Az idei „Teológiai Napok” különös aktualitását adta, hogy éppen fél évszázaddal ezelőtt a II. Vatikáni Zsinat harmadik ülésszakának végén fogadták el azt a határozatot, mely a keleti katolikus egyházakról, azaz rólunk szól. A dokumentum neve: Orientalium Ecclesiarum.

Mindig érdekes és szép kihívás egy-egy szentszéki dokumentumba, mint tükörbe tekinteni. Erre vállalkoztunk most mi is. Szerettük volna ennek a dokumentumnak az értékét, mint nekünk és rólunk szóló szövegeknek az értékét és jelentőségét megvizsgálni.

A péntek délután folyamán, az imádságos kezdetet és Atanáz püspök atya köszöntő szavait követően Seszták István  – az ’Orientalium Ecclesiarum’ helye a II. Vatikáni Zsinaton és a 20. század teológiai rendszerében, és Kruppa Tamás – a II. Vatikáni Zsinat ekkleziológiája című bevezető előadásait hallhattuk, melyeket, a többi előadáshoz hasonlóan, érdekes hozzászólások és kérdések követhettek. A Kegytemplomban elimádkozott alkonyati istentisztelet és a Zarándokház vendégszeretét ismét „feltáró” vacsora után, a teológiai napok sajátos esti programja, a püspök atyákkal való fórum következett. Nagyon megerősítő élmény és tapasztalat volt az egész nap, az esti fórum és a másnapi előadásokon is megjelent papok igen magas száma, nyitottsága és érdeklődése.

Szombaton, az utrenye imádságát és a reggelit követően, a zsinati dokumentum egyes részkérdéseibe nyerhettünk betekintést. Ennek fényében hallhattuk Lukács Imre atyát (Az Orientalium Ecclesiarum szentségtani útmutatása), Kovács Csaba fiatal kollégánkat (A hiteles keleti hagyomány kérdése a II Vatikáni Zsinat Orientalium Ecclesiarum kezdetű dekrétumában), Szabó Péter tanár urat (Az Orientalium Ecclesiarum kánonjogi hangsúlyai, különös tekintettel a keleti egyházak fegyelmi megújulására) és végül Horváth Tamás atyát (’Communicatio in sacris’ az Orientalium Ecclesiarum szemléletében - a dekrétum hatása és mai megfontolások). Fülöp püspök zárszava és a papi identitásunkban is megerősítő, együtt eltöltött nap, különösen az Orientalium Ecclesiarum zsinati tanítás fényében ismét felhívhatta a jelenlévő atyák figyelmét arra, hogy a papi hivatásunkat mindig az egymást harmonikusan kiegészítő oszlopokra, a szív-lélek és az értelem alapjaira kell építenünk, megtalálva az imádság és a teológia egységét. 

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum