos szenvedések, amelyeket a napi evangélium, a gazdag ember és a szegény Lázár története is jelez. Az evangélium rávilágít, hogy minden bajok oka nem a vagyon, hanem a pénz utáni sóvárgás: a vagyonhoz való hozzájutásnak és a vagyon felhasználásának módja.

A Timóteushoz írt levélben szerepel: „vívd meg a hit harcát”, hiszen erre kaptál hivatást. Ez mutatja, hogy Isten országának építése is nehézségekkel, sőt elkerülhetetlenül harccal és küzdelemmel jár. Láthatjuk, hogy a társadalmi helyzet és a közgondolkodás nem az evangéliumot tekinti erkölcsi forrásnak, pedig hitünk szerint ez mindenki javát szolgálja – világított rá a szónok. – Nekünk ezért tanúságtételre, Isten országa építésére kell törekednünk – figyelmeztett a főpásztor. Veres András elismerte, hogy könnyű azt gondolni, kicsik vagyunk, keveset tudunk tenni, mégis a kishitűség elvetésére szólított. Beszélt arról, hogy Isten országa erőszakot szenved, de az Úr akaratának megvalósulását senki sem tudja megakadályozni, legfeljebb hátráltatni.

A szentmise végén Udvardy György veszprémi érsek, pécsi apostoli kormányzó megköszönte a közös ünneplést minden résztvevőnek, és elmondta, hogy a Pécsi Egyházmegye az eseményre való felkészülés során sokat tanult az Egyház társadalmi tanításáról és arról, hogyan lehet azt a mai társadalom számára kézzelfoghatóvá tenni.

A záróünnepségen – hagyományteremtő módon – a következő rendezvény színhelyéül szolgáló egyházmegye megkapta a Katolikus Egyház társadalmi tanítása kompendiumát egy díszes kiadás formájában, valamint a Kattárs zászlaját. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye képviseletében Beran Ferenc erkölcsteológus vehette át a jelképeket. Udvardy György hangsúlyozta, hogy a kompendium nem helyettesíti az evangéliumot, hanem konkretizálja azt.

Jövőre, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) évében nem rendezik meg a Kattárs rendezvényét, mivel az MKPK meglátása szerint a NEK még nagyobb volumenben ugyanazt a célt szolgálja. Így legközelebb 2021-ben rendezheti meg a Katolikus Társadalmi Napokat az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, részben az eucharisztikus kongresszus tapasztalataira is építve.

Beran Ferenc, miután átvette a jelképeket, arról beszélt, hogy a bibliai Lázár szó egyes teológusok szerint nem is tulajdonnév, hanem annyit jelent: akit Isten megsegített. „Isten másokon keresztül segít meg minket. Mi is váljunk Isten karjává és tekintetévé, hogy az ő szeretetét tudjuk közvetíteni” – biztatott.

A szentmise végén Szent Mihály főangyal ünnepe alkalmából köszöntötték a neve napját ünneplő Michael August Blume nunciust.

A templomból kiáramló híveket és a többi érdeklődőt fanfár köszöntötte a Dóm téren, ahol változatos programokkal várták az érdeklődőket: bibliai ételeket és az egyik karitászcsoport jóvoltából cigány ételeket lehetett kóstolni, kürtőskalácsot lehetett sütni, a helyi nemzetiségekkel és viseleteikkel lehetett ismerkedni. A püspökség kertjében a Nagycsaládosok Országos Egyesülete szervezett gyermekprogramokat, és a kert különleges növényeit is meg lehetett ismerni kertészmérnök vezetésével.

A rendezvény eseményeiről, programjairól készített helyszíni riportok, tudósítások a Magyar Kurír hasábjain, az alábbi linkeken tekinthetőek meg:

Szükség van az emberre – Pécsen nyílt meg hetedik alkalommal a Kattárs

A jövő bennünk indul el – Tudományos konferencia a Kattárson

Ha nem lesznek hívő emberek, embertelen lesz a világ – Bábel Balázs a Kattárson

Isten állandóan többre hív – Szeretetszolgálatról, misszióról a Kattárson

Az Eucharisztia megoldás a világ gondjaira – KATx a Kattárson

Szöveg: Agonás Szonja/Magyar Kurír, fotó: Lambert Attila

Nyíregyházi Egyházmegye