Toughts about Pentecost

A megosztottságtól nem csak szüleink szenvedtek, hisz négy nagyszülőm közül hárman a később elszakított területen születtek (Mosolygó Sándor az Ungvárhoz közeli Pósán, Rojkovich Pál Eperjesen, Kutka Margit Homonnán) keresztanyám Ulicsák Irén Szatmárnémetiben. Gyerekkorom esti imáihoz hozzátartozott a hitük és magyarságuk miatt elítélt és kitelepített, családjuktól elszakított papokról és híveikről való megemlékezés.

Sok tanulságos cikket lehet olvasni mostanában, hogy mi vezetett Magyarország széteséséhez. Andrásfalvy Bertalan a Vasárnap.hu-nak ad elgondolkodtató válaszokat. Nem csupán az első világháború következménye, hanem egy sok évszázados elhibázott, a magyar arisztokrácia érdekeit kiszolgáló politika része, melyben a népet, a magyar parasztságot folyamatosan megfosztották életteréről és lehetőségeitől. Az első világháború lezárása során Magyarország ellenségei azzal érveltek, amit sok száz évvel azelőtt a magyarok is írtak magukról: Verbőczy István 1514-ben megjelent Tripartitumában ugyanis kimondja, hogy a honfoglalók utódai csak a magyar nemesek. Tehát az egész magyar parasztságot, a népet kitagadta a nemzet tagjai közül.

A magyarság másik nagy problémája az egykézés volt, mely ha nem így alakul, akkor ma a Kárpát-medence nagy részén magyar többség lenne. Az egykézés nagyobb kárt okozott, mint a két világháború összesen. Nem szoktunk arról sem beszélni, hogy Magyarország lélekszámához képest a legtöbb katonát veszítette az első világháborúban. Az elmúlt 100 évből hatvanégyben abortuszokkal öljük utódainkat, igazoltan több mint 6 milliót.

Amióta a parlament törvényét föléje helyeztük Isten törvényének, azóta a pusztulás útján járunk. Szükségünk van az Életadó Lélek tisztítására.

Hála Istennek a koronavírus áldozatainak száma máig alig lépte át hazánkban az ötszáz főt, de hány ezer abortuszt követtünk el ez alatt a 80 nap alatt?  - Nem tudathasadás, nem képmutatás ez? Erről miért nem jelenik meg napi statisztika?

Óriási ellentétek teremtődtek Magyarországon a második világháború után is. Egész Európában a legmegosztottabb társadalommá vált a magyar. Feljelentések, koncepciós perek tízezrei is példa nélküliek még a vasfüggöny keleti oldalán is.

Az állandó ellenségkeresés talán annak is az oka, hogy nem tudjuk egymást eléggé megbecsülni, szeretni.

Az Andrássy u 60-ban és a recski munkatáborban nem oroszok verték és kínozták a magyarokat, hanem magyarok! Az, hogy mindez megtörténhetett, nagyon mély társadalmi okokra vezethető vissza.

Édesapám sokszor hangoztatott és elénk élt célja volt, hogy

szent, modern, magyar, görög és katolikus családokra épülve újíthatjuk meg hitünket, nemzetünket.

Amikor megkérdeztük, hogy mi miért születtünk ilyen sokan (heten), azt válaszolta, hogy „anyátokkal azt akartuk, hogy még több nyelv, még több száj hirdesse Isten emberszerető jóságát.”

A magyarságnak mindent meg kell tennie, hogy közösségeket hozzon létre.

Egyházunk megújulása is ezen múlik. Kopp Mária már harminc éve megírta, hogy a magyar nép azért beteg, mert alig vannak társadalmi kapcsolatai.

A legkisebb közösség melyet a Szentlélek éltet, a család, de idehaza minden második házasság felbomlik, a gyerekek száma nem éri el átlagban az 1,5-öt sem!  Egy német átlagosan három-négy csoportnak, közösségnek tagja: egy horgásztársaságnak, egy teniszklubnak, egy kórusnak, egy egyházi felekezetnek, egy pártnak stb. Magyarországon pedig elmagányosodott emberek milliói élnek.

Ha nem is magas az orosi iskolában a görögkatolikus hittanra járó gyerekek száma, de úgy örül a szívem, hogy azok, akik egy csoportba tartoznak, a szünetben is szeretnek egymás társaságában játszani. Úgy kívánom, hogy a templom a fókusza legyen azoknak, akik egymásnak örömet szeretnének szerezni.

A Szentlélek indít arra bennünket, hogy tartós közösségeket hozzunk létre és élettel telítsük épületeinket.

Akár ének, akár tánccsoportba jár valaki, emberi kapcsolatokat épít.

Fontos, hogy a kényszerű elzárkózás után újból élő közösségek szíve legyen a templom, melybe a Szentlélek gyűjt össze!

Hazánk évszázadok óta a gyökeres ellentétek országa. Ezen kell változtatni mindannyiunknak! Nagyra értékelem, és kezdetétől (1992 óta) támogatom a Rákóczi Szövetség erőfeszítéseit, hogy összefogja a szétszakított magyarság nemzetrészeit. Egyik vejem román. Biztatom, hogy tanítsa fiait, hogy tudjon apai nagyszüleivel is beszélni. Édesanyám fájdalmas élményként beszélte el, hogy amikor ’41-ben Kassán találkozott addig nem látott unokatestvéreivel, csak néztek egymásra, mert ő nem beszélt szlovákul, ők meg nem értettek magyarul. Közös ősük 1810-ben Kutka János, aki az első latin- ruszin katekézist kiadta, még nyolc nyelven beszélt, hét nyelven írt. Mi 20. században születettek csak magyarul. Gyerekeink, unokáink remélhetőleg újból több nyelven fognak beszélni. Amikor a fiatal magyar tisztelendőasszony a szlovák nyelvű hívekkel szlovákul tud beszélni, az egész közösség összetartását erősíti.

Rászorulunk a nyelvcsodát művelő Pünkösdi Lélekre!

A Kárpát-medencei magyarság jövője olyan lesz, amilyenné tagjai egymáshoz fűződő kötelékei, szeretetkapcsolatai alakítják. Biztassuk családtagjainkat a környező népek nyelveinek megismerésére, keresztény hagyományaik ápolására, közösségekbe való bekapcsolódásra, Krisztusban való hitük megvallására.

Isten Országát az Összetartozás Lelke építse bennünk!

Mosolygó Marcell 

Szöveg: Mosolygó Marcell, fotó: P. Tóth Nóra

Nyíregyházi Egyházmegye