Hogyan készülnek fel a keleti keresztények Krisztus születésének ünnepére?

A keleti szír hagyomány – az összes többi keleti rítushoz képest – a legrövidebb Karácsonyt megelőző felkészülési időt írja elő. A római naptárhoz hasonlóan négy vasárnap található ebben a liturgikus ciklusban, melyet Subara-nak (angyali üdvözlet) neveznek, amely az egyházi év első liturgikus ciklusa is egyben. A keleti szír hagyomány érdekessége, hogy az angyali üdvözlet áll a karácsonyi felkészülés középpontjában. Valamennyi vasárnapot egy angyali megjelenésről neveztek el:

• Első vasárnap: Zakariás értesítése (Lk 1,5-25) – Gábor angyal Keresztelő Szent János születését adja tudtul Zakariásnak.
• Második vasárnap: Szűz Mária értesítése (Lk 1,26-38) – Örömhírvétel ünnepe, amelyet a bizánci naptárunk március 25-re helyez.
• Harmadik vasárnap: Keresztelő Szent János születésének hírül adása (Lk 1,39-80), amelyet a bizánci naptárban június 24-én ünneplünk.
• Negyedik vasárnap: József értesítése (Mt 1,18-25) – Józsefnek az álmában megjelenő angyal adja tudtul a Megváltó születését.
• December 25: Krisztus születése (Lk 2,1-20).

Majd Jézus gyermekségtörténetének eseményeit ünneplik meg a következő vasárnapokon:

• Karácsonyt követő első vasárnap (Mt 2,1-23) – A napkeleti bölcsek látogatása és a betlehemi gyermekgyilkosság.
• Karácsonyt követő második vasárnap (Lk 2,21-52) – Jézus bemutatása a templomban, valamint Jézus megtalálása a templomban.
• Karácsonyt követő pénteken: Szűz Mária köszöntésének ünnepe (Jn 2,12; Mt 13,53-56. 12,40-50; Lk 11,27- 28; Jn 19,26-28; Lk 1,46-55).

A nyugati szír hagyomány a keleti szírhez hasonlóan, szintén az angyalok megjelenéséről (Suboro) nevezte el a karácsonyt megelőző vasárnapokat, ugyanakkor további két héttel ki is egészítette, így a karácsonyt megelőző liturgikus ciklus már hat vasárnapból áll:

• Első vasárnap: Zakariás értesítése (Lk 1,5-25).
• Második vasárnap: Szűz Mária értesítése – Örömhírvétel (Lk 1,26-38).
• Harmadik vasárnap: Erzsébet meglátogatása (Lk 1,39-56).
• Negyedik vasárnap: Keresztelő Szent János születésének hírül adása (Lk1,39-80).
• Ötödik vasárnap: József értesítése (Mt 1,18-25).
• Hatodik vasárnap: Az Úr nemzetség táblája (Mt 1,1-17).
• December 25: Krisztus születése.
• December 26: Szűz Mária köszöntésének ünnepe.
• Karácsonyt követő vasárnap: Jézus megtalálása a templomban.

Mindkét szír rítusban a Krisztus születését megelőző eseményeket időrendi sorrendben ünneplik meg, és így válnak a lelki felkészülés iránymutatóivá.

Az örmény hagyományban az előkészület a Gergely-naptárnak megfelelő november 15/21-től január 5-ig, Úrjelenés ünnepének előestéjéig tart. A készületi idő alatt az első, a negyedik és az utolsó héten böjtöt tartanak. Az örmények mai napig január 6-án együtt ünneplik Krisztus megjelenését és megkeresztelését.

 A kopt hagyományban a Karácsonyt megelőző időszaknak, amely 43 napig tart, elsősorban böjti jellege van. Egy középköri Szinaxárionban egyszerűen karácsonyi böjtnek is nevezik. Ez a liturgikus és böjti ciklus Athor hónap 16. napján, a Gergely-naptár szerint november 25-én kezdődik, és a Gergely-naptár szerint január 5-én be is fejeződik. Krisztus születésének ünnepe a kopt naptárban Khoiak hónap 28-29. napján ünneplik, amely a Julián-naptárban december 24-25-re, a Gergely-naptárban január 6-7-re esik. A koptoknál a karácsonyra való készület elsősorban böjtöt jelent, melyet Máriáról A Szűz böjtjének is szoktak nevezni. Egy szintén középkori, 14. századi szövegben (Ibn Siba’) olvasható, hogy az Istenszülő még Krisztus születése előtt másfél hónapon keresztül böjtöt tartott.

