Május 1-jén a hosszú hétvége első napján mind a magyarok, mind pedig a cigány egyházközség hívei izgatottan várták, hogy megvalósul-e a kirándulás, mivel elég rossz idők voltak az elmúlt napokban. A Jó Istennek köszönhetően elég szép időt kapva sikeresen megérkeztünk Sátoraljaújhelybe, előbb a görögkatolikus templomot néztük meg. Damjanovics József zempléni főesperes elkalauzolt a régmúltba, majd lassan visszatérve a jelenbe énekeltünk magyarul és cigány nyelven is. KértüK az esperes atyát, hogy imádkozzon az egyházközségeinkért, hogy valóban az Isten áldásával tudjuk nem csak a mai napot, hanem az életünk hátralevő részét is megélni. Ezután elérkezett a várva várt Magashegy és a környék megtekintése. Ahogy a libegőn ültünk, azon gondolkodtam, hogy valóban milyen csodálatos az Isten teremtett világa, ahol, mint „sík vidéki emberek” a hegyek magasságába járva lenézhettünk Sátoraljaújhelyre és környékére. Ezután gyorsan buszra szállva siettünk, hogy eljussunk a pálházai kisvasúthoz. „Hegyek-völgyek között zakatol a vonat…” énekelhettük, ahogy a kisvasúton ülve néztük a környéket, az embereket, akik integetve köszöntöttek mindenkit, aki a vonaton ült. A fiatalok egyik legnagyobb élménye, amikor Kőkapu előtt egy kis alagúton át vezetett az utunk, ahogy az életünk folyamán is nagyon sok alagúthoz érve elbizonytalanodunk, noha az életünk megy a maga útján, csak hagynunk kell, hogy az Isten kezét megfogva és el nem engedve vezesse az életünket! Visszafele az élményektől elcsigázva gondoltunk a napnak és közösségeink szépségére. Teljesen mindegy, hogy magyar vagy cigány ember kirándul - ahogy mindenhol kellene lennie- Az Isten előtt egyek vagyunk! Ezt pedig közös programokkal és kirándulásokkal is megerősíthetjük!

Kerezsi János
parókus

(forrás és további képek: http://www.ciganypasztoracio.hu/hir/2015/egyutt-kirandult-kantorjanosi-magyar-es-cigany-gorogkatolikus-egyhazkozsege)

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum