A KÉSZ alapításának harmincadik évfordulóját ünnepelte az elmúlt év folyamán. A jubileumi esztendő lezárásaként a szervezetet köszöntő írásokból adnak közre a Jelújság hasábjain egy-egy csokorba fogva. Elsőként Áder János köztársasági elnök és Veres András győri megyéspüspök, az MKPK elnökének gondolatait olvashatják.
„A párbeszéd sokkal több, mint egy igazság közlése: a beszélgetés kedvéért, egy konkrét jó érdekében zajlik, melyet azok közölnek egymással, akik a szavak által szeretik egymást” – fogalmaz Ferenc pápa Evangelii Gaudium kezdetű apostoli buzdításában.
Párbeszéddel a jót keresni: ezt választotta küldetéséül immáron harminc esztendeje a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége. Az alapítók szándéka világos volt: létrehozni olyan fórumokat, ahol egyszerre mutatható meg az értelmiségi felelősség és a keresztény életszemlélet. A kettő együtt, egymásba oltva. Ahol a beszélgetőtársak ugyanazt a nyelvet beszélik, a szeretet és a tudás nyelvét. Ahol a szakmai párbeszéd „egy konkrét jó”, a közjó érdekében zajlik.
1989 a magyarok számára kegyelmi esztendőnek bizonyult. A szabadság visszaszerzésének esélye újra természetessé tett sok mindent, amit a diktatúra gátolt, elfedett vagy elfojtott. Véget ért a fájó bénultság, amely hol mesterséges apátiában, hol kényszerű tehetetlenségben tartott megannyi önszerveződő erőt. Véget ért a csöndes beletörődés, az illegalitás és a bizonytalanság kora. Harminc esztendeje újjá lehetett építeni azokat a közösségeket és civil szervezeteket, amelyek nyilvános működését ellehetetlenítette, vagy szigorúan tiltotta a rendszer. Új egyesületek, szövetségek születtek, amelyek végre szabadon és nyíltan fejezték ki a hasonló gondolkodásúak, a közös célokat kitűzők tenni akarását, közösségalkotási vágyát.
Így jött létre Csanád Béla vezetésével a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége is. Az elmúlt esztendők munkája, a ma is működő KÉSZ-csoportok országos hálózata, a számos rendezvény, esemény és tartalmas kiadvány annak bizonyítéka, hogy szükség és igény is volt erre az ökumenikus szellemiségű szerveződésre, amely idén a magyar szabadsággal együtt ünnepli 30. születésnapját.
Babits Mihály szerint a szellem, a műveltség megadja az embernek „az igazsággal való nyílt szembenézés megszokását”, s vele együtt „a maga helyzetének s feladatainak megértését e világban”. A jeles évforduló alkalmából kívánom a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége tagságának, hogy eddigi tevékenységéhez hűen továbbra is feladatának érezze az igazságkeresést, a párbeszédet és a közjó szolgálatát.
Áder János
köztársasági elnök
*
Vivat, crescat, floreat!
Utólag megítélve, prófétai tett volt Csanád Béla professzor úr és társai részéről az az elhatározás, hogy a politikai változás idején életre hívták a Keresztény Értelmiségiek Szövetségét. A politikai, társadalmi és vallási változások közepette egy olyan szervezet kívánt lenni, amely a világban élő keresztények számára biztos útmutatást akart adni a változások irányáról, az elérendő erkölcsi célról, és közös cselekvésre hívta őket. Zsinati gondolkodásra vallott a cél. Még akkor is, ha utólag tényszerűen meg kell állapítani, a szervezet még most sem tudta az élet minden területén dolgozó keresztényeket úgy megszólítani, hogy a társadalmat irányító, meghatározó közösséggé kovácsolja őket. Ez elsősorban nem a szervezet gyengeségére mutat, hanem a keresztény értelmiségiek hosszú évtizedeken át tartó kényszerű háttérbe szorításának egyik következménye. Sokan mind a mai napig sem ismerték fel a közös cselekvés szükségességét. Szent II. János Pál pápa – aki saját tapasztalatai alapján jól ismerte a mi közép-európai helyzetünket – jelentette ki első magyarországi látogatása alkalmával: Szomorúan és fájdalommal kellett látnunk Közép- és Kelet-Európában kiváló személyiségek háttérbe szorítását, akiket kizártak a társadalmi és kulturális életből, mivel szilárdan ragaszkodtak a hit értékeihez (II. János Pál pápa a tudomány és a művészetek képviselőihez, 1991. augusztus 17-én).
Nagyon nehéz időszakot tudhattunk magunk mögött harminc évvel ezelőtt, és mind a mai napig nem sikerült olyan eszmei szabadságot teremteni össztársadalmi szinten, hogy a keresztény értelmiségiek negatív előítélet és megkülönböztetés nélkül mondhatnák el véleményüket a társadalom kulturális és erkölcsi helyzetéről. Egy olyan elutasító megítélés lengi körül mindazt, ami keresztény, hogy szinte a létezés jogát is elvitatják tőle. Egyesek számára a keresztény szinte szitokszóvá lett. A krisztusi értékrend képviselőit pedig igyekeznek megfosztani még az értelmiségi jelzőtől is. Mind a korábbi ateista, mind a jelen liberális szemléletmód táplálja ezt a gondolkodást. Így nem alaptalanul írta Szent II. János Pál pápa egy másik alkalommal: Az európai ember krízise, a keresztény ember krízise; az európai kultúra krízise, a keresztény kultúra krízise.
Hajlamosak vagyunk saját eredménytelenségeinket és hiányosságainkat mások nyakába varrni, s azt gondolni, hogy mások csinálják rosszul, vagy éppen nem csinálják azt, amit kellene. Nem mondjuk, hogy nem játszhat ez is közre abban, hogy azt állítjuk, ma Magyarországon a keresztény értelmiségiek még nincsenek jelen oly módon a kultúra, a társadalom, a gazdaság, a politika életében, ahogy az kívánatos lenne. Ezért szükséges bűnbánatot is gyakorolni, és arra bátorítani a keresztény értelmiségieket, hogy kellő alázattal, de nagy bátorsággal és elkötelezettséggel legyenek jelen az élet minden területén! Nekünk, keresztényeknek nem kell értelmezni, mit jelent: „Mert nem csak magadnak születtél” (Csanád Béla).
Mindemellett hálásan köszönjük azokat a nem csekély eredményeket, amelyeket a KÉSZ maga mögött tudhat az elmúlt harminc évben. Ez a mostani jubileum nemcsak a visszatekintésre, hanem új elhatározások megtételére is alkalmas lehet.
KÉSZ, vivat, crescat, floreat!
Dr. Veres András
győri megyéspüspök
az MKPK elnöke
Forrás: jelujsag.hu
Nyíregyházi Egyházmegye
H | K | SZ | CS | P | SZ | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 |
2 |
3 | ||||
4 |
5 |
6 | 7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 | 13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
28 |
29 |
30 |