Az eucharisztikus kongresszus cigánynapjára is készültek a budapesti pasztorációs találkozón

Forrás és fotó: Caritas in Veritate Bizottság és Boldog Ceferino Intézet, Magyar Kurír2020. január 28. 13:30

Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a hír 1758 napja íródott

Az MKPK budapesti irodaházában megrendezett cigánypasztorációs találkozón Székely János püspök, a Boldog Ceferino Intézet igazgatója köszöntőjében így fogalmazott: „Fontos életünk nagy kincseit ünnepelni: Istent, aki közöttünk van – erre készülünk a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson.” Több mint hatvanan – egyházmegyei cigánypasztorációs referensek, közösségvezetők, szerzetesrendi szolgálatok képviselői, valamint munkatársaik – vettek részt a rendezvényen, amelyen segítséget kaptak a cigány közösségek lelki felkészítésében a kongresszus ünnepére.

A főpásztor hangsúlyozta: egy ilyen nemzetközi eseményen a hit ereje tapasztalható meg, amire a cigány testvérek is nagyon fogékonyak. Ezért igyekezzünk őket bevonni ebbe az ünneplésbe, amikor a „világ Urát kivisszük a nyitott terekre”.

A szeptember 17-én tartandó cigánymise és az azt követő programok egyben a világ elé tárják azokat a kimagasló és úttörő jellegű kezdeményezéseket is, amelyekre méltán lehet büszke Magyarország: Sója Miklós atya szentelte az első kápolnát a cigányoknak Hodászon, s itt született meg a Biblia első teljes lovári nyelvű fordítása is. De ne feledjük a roma szakkollégiumok, a kisebbségi középiskolák vagy a cigány kisebbségi önkormányzatok rendszerét sem. Mindezek helyet kapnak Kelet-Közép-Európa múltjának és jelenének bemutatásában a kongresszus alatt – emelte ki Székely János püspök.

Kocsis Fülöp érsek-metropolita lelkipásztori buzdításában a kongresszus mottójához kapcsolódva a valós célra hívta fel a figyelmet: a végtelen Isten megismerése és megismertetése. A végtelen Istenben tudjuk elfogadni és szolgálni egymást; ha erre épül cigánypasztorációs szolgálatunk, gyümölcsöző lesz. De ehhez nélkülözhetetlen, hogy saját tapasztalatunk legyen róla, különben kimerül és visszaszorul a földre. A cigánypasztoráció célja az igehirdetés, nem a szociális körülmények javítása – hangsúlyozta a főpásztor. „Végezzük imádsággal a munkát! Istentapasztalatból fakadó elhivatottságból ered a jó szolgálat.” S magában az Eucharisztiában tapasztalhatjuk meg a végtelent – utalt vissza Kocsis Fülöp a kongresszusi előkészületekre.

Fábry Kornél, a NEK főtitkára a kongresszus jelentőségéről tartott előadását gyakorlati tudnivalókkal egészítette ki, megkönnyítve ezzel a közösségvezetők szervezési feladatait. Több ezren regisztráltak már a kongresszusra, még Alaszkából is. A jelentkezés folyamatát már oktatóvideó is könnyíti a NEK honlapján. Nem érdemes sokáig várni, hiszen március 13-ig még kedvezményes jegyeket lehet vásárolni, május végéig pedig a csoportosan jelentkezők utazási kedvezményben részesülhetnek – ismertette Fábry Kornél.

Délután az egyházmegyei cigánypasztorációs referensek, rendi missziók, valamint a kassai és a munkácsi egyházmegye képviselői számoltak be a felkészülésről és részvételi terveikről. Többen jelezték, hogy buszokkal érkeznének a nyitó- és zárómisére, valamint a csütörtöki cigánynapra, amikor a szentmisén lovári és egyéb cigány nyelveken is elhangoznak majd imák. A hazai cigánypasztorációnak délután, a magyar fakultáción lesz lehetősége a bemutatkozásra.

A budapesti találkozó másik fő témája a Cigánypasztoráció a Kárpát-medencében projekt keretében létrehozott kutatási anyagok ismertetése volt. A múlt év novemberében lezárult pályázat keretében a Boldog Ceferino Intézet a hazai és a Kárpát-medencében folyó, a Katolikus Egyházhoz kötődő cigánypasztoráció jelenlegi helyzetét térképezte fel. A projekt két éve során a jó gyakorlatok megosztása mellett módszertani és szakmai töltekezésre volt lehetőség a találkozókon; érezhetően erősödött a cigánypasztorációban elkötelezetten dolgozók lelki közössége is. A kutatási anyagok a társadalomtudományok eszközeivel segítenek bemutatni ezt a komplex szogálatot, és előmozdíthatják a szakmai együttműködést az oktatás, a szociális segítségnyújtás vagy akár a munkahelyteremtés terén. A cigánypasztoráció elsődleges célját, az örömhír hirdetését mindig szem előtt tartva igyekszik a Ceferino Intézet a szerteágazó tevékenységek módszertani és pasztorációs támogatását biztosítani.

Az elkészült anyagok között szerepel az interjúkon és a projekt találkozóin lezajlott beszélgetések anyagából készült SWOT-elemzés (a stratégiaalkotás egyik módszere; mozaikszó a Strengths – erősségek, Weaknesses – gyengeségek, Opportunities – lehetőségek, Threats – veszélyek szavak kezdőbetűiből), melyet Oroszné Obbágy Rita mutatott be. Gyakran csak egy hajszálon múlik, hogy egy gyakorlat működik-e, vagy sem, viszont így is kellően sok erőssége van a cigánypasztorációnak, hogy jó alapot adhasson a további megerősödésre. A jó alapot a Minden ember az Isten remekműve – Isten nem teremt selejtet című jó gyakorlatok gyűjteménye tárja elénk. Makkai László röviden vázolta a tanulmányban szereplő 44 település intézményeinek sokszínűségét, értékelve a megemlített országos oktatási, karitatív és gyermekvédelmi szervezetek külön felsorolását is. Hangsúlyozta, mennyire fontos a helyi igényekre válaszoló kezdeményezéseknél is az egymást kiegészítő segítő szervezetek együttműködése. Forrásműként szolgált a zárókutatáshoz a cigánypasztorációs kérdőív összehasonlító elemzése is, melynek eredményeit Németh Zoltánné tolmácsolta.

Előrelépési lehetőségekre mutat rá a szakmai ajánlásokat tartalmazó módszertani kiadvány is, melyet Bángi-Magyar Anna, a projekt szakmai vezetője ismertetett. A cigánypasztoráció az aktív jelenléten alapul, valós problémák megoldására törekszik, a karitatív tevékenységekkel „kéz a kézben járva”. De szükség van további hálózatosodásra, a tevékenységek láthatóbbá tételére, tapasztalatcserére, valamint egyformán fontos a segítők lelki támogatásának és a szolgálatok hosszú távú finanszírozásának biztosítása – mondta a szakmai vezető.