A Nyíregyházi Egyházmegye központtól távol eső egyházközségei Csenger és Csegöld; a két határmenti települést, nemcsak a köztük lévő tízegynehány kilométer, de a Szamos folyó is elválasztja egymástól. A távolság ellenére most mégis közel került egymáshoz a két egyházközség, hiszen január 6-án közös vízszentelést végeztek a lelkipásztorok a Szamos bal és jobb partján.
A különleges találkozáson és vízszentelésen Ignácz András csengeri parókus köszöntötte a Szamos két oldalán megjelenteket: a csegöldi egyházközség híveit és parókusát, Gajdos László atyát, a Csengeri Általános Iskola pedagógusait és diákjait, az önkormányzati dolgozókat, a hivatali szervek képviselőit, valamint a görögkatolikus családokat.
„Nem horgászni, nem fürödni jöttünk le a Szamos partjára, hanem imádkozni és megszentelni azt – kezdte gondolatait András atya. Egy több mint 2000 évvel ezelőtti eseményre emlékezünk, amikor Krisztus Urunk megjelent harminc évesen a Jordán partján, hogy felvegye Jánostól a keresztséget.” Az erről az eseményről olvasható Evangéliumi szakaszok tanításáról beszélt a továbbiakban: hogyan ismerte fel János a Megváltót, s hogyan nyilvánult meg ekkor a teljes Szentháromság, aki feltárta önmagát az emberek előtt. „Az Atya, aki teremtette ezt a világot, most is alkotó szózatával, hitelesíti a mindenkor létező Fiút mondván: »Ez az én szeretett Fiam, akiben nekem kedvem telik!« Mt3,17 A Fiú, aki egylényegű az Atyával, aki örök létezésű, akinek minden hatalom átadatott, most teljes és mély alázatosságban hajtja meg fejét a Jordán partján; a harmadik isteni személy, a Szentlélek pedig galamb képében leszáll rá, és rajta marad.”
„Mi ez, ha nem az egész teremtett világban, az egész természetben megnyilvánuló, feltárulkozó Isten jelenléte és dicsősége?” – tette fel a kérdést.
„Beszennyeződött, bűnös világunkban, a víz és a levegő minősége egyre jobban romlik, mégis jelen van köztünk Isten országa – biztatta a hallgatóságot. Amikor imádkozunk, nemcsak mi, imádkozók tisztulunk meg, hanem a körülöttünk és bennünk lévő természet is.”
»Isten lelke lebegett a vizek felett« – idézte a Teremtés könyvét az atya: ez a Lélek járja át a mi lelkünket és a szentelés által a Szamost, melynek békés folyásáért is imádkoztak a liturgikus cselekedet során, s felidézte a fél évszázaddal ezelőtti áradás embert próbáló súlyát. Amint a víz befogadja a belé ereszkedő hármas gyertyát, az istenség tüzét, úgy fogadjuk magunkba mi is azt, mert „akik víz és lélek által születtek, azok mindig az Isten Fiai maradnak” – hangsúlyozta az evangéliumi szavakat András atya.
„Az Ige karácsonykor testté, gyermekké lett, és közöttünk lakozott, vízkeresztkor a Jordán partján már ifjúként jelenik meg: növekedését nekünk is át kell élnünk, nemcsak időben, de lélekben is. Ehhez az úthoz szükségünk van a (szentelt)vízre, mely életben és lélekben tart minket” – zárta gondolatait az Ignácz András atya.
A folyóvíz szentelését párhuzamosan végezték egymással szemközt a csengeri és a csegöldi partoldalon: a közös könyörgésekkel, énekekkel és a szenteléssel a két oldalt elválasztó vízből összekapcsoló erő vált a két település és a két egyházközösség számára.
Forrás: Ignácz András, fotó: Csengeri Görögkatolikus Egyházközség, Csenger Tv
Nyíregyházi Egyházmegye
H | K | SZ | CS | P | SZ | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 |
2 |
3 | ||||
4 |
5 |
6 | 7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 | 13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
28 |
29 |
30 |