Együtt az Istenszülővel XI. – lelki táplálék nehéz időkben

Üdvözlégy, az egész mindenségnek dicséretes ékessége! Üdvözlégy, az Úrnak hajléka!

Mintegy három évtizeddel ezelőtt kiadott az egyházmegyénk egy gyönyörű albumot. Sok-sok fénykép van benne a templomainkról kívülről és belülről. Egy szeletet mutat be görögkatolikus értékeinkből. Ám ami miatt említem, az a címe: „Házad ékessége”. Ha templomainkat tudjuk „ékességnek” nevezni, mert az Isten háza, akkor az Istenszülő Szűz Máriát százszorosan is tudjuk ezzel a szép szóval illetni.

Az egész mindenségnek dicséretes ékessége Mária. Az egész világon ő a legszebb. Ha nem is testileg, külső megjelenésére tudjuk ezt mondani – mert hiszen fényképfelvétel nem készült róla –, de a lelki szépsége valóban mindent felülmúl! Hiszen őt a bűnnek a szennye nem érintette. Mindörökre tiszta és mentes maradt akár az áteredő bűntől, akár a személyes bűnöktől. Hányszor, de hányszor megénekeljük ezt: „ki a keruboknál tiszteltebb és a szeráfoknál hasonlíthatatlanul dicsőbb vagy”! Szebb még az angyaloknál is! Ugyancsak elmondjuk és megénekeljük róla, hogy „legszentebb, legtisztább, legáldottabb”, és ez is az ő szépségét és ékességét jelenti. Valóban az egész mindenségnek „dicséretes ékessége”. S hogy miért ilyen, megmondja a folytatás.

Azért, mert az „Úrnak hajléka” lett. Mi földi templomokat építünk az Úrnak. Isten házát készítjük el a világunkban, hogy legyen hol kapcsolatot tartani az Istenünkkel. Mária viszont az Úr élő hajlékává lett. Benne vett lakást az Isten Fia, Jézus Krisztus. Az ő áldott méhe lett a világon a legékesebb templom. Ezért is imádkozhatjuk róla a máriapócsi akathisztoszunkban: „Üdvözlégy, a templomoknak legcsodásabb nagy temploma”.

Máriának ez a legnagyobb méltósága: az istenanyai méltóság. Ennél nagyobb és dicsőbb megtiszteltetés nem érhet és nem érhet egyetlen embert sem. Igaz, hogy ő teljesen ember. De emberként annak a személynek adott földi létet, aki önmagában egyesíti a két természetet: az istenit és az emberit! És ez, tudjuk, az ő szabad beleegyezése nélkül nem valósult volna meg. Nem véletlen, hogy egyedülálló ezen a téren a világban.

Virágszálakat gyűjtünk a májusi estéken Máriának, hogy imádságainkkal és elmélkedéseinkkel szép csokrot kössünk neki. Így teszünk, így köszöntjük őt, még ha tudjuk is, hogy ő az igazi „ékes virágszál” – az egész mindenségnek „dicséretes ékessége”.

Ezt olvasta már?

Együtt az Istenszülővel X. – lelki táplálék nehéz időkben

Együtt az Istenszülővel IX. – lelki táplálék nehéz időkben

Együtt az Istenszülővel VIII. – lelki táplálék nehéz időkben

Együtt az Istenszülővel VII. – lelki táplálék nehéz időkben

Együtt az Istenszülővel VI. – lelki táplálék nehéz időkben

Együtt az Istenszülővel V. – lelki táplálék nehéz időkben

Együtt az Istenszülővel IV. – lelki táplálék nehéz időkben

Együtt az Istenszülővel III. – lelki táplálék nehéz időkben

Együtt az Istenszülővel II. – lelki táplálék nehéz időkben

Együtt az Istenszülővel – lelki táplálék nehéz időkben

Szöveg: Ivancsó István, fotó: P. Tóth Nóra

Nyíregyházi Egyházmegye