A máriapócsi görögkatolikus kegytemplom zarándokhellyé válásának 300. évfordulója alkalmából országjáró körútra indult a máriapócsi Szűz Mária-kegykép. A tricentenárium jubileumi évének keretében létrejövő országjárás első állomásaként az ország legkeletibb városába, Csengerbe érkezett a híres könnyező Mária ikon, melynek érkezését a város és a környék lakosain kívül számos messziről - határon innen és túlról - érkező zarándok is izgatottan várta. Porcsalmáról pl. húszan indultak el gyalogosan már a reggeli órákban, hogy útközben (Tyukod, Ura és Csengerújfalu községek érintésével) közel százfősre duzzadt, valamennyi korosztályt, a legfiatalabbaktól az idősekig felvonultató csoportjuk érkezését a szent kép érkezéséhez igazítva csatlakozzanak a város főterén összesereglett hívekhez. A határon túlról érkezők Csengerbe utazását megkönnyítendő, a csengersimai határátkelő mellett erre a napra ideiglenesen megnyitásra került a határ Csenger és Óvári között is. A kegykép 13:30-kor, rendőri felvezetéssel érkezett meg Csengerbe, hogy rövid ideig a Szent István téren váljék láthatóvá a hívek számára. Miután a kegykép elhelyezésre került a város főterén felállított színpadon, Ignácz András, a 380 főt számláló csengeri görögkatolikus közösség parókusa köszöntőjében fontosnak tartotta elmondani, hogy ez egy olyan nap, mikor a város főterén nem csak az utcák érnek össze, hanem a szívek és a lelkek ugyanúgy. Forján Zsolt, Csenger Város polgármestere amellett, hogy köszöntötte a Csengerbe érkezőket, kiemelte: a mai nap kettős ünnep Csenger számára, hiszen amellett, hogy március 8-án ünnepeljük a hölgyeket, ugyanezen az ünnepi napon érkezett Csengerbe a magyar és egyetemes történelem páratlan kulturális értékkel bíró, hazánkban és külföldön is egyaránt tisztelt, féltve őrzött ereklyéje, az Isten fiának életet adó Szűz Máriát ábrázoló kegykép. Ezután Kovács Sándor, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője, valamint Márku János római katolikus plébános köszöntette az egybegyűlteket. A kisváros főteréről - melyet gyakran emlegetnek ,,Makovecz-városként” is, utalva a Makovkecz-csoport által tervezett számos csengeri középületre-  a köszöntőket követően a kegyképet gyalogosan kísérték át a szintén Makovecz Imre tervei alapján, 2000-ben épült ,,angyalszárnyas” templomba, ahol Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök köszöntötte az egybegyűlteket, majd ezt követően megkezdődött a Paraklisz. Ezután következett a rozsályi és csegöldi egyházközség, majd az Orfeusz Egyesület és a Támasz-Pont műsora. A nap római katolikus szentmisével folytatódott, melyet Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök celebrált. Ezt Nagy Szent Bazil liturgiája, majd a Vecsernye követte. A nap folyamán a templom melletti általános iskolában véradás is zajlott, ahol több mint harmincan – köztük Kocsis Fülöp megyéspüspök – adtak vért, de a templom mellett kialakított pavilonokban folyamatos gyónási lehetőség, valamint kegytárgystand is várta a nagyszámban Csengerbe érkezett zarándokokat.

Március 9-én az Utrenye után az előszenteltek liturgiájával indult a nap, amit az óvodások és az általános iskolások műsora követett. Ezt követően Kapin István kegyhelyigazgató előadását hallgathatták meg a jelenlévők, akik ezúttal is megtöltötték a csengeri görögkatolikus templomot. A Kegykép 12 órakor hagyta el Csengert, s rendőri kíséret mellett Nyírcsaholyba indult.

fotó: Kákos Dávid - Csenger VTV,
Szabó Sándor

Nagy Szabolcs, Csenger TV:

Trithekti imaróa Csengerben:

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum