„Mi földi templomokat építünk az Úrnak. Isten házát készítjük el a világunkban, hogy legyen hol kapcsolatot tartani az Istenünkkel. Mária viszont az Úr élő hajlékává lett. Benne vett lakást az Isten Fia, Jézus Krisztus. ”– rövid beszédekből álló sorozatunkban dr. Ivancsó István teológiai tanár, rókahegyi lelkipásztor tizenegyedik elmélkedését olvashatják.
Üdvözlégy, az egész mindenségnek dicséretes ékessége! Üdvözlégy, az Úrnak hajléka!
Mintegy három évtizeddel ezelőtt kiadott az egyházmegyénk egy gyönyörű albumot. Sok-sok fénykép van benne a templomainkról kívülről és belülről. Egy szeletet mutat be görögkatolikus értékeinkből. Ám ami miatt említem, az a címe: „Házad ékessége”. Ha templomainkat tudjuk „ékességnek” nevezni, mert az Isten háza, akkor az Istenszülő Szűz Máriát százszorosan is tudjuk ezzel a szép szóval illetni.
Az egész mindenségnek dicséretes ékessége Mária. Az egész világon ő a legszebb. Ha nem is testileg, külső megjelenésére tudjuk ezt mondani – mert hiszen fényképfelvétel nem készült róla –, de a lelki szépsége valóban mindent felülmúl! Hiszen őt a bűnnek a szennye nem érintette. Mindörökre tiszta és mentes maradt akár az áteredő bűntől, akár a személyes bűnöktől. Hányszor, de hányszor megénekeljük ezt: „ki a keruboknál tiszteltebb és a szeráfoknál hasonlíthatatlanul dicsőbb vagy”! Szebb még az angyaloknál is! Ugyancsak elmondjuk és megénekeljük róla, hogy „legszentebb, legtisztább, legáldottabb”, és ez is az ő szépségét és ékességét jelenti. Valóban az egész mindenségnek „dicséretes ékessége”. S hogy miért ilyen, megmondja a folytatás.
Azért, mert az „Úrnak hajléka” lett. Mi földi templomokat építünk az Úrnak. Isten házát készítjük el a világunkban, hogy legyen hol kapcsolatot tartani az Istenünkkel. Mária viszont az Úr élő hajlékává lett. Benne vett lakást az Isten Fia, Jézus Krisztus. Az ő áldott méhe lett a világon a legékesebb templom. Ezért is imádkozhatjuk róla a máriapócsi akathisztoszunkban: „Üdvözlégy, a templomoknak legcsodásabb nagy temploma”.
Máriának ez a legnagyobb méltósága: az istenanyai méltóság. Ennél nagyobb és dicsőbb megtiszteltetés nem érhet és nem érhet egyetlen embert sem. Igaz, hogy ő teljesen ember. De emberként annak a személynek adott földi létet, aki önmagában egyesíti a két természetet: az istenit és az emberit! És ez, tudjuk, az ő szabad beleegyezése nélkül nem valósult volna meg. Nem véletlen, hogy egyedülálló ezen a téren a világban.
Virágszálakat gyűjtünk a májusi estéken Máriának, hogy imádságainkkal és elmélkedéseinkkel szép csokrot kössünk neki. Így teszünk, így köszöntjük őt, még ha tudjuk is, hogy ő az igazi „ékes virágszál” – az egész mindenségnek „dicséretes ékessége”.
Ezt olvasta már?
Együtt az Istenszülővel X. – lelki táplálék nehéz időkben
Együtt az Istenszülővel IX. – lelki táplálék nehéz időkben
Együtt az Istenszülővel VIII. – lelki táplálék nehéz időkben
Együtt az Istenszülővel VII. – lelki táplálék nehéz időkben
Együtt az Istenszülővel VI. – lelki táplálék nehéz időkben
Együtt az Istenszülővel V. – lelki táplálék nehéz időkben
Együtt az Istenszülővel IV. – lelki táplálék nehéz időkben
Együtt az Istenszülővel III. – lelki táplálék nehéz időkben
Együtt az Istenszülővel II. – lelki táplálék nehéz időkben
Együtt az Istenszülővel – lelki táplálék nehéz időkben
Szöveg: Ivancsó István, fotó: P. Tóth Nóra
Nyíregyházi Egyházmegye
H | K | SZ | CS | P | SZ | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 |
2 |
3 | ||||
4 |
5 |
6 | 7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 | 13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
28 |
29 |
30 |