Megemlíthetünk egy jellegzetesen egyiptomi keresztény ünnepet is, amely köthető a karácsony eseményeihez. Az Egyiptomba történő menekülés és Heródes gyermekgyilkossága a Karácsonyt követő olvasmányokban szerepel. A kopt egyházi naptárban Pakhon hónap 19. napján – a Gergely-naptár szerint május 19-én – található a Szent Család Egyiptomba való bevonulásának ünnepe, egy 12. századi Szinaxárion már így használja az ünnep elnevezését.

A keresztény nyugaton a római naptár vált meghatározóvá, amely a négy vasárnapból álló adventi időt írja elő Karácsony előtt. Egy kivételt azonban mégis találunk. A Milánói Egyházmegyében az ambrózián rítust követik, amely az adventi időt több keleti hagyományhoz hasonlóan hat vasárnapban határozza meg.

A bizánci hagyományunkban egy negyven napos böjti, bűnbánati idő előzi meg Krisztus születésének ünnepét. Ez az időszak Fülöp apostol emléknapját – november 14. – követő napon kezdődik, ezért Fülöp apostol böjtjének is nevezik, és egészen december 24-ig tart.

A böjti fegyelmet tekintve enyhébb, mint a Húsvétot megelőző Nagyböjt, továbbá abban is különbözik, hogy a böjti követelmények fokozatosan növekednek.

A fokozatosság megfigyelhető a szertartásaink szövegeiben is. Kezdetben a böjti fegyelmen keresztül tudjuk, hogy készülődünk egy nagyobb ünnepre. November 21-én az Istenszülő templomba vezetése ünnepén már a reggeli utrenyén felcsendül a karácsonyi katavászia: „Krisztus születik, dicsőítsétek, Krisztus a mennyből jő, ünnepeljétek! Krisztus a földön, büszkélkedjetek! Énekelj az Úrnak minden föld és magasztaljátok őt, ó népek, mert ő megdicsőíttetett!” A karácsonyi készületet egyházunk tovább fokozza Krisztus születésének ünnepét megelőző két vasárnapon, amikor megemlékezünk az Ősatyákról és az Ószövetségi szentatyákról. December 20-tól a készületünk utolsó szakaszához érkezünk, lelki készülődésünkben erősödve így énekeljük a tropárban: „Készülődj föl, Betlehem, mindnyájunk számára megnyílik az Édenkert! Ékesítsd fel magad, Efráta, mert a barlangban az élet fája sarjad ki a Szűztől; hiszen az ő méhe szellemi Paradicsommá válik, melyben az isteni ültetvény díszlik, melyről ha eszünk, élni fogunk, s nem halunk meg, mint Ádám. Krisztus születik, hogy előbb elesett képmását fölemelje.”

Láthatjuk, hogy a bizánci hagyományunk a böjti jelleget fokozatosan köti össze a karácsonyi várakozással. Az aszketikus cselekedetek és a lelki felemelkedés szoros összefüggésben állnak egymással, melyet Ninivei Szent Izsák így fogalmazott meg: „Böjtöd legyen képességeddel arányos az Úr előtt. A böjt letisztítja kihágásaidat és vétkeidet, élesíti a szellemet, megszenteli az elmét, elűzi a démonokat, megszépíti a lelket, és közel hozza Istent.”

Forrás:

Manel Nin: Tempo di Dio, tempo della Chiesa. L’anno liturigco bizantino, Milánó, 2011

Rinaldo Iacopino: L’anno liturigco orientale, Róma 2016. – Egyetemi jegyzet, Pápai Keleti Intézet.

Böjt az ortodox egyházban, www.szimandron.hu, letöltve: 2011. január 24.

Szöveg: Szemán András atya/Nyíregyházi Egyházmegye, fotó: commons.orthodoxwiki.org

Nyíregyházi Egyházmegye