Szent Mihály és Gábor főarkangyalok és az összes mennyei erők ünnepe

Bár szeptember 6-án Szent Mihály főangyalt külön is ünnepeljük, november 8. az egyetlen ünnep, melyben a főangyalokról és az összes angyali erőkről is megemlékezünk. Görögkatolikus templomaink között a harmadik leggyakrabban használt címünnep. Konstantinápolyban  már Nagy Konstantin idején templomot emeltek Szent Mihály tiszteletére. Nemzeti kegyhelyünkön, Máriapócson is Mihály arkangyal a védőszentje a templomnak.

Az angelosz görög szó hírnököt, követet jelent. A Szentírásban sokszor találkozunk velük mint küldöttekkel, akik valamilyen isteni üzenetet közvetítenek az emberek felé, legyen az figyelmeztető szó vagy örömhír. Az Úr „Angyalait szelekké teszi, és szolgáit tűz lángjává.” (Zsid 1,7)

A legismertebb a bibliai történetek közül, amikor Gábor arkangyal Máriának meghozza az örömhírt, hogy méhében isteni gyermeket hordoz, a Megváltót. Józsefnek álmában angyal jelenti, hogy menekülniük kell Betlehemből.

De egy látomásban ugyanígy angyal közvetíti azt az üzenetet is Zakariásnak, hogy gyermeke fog születni, a későbbi Keresztelő Szent János.

Az Ószövetségben angyallal először akkor találkozunk, amikor Isten az Édenkert kapujához angyalt állított tüzes karddal. Alig van a Bibliának olyan lapja, amely nem állítaná elénk őket. Az angyalok számáról nincs pontos adatunk. Dániel próféta azt látta, hogy ezerszer ezer angyal szolgált Istennek, és sok tízezer állott előtte. (7, 10.) Bár tiszta szellemi lények, ifjúi alakban, szárnyakkal jelennek az ábrázolásokon. Soha meg nem halnak, és Isten parancsait késedelem nélkül, gyorsan teljesítik. Szokták őket harci öltözetben is ábrázolni. Isten ügyét képviselve harcolnak minden ördögi működés ellen. Az emberek részéről őket a legnagyobb tisztelet illeti meg Isten után.

Az angyalok Isten teremtett világának és az embereknek a védelmezői, s a két világ közti közvetítők. Ugyanakkor az Isten dicsőségét hirdetik a mennyei liturgián, mint ahogyan mi ma a földi liturgiánkban ünnepeljük az angyalokat. Szent Liturgiánk kerubénekében rendszeresen éneklünk róluk: „Kik a kerubokat titkosan ábrázoljuk, és az elevenítő Háromságnak háromszor szent éneket ajánlunk, tegyünk félre mostan minden földi gondot!”

Lakatos Lászó Ünnepi könyvében a következő megfontolandó gondolatokat írja le az ünnepről elmélkedve: „Ahogy eddig hallottuk, az angyalok híven teljesítik azt a nagy feladatot, amit Isten mindenkor rájuk bíz. Mihelyt megtudják feladatukat, késedelem nélkül és nagyon gyorsan teljesítik megbízatásukat. Ez tanulságul szolgál minden ember számára: Isten parancsainak teljesítése a másik legkiválóbb teremtménynek, az embernek is feladata. Ilyenkor az ember angyalhoz lehet hasonló.”

Ekkor válnak igazán érvényessé a zsoltáros szavai:  

„Kevéssel tetted őt (embert) kisebbé az angyaloknál, dicsőséggel és tisztelettel koronáztad, és kezed művei fölé állítottad.” (Zsolt 8, 6-7)

„Ó, mennyei seregek fővezérei, / kérünk titeket, mi méltatlanok, / hogy imáitok által vegyetek minket körül, / mennyei és dicsőséges szárnyaitok árnyékával, / és oltalmazzatok meg bennünket, / kik előttetek alázattal borulunk le és kiáltjuk: / A veszedelmektől óvjatok meg minket ti, / vezérei a felsőbb erőknek!” (Ünnepi tropár)

Forrás: Lakatos László - Ünnepi könyv

Istennek főharcosai, / az isteni dicsőség szolgálattevői, / angyalok fejedelmei s az emberek oktatói, / kérjetek nekünk hasznosat és nagy kegyelmet, /’ mint a testnélküliek főharcosai!

Szöveg: P. Tóth Nóra

Nyíregyházi Egyházmegye