A szellemi kulturális örökség részeseivé válnak a hajdúdorogi Krisztus-katonák

Erős fizikumú, nőtlen, fiatal legények sorával találja magát szemben az, aki közel akar kerülni Jézus szimbolikus nyughelyéhez a hajdúdorogi húsvéti ünnepségen. A Krisztus-katonák egyenes derékkal viselik őseik örökét – a helyi családoknál 5-6 évtizede őrzött – fehér inget, a fekete posztó nadrágot, zakót, a csizmát, a Bocskai-süveget, díszzsebkendőt, és tartják a jórészt az 1848-49-es szabadságharcból való Kossuth-kardokat. A fiúk Nagypéntektől, Húsvét vasárnapig, azaz Jézus kereszthalálának napjától a feltámadásáig teljesítenek szolgálatot a görögkatolikus székesegyházban. Az ünnepély méltóságát emelő hagyományt felvették a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe. Az erről szóló elismervényt Horváth Zoltán, a Krisztus-katonák káplárja veszi át szeptember 16-án Budapesten.

– A szellemi kulturális örökség megyei referense, Koticsné dr. Magyari Márta ösztönzésére tavasszal adtam be a pályázatot a Szentendrei Skanzen égisze alatt működő szakbizottsághoz – kezdte a csapat vezetője. – Ebben a szokás megismertetésén túl, bizonyítanom kellett, hogy élő gyakorlatról van szó, majd a résztvevők, a helyi egyháztanács és Kocsis Fülöp érsek-metropolita támogatását jelző aláírással ellátva elküldenem. A jegyzékre vétellel a hagyomány nem lesz több, másabb, de nagyobb figyelmet kaphat, sokan megismerhetik és ösztönzőleg hathat az utánpótlásra alkalmas fiatalokra – fűzte hozzá.

A célt rövidesen egy hajdúdorogi esemény segítheti. Idén ugyanis itt gyűlnek össze a jegyzéken már szereplő múlttöredék-örző közösségek – a huszonnyolcból húsz jelen lesz a szeptember 18-19-én 10 és 18 óra között a Székesegyház közvetlen környezetében rendezendő ingyenes szemlén. A szellemi és kézműves értékeink bemutatóin túl a vasárnap reggel nyolckor kezdődő érseki szent liturgiára is várnak mindenkit.

Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának Szellemi Kulturális Örökség Szakbizottsága javaslatára, az emberi erőforrások miniszterének döntése alapján öt új elemmel bővült a szellemi kulturális örökség magyar nemzeti jegyzéke, a Rajkó-módszer örökségelem pedig bekerült a szellemi kulturális örökség jó megőrzési gyakorlatok regiszterébe.

A Mária-tisztelet zarándok és búcsú hagyománya Magyarországon; a Krisztus-katonaság hagyománya Hajdúdorogon – Kardos legények „Görögkatolikus hitéhez leghűségesebb város”-ban; a Remélés – alakoskodó, farsangi szokás – Novajon; a Magyarországi dudahagyomány és a Magyar cirkuszművészet is felkerült a szellemi kulturális örökség magyar nemzeti jegyzékére, mely így összesen 24 elemet tartalmaz.

A jó gyakorlatok közé ötödikként került fel a Rajkó-módszer: tehetséges roma gyerekek zenei képzése az alapoktól a színpadi előadóművésszé nevelésig örökségelem.

A jegyzék, illetve a regiszter elemeiről információ található itt:

http://szellemikulturalisorokseg.hu

Forrás: EMMI Kultúráért Felelős Államtitkárság, www.kormany.hu www.haon.hu

Nyíregyházi Egyházmegye