A szombati Szent Liturgia után nem ért véget Máriapócson az örömteli ünneplés. Este parakliszt és akathisztoszt imádkoztak közösen a zarándokok. A templom éjszakára sem ürült ki: hajnalig tartott a feltámadás örömét hirdető virrasztás.

Délelőtt szentelte meg Szvjatoszlav Sevcsuk ukrán nagyérsek a pócsi kegytemplomnak azt az új harangját, mely a hívek nagylelkű adományának köszönhetően készülhetett el, és amelyet aztán a magasba emeltek és a Szent Liturgia alatt szereltek be a helyére.

A Szent Liturgián ma Cyril Vasil érsek, a Keleti Egyházak Kongregációjának titkára volt a vendégünk, aki átadta a magyar görögkatolikusoknak Leonardo Sandri bíboros szívélyes üdvözletét.

Prédikációjában az anya és a gyermek, az Istenszülő és Szent Fia, az Istenszülő és gyermekei szoros, szeretetteljes kapcsolatáról beszélt:

„Az Istenszülő a második könnyezéssel sajátos gondoskodásának és szeretetének újabb jelét akarta adni ennek a helynek és az itt élő közösségnek. A magyarországi görögkatolikusok szívében erősen dobog Máriapócs, amely dobogás egyesül Mária szívének dobogásával. Az anya karjában lévő gyermek, mint az emberiség általános képmása, metaforája lehet ennek az ünnepnek, amit tegnap és ma megélünk Máriapócson. A gyermek anyja mellkasát szorítva hallja az ő szívverését. Ma mi is elmondhatjuk, hogy itt, Máriapócson halljuk az anyaegyház máriás szívverését.”

A Szent Liturgia végére ukrajnai gyermekek érkeztek Balatonról, ahol a Magyar Állam segítségével tölthettek el egy hetet. Megható volt a gyermekek és érsekük kedves találkozása.

Az ünnepélyes körmenet után hamarosan meg is szólalhatott az új, az Istenszülő csodáját, a magyar görögkatolikusok összetartozását, a hívek nagylelkűségét, a békességet, a békességért zengő harang.

Király Veronika
Fotó: Szabó Sándor

Hajdúdorogi Egyházmegye hírarchívum