Győzött az igazság: lemosta a Kúria az egyházra ragasztott szegregációs bélyeget

A Kúria a mai napon ítéletet hirdetett a Huszár telepi családoknak oly sok keserűséget és bizonytalanságot hozó és évek óta húzódó úgynevezett „szegregációs perben”. A tovább már nem fellebbezhető ítélet valamennyi korábbi bírósági ítéletet hatályon kívül helyezte és megváltoztatta, az un. jogvédők keresetét teljes egészében elutasította.

Mint ismeretes, a korábban Mohácsi Erzsébet, jelenleg pedig Daróczi Gábor fémjelezte Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekekért Alapítvány a helyi önkormányzat mellett beperelte a Hajdúdorogi Egyházmegyét és annak mindkét nyíregyházi általános iskoláját, utóbb pedig még a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot is. Azt kérte a Nyíregyházi Törvényszéktől, hogy állapítsa meg a jogellenes elkülönítést, tiltsa el attól az alpereseket. Szerette volna, ha az önkormányzat visszaveszi a Huszár-telepi Sója Miklós Görögkatolikus Általános Iskolának helyt adó épületet az egyháztól. Egyszóval: a jogvédők rárontottak a kis egyházi iskolára. Rárontottak ezzel az egyház vetette magból sarjadó kis közösségre, a családokra, az ottani szegénysorsú emberekre, akiknek az egyház mutatta volna az utat a kilátástalanságból a fényre. Hiába voltak a gyermekek boldogok az iskolában, hiába fogta össze az egyház a családokat, hiába támogatta azt a roma nemzetiségi önkormányzat is. Nem tudni, honnan származtatva erre a jogot, a jogvédők a szülők szabad iskolaválasztáshoz fűződő jogaikat sem tartották tiszteletben, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról nem is beszélve.

A Nyíregyházi Törvényszék, majd a Debreceni Ítélőtábla is elmarasztalta az önkormányzatot és az egyházat – meg mindkét iskoláját – és rájuk sütötte a szegregáció csúf bélyegét. A jogvédők örömére és az iskolás családok bánatára először mondta ki magyar bíróság, hogy az egyház jogellenesen elkülöníti a cigány gyermekeket a magyar gyermekektől.

Ma viszont a Kúria eligazította a jogvédőket abban, hogy pontosan mit is jelent a szülők szabad iskolaválasztáshoz fűződő joga és hogy mi is a tényleges alkotmányos tartalma a lelkiismereti és vallásszabadság mindenkit megillető jogának. Nem akarunk az ítélet helyett szólni, mert az magáért beszél. A Kúria a szülők szabad iskolaválasztási jogáról és a lelkiismereti és vallásszabadságról ezt szögezte le:

„A szülők … szabad iskolaválasztási joga nem kérdőjelezhető meg. Nem tagadható meg annak lehetősége, hogy akár a Huszár-telepen egyházi iskola jöjjön létre és a szülők a görögkatolikus értékrend iránti elkötelezettségű IV. rendű alperesi iskolába [Sója Miklós Görögkatolikus Általános Iskola] írathassák gyermekeiket.

… a szülők és a tanulók szabad iskolaválasztási jogát tiszteletben kell tartani, ezért a jogellenes elkülönítés tilalmára hivatkozással nem vonható el azoknak a szülőknek a szabad iskolaválasztáshoz való joga, akik amellett foglaltak állást, hogy gyermekeiknek a IV. r. alperes oktatási intézménye nyújtja az általuk igényelt és elfogadott, meggyőződésüknek megfelelő oktatást, nevelést. A szülőknek joga van arra, hogy gyermekük választásuk szerinti egyházi iskolába járjon, amely egyúttal lakóhelyükhöz is elérhető közelségben van.

… A szabad iskolaválasztás jogába az is beletartozik, hogy a szülők – gyermekeik érdekében – arról döntsenek, hogy a belvárosi vagy a telepi egyházi iskolába akarják járatni gyermekeiket. Arra hivatkozással, hogy a városban másik egyházi iskola is működik, nem korlátozható a szülők és ezáltal gyermekeik vallásszabadság, lelkiismereti szabadság gyakorlásán alapuló választása.”

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum