„Milyen szép, hogy Isten emberi eszközt választott ki Máriában arra, hogy Fia megtestesüljön, a világba érkezzen, hogy emberi természetében egy legyen velünk!”– rövid beszédekből álló sorozatunkban dr. Ivancsó István teológiai tanár, rókahegyi lelkipásztor tizenkilencedik elmélkedését olvashatják.
Üdvözlégy, aranyfogantyú!
Énekünk végén megjelenik egy olyan kifejezés is, aminek értelmezése nem könnyű. Azt énekeljük Máriáról, hogy „aranyfogantyú”. Mit takarhat ez a kifejezés? Hogy megértsük, valóban értő és érző szívvel kell megpróbálni a mélyére hatolni.
Ha felidézzük azt az apostoli szakaszt, amelyet egyes Istenszülő-ünnepeken szoktunk olvasni, közelebb jutunk a megoldáshoz. Arról van itt szó, hogy a szent sátorban (és majd a templomban), a szentek szentjében volt a frigyláda, a szövetség ládája, amit minden oldalról borított. S benne volt a mannával teli aranyveder, Áron kivirágzott vesszeje és a tízparancsolat kőtáblái (Zsid 9,4). Ezek mindegyike az Istennel való szoros kapcsolatot jelezte. A mannával az éhhaláltól mentette meg Isten az ő választott népét a pusztában való vándorlás során. Áron csodás módon kivirágzott vesszejével kijelölte a főpapot, aki a kapcsolatot tarthatja ővele. A szövetség táblái is a szoros kapcsolatot jelezték: akik elfogadták és megtartották a tízparancsolatot, azok tartoztak igazán Istenhez. – Így ezek mindegyike az Isten közelségét, az Istennel való kapcsolatot jelezte és jelentette. S ezek az előképek Máriában teljesedtek be, akiben és akin keresztül a legközelebb jött hozzánk az Isten!
Ezek fényében válik érthetővé Parakliszunk énekének kifejezése: „Üdvözlégy, aranyfogantyú”. Ugyanis a bibliai előírás szerint a frigyládára négy karikát kellett készíteni aranyból, hogy hordozni lehessen (Kiv 37,7). Ez volt tehát az „aranyfogantyú”. Minden további részletezést mellőzni lehet, hiszen így már érthetővé vált a mondanivaló. Istennek Jézus Krisztusban való jelenléte Márián keresztül történhetett meg! Tovább olvasva a Szentírást pedig még azzal találkozunk, hogy a kitett kenyerek asztalára (Kiv 37,14) és az áldozati oltárra is (Kiv 37,27) ugyanilyen fogantyút kellett szerelni. Ezeket ugyanúgy az Istenszülő Szűz Mária előképeinek lehet tekinteni, mint a frigyládán lévőt.
Milyen szép, hogy Isten emberi eszközt választott ki Máriában arra, hogy Fia megtestesüljön, a világba érkezzen, hogy emberi természetében egy legyen velünk! Megtehette volna, hogy bármiféle más módon közeledik felénk, gondoskodik a megváltásunkról. De ő olyan „közvetítő” révén jött közénk, mint az ószövetségi „aranyfogantyú”.
Így szépen fejezhetjük be Mária-köszöntésünket: „Üdvözlégy, mindnyájunknak bizodalma”.
Ezt olvasta már?
Együtt az Istenszülővel XVIII. – lelki táplálék nehéz időkben
Együtt az Istenszülővel XVII. – lelki táplálék nehéz időkben
Együtt az Istenszülővel XVI. – lelki táplálék nehéz időkben
Együtt az Istenszülővel XV. – lelki táplálék nehéz időkben
Együtt az Istenszülővel XIV. – lelki táplálék nehéz időkben
Együtt az Istenszülővel XIII. – lelki táplálék nehéz időkben
Együtt az Istenszülővel XII. – lelki táplálék nehéz időkben
Együtt az Istenszülővel XI. – lelki táplálék nehéz időkben
Együtt az Istenszülővel X. – lelki táplálék nehéz időkben
Együtt az Istenszülővel IX. – lelki táplálék nehéz időkben
Együtt az Istenszülővel VIII. – lelki táplálék nehéz időkben
Együtt az Istenszülővel VII. – lelki táplálék nehéz időkben
Együtt az Istenszülővel VI. – lelki táplálék nehéz időkben
Együtt az Istenszülővel V. – lelki táplálék nehéz időkben
Együtt az Istenszülővel IV. – lelki táplálék nehéz időkben
Együtt az Istenszülővel III. – lelki táplálék nehéz időkben
Együtt az Istenszülővel II. – lelki táplálék nehéz időkben
Együtt az Istenszülővel – lelki táplálék nehéz időkben
Szöveg: Ivancsó István, fotó: P. Tóth Nóra
Nyíregyházi Egyházmegye
H | K | SZ | CS | P | SZ | V |
---|---|---|---|---|---|---|
1 |
2 |
3 | ||||
4 |
5 |
6 | 7 |
8 |
9 |
10 |
11 |
12 | 13 |
14 |
15 |
16 |
17 |
18 |
19 |
20 |
21 |
22 |
23 |
24 |
25 |
26 |
27 |
28 |
29 |
30 |